128

Agrofórum 2015. januári gyümölcs Extra (e-58.) számának internetes összefoglalója

Integrált (Dr. Szalay László) 1

ÖKONÓMIA

Gyümölcstermesztésünk helyzete és versenyképessége (Dr. Apáti Ferenc) 5

Az EU-csatlakozás után a 2004-2006, majd a 2007-2013 közötti fejlesztési ciklusban azt vártuk, hogy a gyümölcstermesztésünk végre növekedési pályára áll, és elkezdődik a rohamos felzárkózásunk a külföldi versenytársakhoz, mert jelentős fejlesztési források áramlanak be a kertészetbe. Ezen 10 éves időszak elmúltával számot kell vetnünk azzal, hogy mi valósult meg az elképzelésekből. Továbbá meg kell határozni, hogy a jövőben mi szükséges ahhoz, hogy versenyképességünket növelhessük. Jelen „tanulmány” erre vállalkozik, de a terjedelmi korlátok adta lehetőségeken belül csak a legfőbb tényezők kiemelésére törekszik.

A hazai zöldség-gyümölcs feldolgozóipar helyzetének változása az EU-csatlakozás óta (Kurmai Viktória) 9

A hazai élelmiszeripar a KSH által meghatározott nomenklatúra alapján 9 alágazatra és 25 szakágazatra bontható, melyből e tanulmányban a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazat (zöldség-gyümölcs feldolgozóipar) szerkezetének és gazdasági teljesítményének változását, fejlődésének tendenciáját elemzi a szerző az EU-csatlakozás óta.

A fontosabb gyümölcságazatok költség- és jövedelemhelyzete (Dr. Béládi Katalin,  Gaál Alexandra) 13

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szakemberei írásukban a főbb gyümölcságazatok (cseresznye, meggy, őszibarack, szilva, alma, körte) ökonómiai helyzetét, költség- és jövedelemviszonyait tekintik át, melyhez Intézetük tesztüzemi rendszerének ágazati adatbázisát használták fel.

FAJOK ÉS FAJTÁK

Nemesítési programok a NAIK Gyümölcstermesztési Kutató Intézetben (Dr. Erdős Zoltán és mtsai) 17

2014. január 1-én megalakult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézete. Az ott folyó nemesítési programok legfontosabb eredményeit, illetve céljait foglalja össze ez az írás.

Új almafajták bemutatkozása (Dr. Szalay László) 28

A „Rezisztens zamatalma – Hazai fajták hazai termesztésre” című rendezvény kapcsán jelen írásból a legújabb hazai nemesítésű, betegségekkel szemben ellenálló almafajtákat, valamint azt a faiskolát ismerhetik meg, amely e fajták oltványait előállítja és forgalmazza.

Német nemesítésű szilvafajták fogyasztói szemszögből (Molnár Ágnes Mónika, Dr. Kovács Szilvia) 32

A Budapesti Corvinus Egyetemen Gyümölcstermő Növények Tanszéken évek óta vizsgálják a kísérleti ültetvényükben lévő német szilvafajtákat. A vizsgálatok sokrétűek, kiterjednek a fajták termőhelyi igényeinek, növekedési és terméshozási jellemzőinek, valamint gyümölcsminőségi paramétereinek vizsgálatára is. Az érési időszakban fogyasztói bírálatokat, kóstoltatást is végeznek. Ezek eredményeiről ad számot ez az írás.

Új gyümölcsfajok lehetséges térnyerése a Kárpát-medencében (Dr. Surányi Dezső) 35

A szerző írásában egy prognózist vázol föl, fölsorolva és bemutatva azokat a gyümölcstermő növényeket, amelyekkel valószínűleg 90-100 év múlva bővíthető lesz a fajok választéka a hazai termesztésben, a hobbikertekben, vagy esetleg a védett teraszokon.

Fügetermesztés Magyarországon (Utassy Luca) 42

A fügéről mindenki tudja, hogy megél Magyarországon, hiszen sok embernek van a balatoni nyaralónál, a pesti gangos ház udvarán, vagy a családi ház kertjében. Viszont, ha a füge ültetvényes termesztése kerül szóba, a legtöbben úgy vélekednek, hogy ez bizony egy igazán abszurd ötlet, pedig már van hazánkban is fügeültetvény. Ezt szeretnénk ebben a cikkben bemutatni.

A goji bogyó mint szupergyümölcs (Sóspataki Ria) 44

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészséges táplálkozás, divat lett az egészség, és az egészséges ételek fogyasztása. E felfogás szellemében kerülnek piacra az újabbnál újabb szuperélelmiszerek, szupergyümölcsök. A goji bogyó is ezt a népes tábort gyarapítja, melyet most közelebbről megismerhetnek.

A jövő záloga a korszerű varasodás rezisztens étkezési almafajta (x) 46

Tekintsék át a legkorszerűbb varasodás rezisztens almafajtákat, amelyek a jövő korszerű almatermesztésének kulcsai lehetnek.

TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA

Gyümölcsöző falak (Dr. Szalay László) 48

Ebből az írásból nemcsak a gyümölcs fal rendszer kialakítását, fenntartását és előnyeit ismerhetik meg, hanem számos, e művelési rendszerrel kapcsolatos kérdésre is választ nyerhetnek.

Az almafák magasításának lehetőségei és korlátai (Csihon Ádám, Dr. Gonda István) 52

Közel másfél évtizeddel ezelőtt kezdődtek el Nyugat-Európában a koronamagasítási törekvések. E téma kapcsán a szerzők írásukkal vizsgálataikba engednek betekintést, melyben a magasítás lehetőségeit vizsgálták termőkorú M26-os alanyú álló Royal Gala almaültetvényben.

A Malus megporzási rendszer problémái (Dr. Kovács Szilvia, Dr. Szalay László) 56

Ebből az írásból nemcsak arra derül fény, mi is az a „Malus megporzási rendszer”, hanem arra is, miért kezdett az új évezred hajnalán egyre több tárolási probléma jelentkezni az ezekből az ültetvényekből származó gyümölcsökön.

Körteültetvények metszése korszerűen (Szentpéteri Tamás) 58

A korszerű körteültetvények metszésének módszerében jelentős változtatásokat kellett végrehajtani az elmúlt 20 évben. Ebből az írásból most a metszés tervezésének és kivitelezésének hátterét ismerhetik meg.

Növénykondicionálás és lombtrágyázás felsőfokon, almában (x) 61

A Huminisz Kft. ajánlata gyümölcstermesztők számára.

Meggyözön (Dr. Szalay László) 63

2014 az elmúlt 20 év legnagyobb termésű éve volt a hazai meggyültetvényekben. A FruitVeB előzetes adatai szerint 2014-ben 83 ezer tonna meggyet szüreteltek hazánkban. Azt jelenti-e ez, hogy a termesztők és a felhasználók most nagyon elégedettek és boldogok, mert tisztes haszonnal zárták az évet, vagy keserű szájízzel gondolnak vissza a meggyözönt hozó évre? Ha ez utóbbi történt, akkor ennek mi az oka? Ki tudjuk-e aknázni azt a kincset, ami a magyar meggyben rejlik? Ezekre a kérdésekre keresi ez a cikk a választ.

Nálunk itthon van: becsüljük meg jobban a szelídgesztenyét (Zeller Zoltán) 68

A környezetkímélő gazdálkodási elvárásokhoz jól illeszkedő gesztenye termesztése kapcsán nemcsak e gyümölcsfaj telepítési lehetőségeit és ehhez kapcsolódóan a piaci igényeket adjuk most közre, hanem a 70-es években történt telepítések sorsát, az abból levonható tanulságokat is összegezzük.

A dió fagytűrése (Szügyiné Bartha Krisztina és mtsai) 74

Magyarország a dió gazdaságos termeszthetőségének északi határvidékén helyezkedik el. Éppen ezért a termesztés fontos kockázati tényezőjét jelentik a téli és a tavaszi fagykárok. Hiánypótlónak tekinthető az a kutatómunka, amelyet NAIK Érdi Kutató Állomásának és a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének szakemberei néhány évvel ezelőtt kezdtek el, és amelynek keretében a diófajták áttelelő szerveinek fagytűrő képességét vizsgálják mesterséges fagyasztásos kísérletekkel. Ennek a munkának az első eredményeiről szeretnénk ebben az írásban beszámolni.

A dió szürete és áruvá készítése (Pór Gergely, Pór Márton) 76

A szerzők családi gazdaságukban szerzett diótermesztési tapasztalataikra támaszkodva nemcsak a 2014-es évjárat jellegzetességei mutatják be, hanem a szüret, áruvá készítés rejtelmeibe is beavatják az olvasókat.

NÖVÉNYVÉDELEM

A csonthéjasok növekvő veszélyben? (Dr. Kövics György János, Dr. Tarcali Gábor) 79

A csonthéjasok fitoplazmás betegsége egyre komolyabb veszély Magyarországon, és elsősorban kajszibarackban okoz óriási károkat. E cikkben közzétett kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok is abba az irányba mutatnak, hogy e kórokozócsoport és a védekezési stratégia kialakítása nagyobb figyelmet érdemel, a csonthéjasok, elsősorban a kajszi megvédése érdekében.

Növényvédelmi aktualitás: Tudnivalók a lemosó permetezésről (x) (Szojka Tamás) 84

A KITE megoldása lemosó permetezésre.

