A kukorica Európában és hazánkban
(Dr. Bódis László)

Kukorica mitológia
(Dr. Jolánkai Márton)
A kukorica lényegében a teljes mezőgazdasági-élelmezési vertikum egyik alapköve, nemcsak hazánkban, de a világ legtöbb országában is. A kukorica emellett nemcsak gazdasági szerepe, de társadalmi, sőt sok tekintetben kultikus jelentősége miatt is egyedülálló növény. Mexikóban például egész mitológia kapcsolódik hozzá, mely a ma embere számára is tartogathat tanulságokat.

Miért érdemel nagyobb figyelmet a kukorica?
(Dr. Nagy János, Ványiné Dr. Széles Adrienn)
Az írás bemutatja a kukorica világgazdasági jelentőségét, a kukorica ágazat helyzetét hazánkban, valamint a növény felhasználási lehetőségeit.

A Zöld Forradalom hatásai a magyar kukoricatermelésben
(Dr. Menyhért Zoltán)
A 60-as, 80-as években megjelent nagy termőképességű, ún. HYV-fajtákat csak az iparilag fejlettebb országokban lehetett nagyon jó eredményekkel alkalmazni, ahol a termesztők, a hektáronkénti nagy hozamok forradalmi újszerűsége miatt nevezték el a fajták bevezetését, „Zöld Forradalom”-nak. Azt pedig, hogy a Zöld Forradalom, illetve a HYV-fajták termesztése, hogyan hatott a kukoricatermesztésünkre, megtudhatják elolvasva a cikket.

Az InterCity késhet, a Syngenta kukoricahibridek nem… (x)
(Boncsarovszky Tivadar, Bíró János)
A Syngenta Seeds Synplus kukoricahibridjeit ajánlja a kukoricatermesztők figyelmébe.

A Syngenta tapasztalatai a 2010-es évi kukoricatermesztésben (x)
(Tóth Csantavéri Szilvia, Vereczkey Katalin)
A Syngenta szakemberei a kukorica állományokban idén, a gyomirtásban és rovarkártevők elleni védekezésben szerzett tapasztalataikat, valamint javaslataikat osztják meg az olvasókkal.

Középtávú kilátások a világ kukoricapiacán
(Dr. Potori Norbert)
A cikk a világ, valamint az EU-27 kukorica termelésének és különböző célú felhasználásának alakulását elemzi a 2006/2007 évektől a 2010/2011 évekig. Többek között azt is megtudhatjuk, hogy globális termelése a 2009/2010. gazdasági évben betakarított közel 814 millió tonnához képest 13 százalékkal nőhet tíz esztendő alatt. Továbbá a szerző bemutatja, várhatóan hogyan változik középtávon a legnagyobb termelő országokban a kukorica termelése.

Szemes kukorica termesztési adatok és tapasztalatok 2010-ben
(Lukács József, Horpácsiné Zsulya Ágnes)
A szerzők beszámolnak az idei, hazai kukoricatermesztési adatokról megyénként: a vetésterületről, az eddig betakarított termésmennyiségről és -minőségről, valamint elemzik a termesztéstechnológia folyamatainak alakulását, az időjárási tényezők tükrében.

A Top20 fajtakísérletek főbb eredményei 2010-ben
(Dr. Szieberth Dénes)
Az írásból a Magyar Kukorica Klub Top20 hibrid kukorica kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleteinek 2010. évi éréscsoportonkénti összefoglaló eredményeit és a helyenkénti terméseredményeket tekinthetik át táblázatos formában.

GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek eredményei – 2010
(Petőházi Tamás, Csapó József)
A GOSZ-VSZT az általuk beállított posztregisztrációs fajtakísérletek FAO 200-as, 300-as és 400-as éréscsoportok szerinti adatainak főátlagait, továbbá az egyes kísérleti helyek terméseredményeit adja közre táblázatos formában.

Dow Seeds (x)
Új márkanév a Dow AgroSciences palettáján, mely a vetőmag üzletág termékeit jelöli.

Transzgénikus (GM-) kukoricahibridek termesztésének helyzete és tapasztalatai
(Dr. Heszky László)
A Szent István Egyetem professzora írásában összefoglalja az elmúlt évek GM-kukoricahibridekkel kapcsolatos fejlesztési és termesztési eredményeit, az EU-ban és a világban, valamint megfogalmazza az azokból leszűrhető tapasztalatokat és következtetéseket, amelyek a hazai GMO-mentességhez való hozzáállásunkat is megkérdőjelezhetik.

