A magyar föld aranya
(Dr. Bódis László)

FAJTAVÁLASZTÉK, FAJTAKÍNÁLAT

Kukorica fajtavizsgálat, fajtaelismerés, fajták
(Dr. Szieberth Dénes)
A szerző ismerteti az állami elismerés új szempontját, a 2003. év LII. törvény követelményrendszerét. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajták mellett – belépésünk eredményeként – az EU közös fajtajegyzékében lévő fajták is termeszthetők Magyarországon. Ez a helyzet felértékeli az államilag elismert fajtákkal végzett kísérleteket. Leírja az OMMI kísérletekben az elismerés általános kritériumait, és értékeli a 2004. évi hivatalos fajtakísérlet eredményeit, az azt befolyásoló tényezőket, és ennek alapján a Fajtaminősítő Bizottság döntési lehetőségeit.

Kukoricahibridek és a változó kukoricatermesztési körülmények
(Dr. Szél Sándor)
A gyorsan változó és kiszámíthatatlanul szélsőséges időjárási viszonyok miatt a kukoricanemesítők célja olyan hibridek előállítása, melyek a különböző klímákon is biztonságosan és kiszámíthatóan teremnek. A szerző az időjárás mellett lényegesnek tartja a hibrid és az alkalmazott technológia szerepét is. A hibridek évenkénti termésátlagát az országos átlaggal összehasonlítva látható, hogy az ingadozás azonos irányú, de nem hasonló mértékű. Ennek magyarázatát a kísérleteknél elengedhetetlen, magas szintű agrotechnikával és az emberi gondossággal magyarázza, amivel az időjárás kedvezőtlen hatása mérsékelhető. Ajánlást ad azokról a szegedi kukoricahibridekről, amelyek a termőhelyi adottságok és a felhasználási irány szerint kerültek csoportosításra, és kedvezőtlenebb termőhelyeken is sikerrel termeszthetők.

A termelői igényekhez igazodó kukoricanemesítés szempontjai Martonvásáron
(Dr. Marton L. Csaba, Dr. Szundy Tamás, Dr. Hadi Géza, Dr. Pintér János, Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter)
A 2004. év rekord kukoricatermése után a legfontosabb a gazdaságosság kérdése. Az 1950-1980. évek közötti kukoricatermesztés dinamikus fejlődése után a növekedést csökkenés váltotta fel. A termésátlagok évenkénti ingadozása nőtt, a termésstabilitás romlott. A szerzők ennek okát elsősorban pénzügyi, tulajdonszerkezeti, technológiai problémákra, a kedvezőtlen időjárásra, a műtrágya-felhasználás drasztikus csökkenésére vezetik vissza. Elgondolkodtató tényezőként említik meg a külhoni hibridek ez időpontban történő megjelenését, a magyar hibridek részarányának visszaszorulását. Írásukban az OMMI hivatalos kísérleti eredményei alapján ajánlják a hazai viszonyok között kipróbált martonvásári hibrideket, melyek nemesítésénél gondot fordítottak azok minden agronómiailag fontos tulajdonságára, a szemnedvesség mellett kiemelten a termőképességre és a szárszilárdságra.

Gondolatok a GM-kukoricák termesztéséről. Mi készül a Syngenta nemesítési műhelyében?
(Bíró János)
A kukorica esetében a többlettermés elérése további területek bevonásával már nem lehetséges, ezért a termésátlag gazdaságos növelése a cél. A nemesítés mellett egyre nagyobb szerephez jut a molekuláris biológia alkalmazása, mellyel a kukoricanövény ellenálló képességét az ökológiai viszonyokkal, károsítókkal és vegyszerekkel szemben fokozni lehet. A Syngenta műhelyében biotechnológiai úton előállított Bt-kukorica mellett a még termesztésre nem elfogadott különböző GM-kukorica fajták találhatók (GA21, kukoricabogár-rezisztens fajták).

Újgenerációs NK hibridek: az élvonal legjobbjai között (x)
(Boncsarovszky Tivadar)
A Syngenta Seeds idei kínálata a kukoricatermesztők számára.

Jövedelmező és biztonságos kukoricatermesztés az újgenerációs DEKALB hibridekkel (x)
(Szanyi István)
A Monsanto hibrid ajánlata kukoricatermesztőknek.

Saaten-Union hibrid kukorica, továbbra is a jövedelmezőség biztosítéka (x)
Hibrid kukorica újdonságok a Saaten-Uniontól.

Merre tart a Monsanto-kukoricanemesítés?
(Kökény Gábor, Szanyi István)
A szerzők a Monsanto növénynemesítő és biotechnológiai vállalat jelentőségét és a hazai kukorica vetésterületből való részesedését mutatják be. Ismertetik a „harmadik generációs” kukoricahibridek értékmérő tulajdonságait, a termesztésben elfoglalt helyüket. Leírják a GM-fajták, -hibridek előnyeit, alkalmazásuk lehetőségeit. Elemzik a legalapvetőbb biotechnológiai termékek magyarországi helyzetét, és rövid technológiai ismertetést adnak a Bt-, a Roundup-rezisztens és a kukoricabogárra rezisztens hibridekről.