A dió fontosabb növénykórtani problémái napjainkban (Dr. Pintér Csaba és mtsai) 86

Jelen cikkben néhány olyan növénykórtani kérdést ragadnak ki a szerzők, amelyek napjaink gazdaságos diótermesztését negatívan befolyásolhatják. Mindezt teszik úgy, hogy először felsorolják a hazánkban is előforduló dióbetegségeket és kórokozókat, majd közülük néhány, ma is gondot okozót részleteznek. Végül pedig egy mai, nagyüzemi dióvédelmi technológiát is ismertetnek.

DuPont^™ Fontelis^® gombaölő szer. A megoldás… (x) 93

A DuPont új készítménye alma- és körtevarasodás, valamint az alma lisztharmat ellen.

„Régi-új”, ismét jelentőssé váló; valamint őshonos, de gyümölcskártevőként sokáig nem ismert kártevő fajok (Dr. Keresztes Balázs, Dr. Marczali Zsolt) 95

A szerzők most néhány olyan kártevőt (bimbólikasztó ormányosbogár, csonthéjasok levélbolhája, szilvakéreg gubacsatka, égerfa mezeipoloska, darázsszitkár) ismertetnek, amelyeknek valamilyen okból ismét megnőtt a jelentősége, vagy az adott faj korábban gyümölcskártevőként még egyáltalán nem volt ismert.

Cyflamid – Nyugalom és megoldás, fajtaérzékenységtől függetlenül (x) (Szabó Roland) 100

A Sumi Agro ajánlata almatermesztők számára a lisztharmat elleni védekezésben.

Új telepítésű gyümölcsösök állati kártevői (Dr. Voigt Erzsébet) 102

Ismerjék meg az új telepítésű gyümölcsösökben legtöbb gondot okozó talajlakó kártevőket, azok csapdázási lehetőségeit, valamint az ellenük irányuló védekezés során figyelembe veendő szempontokat.

Bellis^®-szel a hatékony védelemért! (x) (Reszkető Tibor) 106

A BASF egy kifejezetten az alma és a körte tárolási betegségei ellen engedélyezett fungicidet ajánl a gyümölcstermesztők figyelmébe.

Az utóbbi 10-15 évben hazánkban megjelent invazív gyümölcskártevő rovarok (Dr. Marczali Zsolt, Dr. Keresztes Balázs) 108

A szerzők írásukban néhány olyan invazív kártevő rovarfajt (morfológia, származás, elterjedés, életmód, védekezés) mutatnak be, amelyek az utóbbi 10-15 évben kerültek hazánkba és azóta jelentős károkat okoztak, okoznak gyümölcs kultúrákban.

Gyümölcsösökben károsító virágbogarak (Dr. Voigt Erzsébet, Dr. Tóth Miklós) 116

Ebből az írásból a hazai gyümölcsfák növényvédelmében 2014-ben legkellemetlenebb meglepetést okozó virágbogarakat, azok életmódját és kártételét, valamint gyérítésük lehetőségeit ismerhetik meg.

KITEKINTÉS

Lengyelország, a nagy versenytárs (Szabó József) 120

A megmérettetés, hogy álljuk-e a versenyt a lengyel gyümölcstermesztéssel, eldőlni látszik. Szinte minden mutatóban jobb eredményeket tudnak felmutatni, pedig együttes EU-csatlakozásunk időpontjában (2014), még nagyjából azonos szinten állt a két ország kertészeti termesztése. Miben tudnak többet, mit csinálnak másként, ezt szeretné a szerző összefoglalni a FruitVeB tanulmányútjain szerzett tapasztalatai alapján.

Törökországra oda kell figyelnünk (Ferencz Anita) 122

Törökországra, mint jelentős konkurensünkre kell tekintenünk a jövőben a friss és feldolgozott gyümölcsök nemzetközi piacán, ha a fejlődésük továbbra is olyan ütemű lesz az alma, körte, kajszi termesztése terén, mint az előző években.

Kajszitermesztés Dél-Angliában (Dr. Szabó Zoltán, Dr. Szalay László) 124

Angliában a kajszi meghonosításának és termesztésbe vonásának gondolata már nagyon régen fölmerült, azonban a faj termesztéséről egészen az utóbbi időkig nem beszélhettünk. Mi változott azóta? Miért és hogyan termeszthető a kajszi Angliában? E kérésekre most egy régi angol gyümölcstermesztő család elmúlt évekbeli kajszi termesztési tapasztalatait megismerve kaphatják meg a választ.

Tallózás külföldi szaklapokban (Fordította és összeállította: Polgárné Balogh Eszter) 16, 34, 41, 57

Külföldi szaklapokban megjelent érdekesebb írásokból olvashatnak összeállítást.

EGYÉB SZAKMAI CIKKEK

Agrármúltunk nagyjai. Gergely István (1877-1960) 127

Agrármúltunk nagyjait bemutató sorozat keretében most Gergely István életútját és munkásságát ismerhetik meg az olvasók.

Már elődeink is írták… (Dr. Inczédy Péter) 128