Kukoricatermesztés és vetőmagellátás Dél-Afrikában és Magyarországon
(Dr. Barla-Szabó Gábor)
Az írásból arra nyerhetnek választ, miként segíthetik dél-afrikai kukoricafajták és azok termesztési tapasztalatai az olyan hazai hibridek előállítását, amelyek a kevésbé termékeny talajokon is jó termést adnak, kitartóan bírják a szárazságot és más stressztényezőket, alacsony betakarításkori szemnedvesség-tartalmuk révén pedig a kukoricatermesztés önköltsége, valamint jövedelmezősége is javítható.

A leveles (Lfy-) hibrid kukoricák
(Dr. Pintér János, Pók István, Rácz Ferenc, Dr. Hegyi Zsuzsanna, Dr. Hadi Géza, Dr. Marton L. Csaba)
A világ szinte valamennyi nemesítő műhelyében folytak és folynak olyan törekvések, hogy a kérődzők alapvető és nélkülözhetetlen takarmányának, a kukoricaszilázsnak a minőségét javítsák. A silókukorica egyik legfontosabb alkotóeleme a levél, mely biztosítja a kérődzők emésztéséhez nélkülözhetetlen zöldtömegigényt. Az Lfy domináns gén szabadalmaztatásával, a silókukorica- nemesítők előtt megnyílt a lehetőség, hogy e gén segítségével, több levéllel rendelkező, ún. leveles (Lfy-) hibrideket hozzanak létre, amelyek azonban kizárólag silótermesztés céljára ajánlhatók. Az Lfy-gének használata nemcsak a minőségi silóhibridek nemesítése terén jár nagyon sok pozitív eredménnyel, de a leveles hibridek hektáronkénti óriási biomassza tömegükkel biztos alapanyagot jelenthetnek a megújulóenergia-termelés számára is.

A 2009. és 2010. évek eltérő időjárásának hatása a kukorica vetésidő-reakciójára Szegeden
(Dr. Széll Endre, Kovács Györgyi, Makra Máté)
A szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. szakembereinek, a vetésidő jelentőségét elemző többéves kukorica kísérleteik korábbi, 2007-2009. évi eredményei jelentős évhatásra utalnak. Az eredményeket elemezve megállapítható, hogy az eltérések ellenére mind a három évben következetesen az április 20. körüli időpont bizonyult optimálisnak a vetésre. Jelen cikkükben két szélsőséges időjárású év (2009 és 2010) részletes eredményeit, és az ezekből levont következtetéseiket mutatják be.

Hogyan lett a Limagrainból a világ egyik legnagyobb vetőmagvállalata? (x)
Minden, amit a Limagrainról tudni érdemes.

Összefüggés a tápanyagellátás, a vetésidő és az eltérő tulajdonságú kukoricahibridek termése között 2010-ben
(Dr. Sárvári Mihály, Boros Beáta)
A Debreceni Egyetem szakembere írásában, egy 2010-es kísérletük részleteit ismerteti, melyben a tápanyagellátás és a vetésidő hatását vizsgálták 10 eltérő genetikai tulajdonságú és tenyészidejű kukoricahibrid termésére, valamint a vetésidő, a termés és a betakarításkori szemnedvesség összefüggéseit elemezték.

Lépéselőnyben a DEKALB-ok (x)
(Kökény Benő)
A Monsanto a Dekalb hibrideket ajánlja 2011-re a kukoricatermesztők figyelmébe.

Az 50 éves martonvásári vetésforgó kísérlet eredményei: kukorica terméstrendek és termésstabilitás
(Dr. Berzsenyi Zoltán)
A cikkből részletesen megtudhatjuk – a martonvásári vetésforgó kísérlet 50 éves adatsorozatának elemzése alapján –, milyen a vetésforgó és az eltérő trágyázás hatása a kukorica termésére és termésstabilitására, összehasonlítva a monokultúrával.

Principal^® – még hatékonyabban (x)
(Borsos László, Rácz István, Rónai Gábor)
A DuPont gyomirtó szer ajánlata a kukorica állomány gyomirtására.

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai- és növény-egészségügyi állapotára
(Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella)
A szerzők írásukban az idei év klíma-szélsőségeinek hatásait tekintik át a kukorica fejlődésére, a károsítók fellépésére, ill. az ellenük irányuló technológiai folyamatok hatékonyságára. Külön kiemelik az idén tapasztalt éréskori kedvezőtlenebb vízleadást, melyre megoldásként az állományszárítást, annak lehetőségeit és előnyeit sorakoztatják fel.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának változása az „atrazin korszakot” követően, napjainkban
(Hornyák Attila)
A cikk napjaink gyomirtási lehetőségeit mutatja be a kukoricában, sorra véve előbb a gyomirtás szempontjából országosan nagy problémát jelentő gyomnövényeket, majd táblázatos formában ismerteti a most engedéllyel rendelkező herbicid készítményeket, azok hatóanyagait, kijuttatási módjait, gyomirtó spektrumát és a forgalmi kategóriáját.