Új Pioneer kukoricahibridek a termelők szolgálatában (x)
(Kara Béla, Dr. Knódel János)
Az írás éréscsoportonként, részletesen mutatja be a nemesítőház perspektivikus hibridjeit.

AGROTECHNIKAI KÉRDÉSEK

Hibridválasztás a kukoricatermesztés középpontjában
(Dr. Nagy János, Dr. Huzsvai László)
A szerzők az éghajlat változékonyságának, mint a termelés egyik nagy kockázati tényezőjének szerepét, hatását mutatják be és értékelik, különös tekintettel a súlyos vízhiányra, ami nagymértékben megnehezíti a vízigényesebb kultúrák termesztését. Arra keresnek választ, hogy miképpen lehet védekezni a kedvezőtlen klímamódosulás ellen. Az aktív védekezési eljárások közül kiemelik az öntözést, az időjárási viszonyoknak és a talajadottságoknak legjobban megfelelő hibridek körültekintő megválasztását, termesztését. Kísérleteikben közel 200 kukoricahibrid vizsgálatát végezték el. Eredményeik, megfigyeléseik alapján kiválasztható, hogy melyik területen, melyik éréscsoportba tartozó hibrid termesztése gazdaságos.

Vetésidő – avagy az eredményesség fokozása költségek nélkül
(Rácz Ferenc, Dr. Marton L. Csaba, Hidvégi Szilvia)
A szerzők Martonvásáron végzett 2 éves kísérletben 38 beltenyésztett vonalat teszteltek a kukorica optimális vetésidejének megállapítására. A vetésidőt a termesztéstechnológia olyan elemének ítélik meg, mely alapvetően befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. A vetés időpontjának alapvető kritériuma szerintük a talaj hőmérséklete és a hibrid igénye. Úgy látják, hogy a korai vetésnek vannak előnyei és hátrányai, de léteznek a vetés időpontjára érzékeny és kevésbé érzékeny hibridek. A tenyészidő is meghatározó tényező, ezért a vetést célszerű jó hidegtűrésű, hosszabb tenyészidejű fajtákkal kezdeni április 2. dekádjában, majd a rövidebb tenyészidejű hibridekkel folytatni. Vetőmagtermesztés esetén a korai vetés nem, vagy csak kivételes esetekben ajánlott. A szemnedvességet vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy minél későbbi volt a vetés, annál nagyobb volt a szem víztartalma.

GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS

Tapasztalatok és tanulságok a kukorica vegyszeres gyomirtásában, 2004-ben
(Molnár Ferenc, Szabó László, Péter János)
A szerzők szerint a 2004. évi csapadékos tavasz miatt át kellett értékelni a száraz, meleg időjárási viszonyokhoz megtervezett gyomirtási technológiákat. A választandó herbicidet és az alkalmazás időpontját több tényező is befolyásolhatja. Fontos a gyomösszetétel változása, az időjárási tényezők változékonysága, az egyenetlen csapadékeloszlás, amely a hatékonyságot nagymértékben befolyásolhatja. Megemlítik, hogy a hibrid kukorica vetőmag-előállítás és a csemegekukorica-termesztés problémája a nagyobb érzékenység a herbicidekkel szemben.
A megyei sajátosságok és tapasztalatok bemutatása után gyakorlati tanácsokat és ajánlásokat adnak a kukorica vegyszeres gyomirtásához.

A kukorica gyomirtása sávpermetezéssel
(Dr. Széll Endre, Streb Péter, Földi István, Jankó László)
A szerzők a környezetkímélő termesztéstechnológia fejlesztése érdekében a kukoricában beállított sávpermetezéses üzemi kísérlet eredményeit az alábbiakban foglalják össze: harmadára csökken a hektáronként felhasznált herbicidek mennyisége, így a költségek és a környezet terhelése mérsékelhetők. Ez a technológia a teljes felületű permetezéshez viszonyítva 38 % vegyszerköltség megtakarítást eredményezhet. Hátránya, hogy valamelyest csökken a főmunka teljesítménye, továbbá nagyobb szakértelmet, több odafigyelést és jobb munkaszervezést igényel.

Láttuk, hallottuk, olvastuk. BAYER szimpózium a kukoricáról
(AF)
A Bayer CropScience január 17-20. között az ország négy fontos kukoricatermő régiójában rendezvénysorozatot tartott. Az előadások cégük legújabb fejlesztési eredményeiről, a kukoricában használatos, engedélyezett készítményekről szóltak. A kukorica posztemergens gyomirtásában egyedülálló Bayer safener-technológiát, annak előnyeit ismertették. Szó volt továbbá a Bayer herbicidekkel történő kukorica gyomirtásról, és a kukoricabogár lárvái elleni csávázás lehetőségeiről.

Callisto – hármas kombináció kukorica alapkezelésére, korai posztemergens alkalmazással (x)
(József Csilla)
A Syngenta a CALLISTO + DUAL GOLD + GESAPRIM vagy a CALLISTO + PRIMEXTRA GOLD csapadéktól kevésbé függő kombinációit ajánlja nehezen irtható gyomokkal fertőzött területeken.

GÉPEK, GÉPESÍTÉS

A kukorica vetése a gyakorlatban
(Dr. Fűzy József)
A vetés a sikeres kukoricatermesztés megalapozásának döntő munkaművelete. A megfelelő magágykészítés utáni, jó termesztési értékű és tulajdonságú vetőmaggal, optimális időben, korszerű vetőgéppel, kedvező munkaminőséggel elvégzett vetést a termesztés leginkább fontos tényezőjeként szokták megjelölni. Olyan munkaművelet, melynek hibáit a vegetációs időszak további munkafolyamata során már kiküszöbölni nem lehet, így azt – a korszerű vetéstechnikákat előtérbe helyezve – nagy gondossággal kell elvégezni. A szerző ezért a gyakorlatban általában használatos szemenkéntvető gépek bemutatása mellett, a vetőgépekkel szemben támasztott – a szabvány által előírt – követelményeket, és a vetéssel kapcsolatos általános üzemeltetési ajánlásaikat ismerteti.

Nagyító alatt… (33.) JOHN DEERE 1760 szemenkénti vetőgép
(Dr. Fűzy József, Mészáros Győző)
A sorozat aktuális része a John Deere szemenkénti vetőgép műszaki jellemzésével, vizsgálati eredményeivel foglalkozik. A 12 soros, vontatott kivitelű gép különböző kapásnövények (kukorica, napraforgó, szója stb.) magvainak szemenkénti vetésére, a vetéssel egyidejű talajfertőtlenítésre használható a hagyományos szántásos termesztéstechnológiákban, és kiegészítő szerelvényeivel a szántás nélküli, csökkentett menetszámú vagy direktvetéses technológiákban is.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Kukoricabogár 2005 – nehéz év vár a kukoricatermesztőkre? (x)
(Vig József)
A Magyar Kwizda szakembereinek javaslatai a kukoricabogár elleni eredményes védekezéshez.

Gabonapiac a kukorica szemszögéből
(Nagy Zoltán)
A szerző a 2004. év rekord gabonatermésének piacát, értékesítési gondjait elemzi. Azt vizsgálja, hogy milyen mértékben tudunk élni az intervenciós lehetőségekkel, a piaci mechanizmusok működésével. Vizsgálja továbbá a tárolás lehetőségét, az intervenciós raktárak befogadó képességét. A szakminisztérium a nagy tárolóterekkel rendelkező termelők felajánlására számít, akik azért tartózkodnak ettől, mert attól tartanak, hogy a kukoricát július elejéig nem szállítják el, a tárolótér pedig akkor a kalászos számára szükséges. Úgy látja, hogy a gabonahelyzet nincs napirenden a súlyának megfelelően, és az államapparátus nem hajtja végre az intervenciót. A támogatások és az intervenció csúszása likviditási gondokat okozhat.

Kukorica – másképpen
(Dr. Réczey Istvánné, Gáspár Melinda, Kálmán Gergely)
A szerzők cikkükben azokat a lehetőségeket gyűjtötték össze, amelyek a kukorica alternatív – tehát a takarmányozáson és az élelmiszeripari felhasználáson kívüli – hasznosítására irányulnak, ezáltal a felvevőpiac rugalmassá tételét elősegíthetik. Felhívják a figyelmet – egyéb más lehetőség mellett – a kukoricakeményítő enzimes hidrolízisével nyerhető glükózra, melyből etilalkohol fermentálható. Ez a termék élvezeti cikként, oldószerként, adalékanyagként és üzemanyagként is használható. Üzemanyagként való felhasználása számos előnnyel járhat, és biztos piacot adhat a feleslegesen jelentkező kukoricának. A szerzők kifejlesztették a poliszacharidok fermentálására és a lipidek kinyerésére alkalmas technológiát, így elválaszthatók a kukoricarost fő frakciói és hozzáférhetővé válnak a kötött lipidek is. A kukoricakeményítő még felhasználható bio-műanyag alapanyagként is.

Megkezdődtek a fejlesztések Peremartonban (x)
A peremartoni műtrágyagyár igazgatója ismerteti a gyárral kapcsolatos terveket és a rövid távú fejlesztéseket.

Környezetbarát műanyagok kukoricakeményítőből
(Pap Roland, Dr. Neményi Miklós)
A szerzők a kukoricát, mint keményítő előállítására felhasználható ipari alapanyagot mutatják be. Egy Nemzeti K+F program keretében kutatások folynak a természetben lebomló – a fosszilis energiahordozókból előállított műanyagokkal versenyképes – műanyagok előállítása céljából. Azt vizsgálják, hogy mely kukoricahibridek, illetve mutánsok a legalkalmasabbak magas keményítőtartalmuk miatt bioműanyagok előállítására.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)