Jumbo Turbo – Új gyomirtó szer csomag a kukorica állomány gyomirtásában (x)
Új gyomirtó szer csomag a kukorica állomány gyomirtásában a BASF-től.

A kukorica gyomirtásának ez évi viszontagságai
(Dr. Bónis Péter, Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán)
Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének szakemberei írásukban a 2010-es évben beállított különböző kukorica gyomirtási technológiák összehasonlító kísérleteinek tapasztalatait összegzik.

Santana^® 1G; Megkérdeztük – bevált (x)
(Herpai Sándor)
Az Arysta LifeScience Magyarország Kft. új talajfertőtlenítő szerének 2010-es felhasználói tapasztalatai.

Dunántúli tapasztalatok az amerikai kukoricabogárról
(Szőke Csaba, Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Marton L. Csaba)
Az utóbbi időszakban a mezőgazdaság különböző szegmenseiben dolgozó szakemberek nagyon sok információt gyűjtöttek össze a kukoricabogárról. Egyre jobban ismerjük a rovar biológiáját, az ellene való védekezési lehetőségeket, azonban minden évben tapasztaltunk valami újat. Éppen ezért érdemes az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének szakemberi által összegzett, az elmúlt három évre vonatkozó dunántúli vizsgálati eredményeiket is megismerni, melynek alapján a természetes tolerancia mint egy esetleges védekezési mód sem hagyható figyelmen kívül.

Amerikai kukoricabogár lárvakártétele elleni védekezés az Alföldön
(Dr. Széll Endre, Makra Máté)
A Gabonakutató Kft. szakemberei a kukoricabogár elleni védekezés terén szerzett több éves vizsgálati eredményeiket tárják az olvasók elé, különös tekintettel az inszekticides vetőmagcsávázás és a talajfertőtlenítés adta lehetőségekre.

Rekord vagy csalódás lesz a zalai szemes kukorica ez évi eredménye? (x)
A 2010-es zalai kukoricaszezon, ahogy azt a Baki Agrocentrum Kft.-nél látták.

„A bogár nem alszik!”
(Bosnyákné Egri Helga)
Az írásból a pellérdi Gazdakör Kft. 2010-es kukoricabogaras kísérletébe és annak eredményeibe, tanulságaiba nyerhetnek betekintést, melynek célja volt, hogy kimutassák, mekkora lenne a kukorica terméskiesése, ha a kukoricabogár lárvája ellen elhagynák a talajfertőtlenítést.

A kukoricamoly a termesztés gazdaságosságát is fenyegetheti
(Dr. Szieberth Dénes)
A Magyar Kukorica Klub szakembere az évről évre jelentős kárt okozó kukoricamoly életmódját, közvetlen és közvetett kártételét, valamint a védekezés lehetőségeit összegzi írásában.

Kipróbált növényvédelmi megoldásokat kínálunk… (x)
(Salamon György)
Középpontban a Nufarm Hungária Kft. kukorica gyomirtási technológiái.

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)

A kukorica termesztése Nakon
(Soltész Gyula)
A Naki Mezőgazdasági Zrt. szakembere írásában kukoricatermesztésük technológiájának sarokköveit adja közre, 10 év tapasztalatait összegezve.

Élenjáró kukoricatermesztők 2010-es „tengeri csatái” – Hajdúszoboszló, Korpád Kft. Riport
(Kosztolányi Attila)
A hajdúszoboszlói Korpád Kft. társtulajdonosát, az idei kukoricatermesztési tapasztalatairól, az elért terméseredményről, valamint annak a hátterét adó termesztéstechnológia leglényegesebb elemeiről kérdeztük.

Hírek Szekszárdról
(Rácz Norbert)

Élenjáró kukoricatermesztők 2010-es „tengeri csatái” – Agárd, Szelekta Kft. Riport
(Kosztolányi Attila)
Az agárdi Szelekta Kft. ügyvezető igazgatója vall az idei év kukoricatermesztési kihívásairól, tapasztalatairól, az elért terméseredmények hátterében álló termesztéstechnológia leglényegesebb elemeiről.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)