A talajtakarás és a talajtakaró mixek témakörről nem lehet eleget beszélni, hiszen még mindig országos szinten elképesztően sok üresen hagyott talajfelszín van, amiért főleg a jelenlegi mezőgazdasági technológiai irányzatok a felelősek. Ebben a cikkben a legjobb talajtakaró mixek témáját hoztam, melyekről már saját tapasztalatok alapján tudom elmondani a legfontosabb információkat.
Amióta gazdálkodunk, főleg itt az alföldi Homokhátságon, nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk a humuszpótlásnak és a talajaink javításának. De ezt nemcsak homokon kellene, hanem országos szinten is, mi több világviszonylatban terjeszteni, és hála az égnek egyre többen ismerik fel a talajtakaró mixek jótékony hatását.
Miért a talajtakaró mixek a jobbak a homogén növényekhez képest?
Ha egy homogén, egy takarónövényből álló felületet nézünk, akkor alapvetően a monokultúra jut róla eszünkbe. De takarónövény ide vagy oda, mi a baj a monokultúrával?
Ha egy területen egy és ugyanazon növényfajok vannak túlnyomó többségben, akkor a gyökerek is a mélyben csak egy adott mélységig “dolgozzák” át a talajt és az egész életközösség ebbe a magasságú, méretű gyökértérbe tömörül, ami hosszú távon nem ideális.
Amikor viszont mixekről beszélünk, netán olyanokról, melyben a talajtakaró mix 10+ növény keverékéből áll, akkor a gyökérzóna sokkal összetettebb, sokkal többféle mélységet és életközösséget figyelhetünk meg a talajban.
A biodiverzitás talajon belül
Mivel sokan nem értik a gyepesítés lényegét, így muszáj erre is kitérni. Az angolpázsit nem jelent hasznos talajtakarást abban az értelemben, ahogyan biodiverzitás oldalon szükség lenne rá. Igen, elismerem, csodaszép tud lenni – ha megfelelő ápolást kap -, de fenntarthatósági és talajélet szempontjából nem ideális.
Nyilván kárt nem teszünk vele a talajban, de sokkal jobb a talaj szempontjából egy olyan fedés, ami vegyes növényzetből áll: nitrogéngyűjtőktől kezdve a cinket, szelént felhalmozó növényekig akár.
A legjobb talajtakaró mixek összetétele
A mixekben lévő pillangós virágú növények (fehérvirágú csillagfű, tavaszi bükköny, bíborhere, alexandriai here, somkóró) nitrogént kötnek meg a levegőből. A növények elpusztulása után lebomlanak a talajban, ez a nitrogén felvehető lesz a következő növények számára. Ezen pillangósok aránya a keverékekben közel 60% is lehet, ami szintén fontos nemcsak a termelés miatt, de díszkertben is!
Viszont nem mindenhova tehetők ezek a keverékek: főleg nem a pázsitra vágyóknak érdemes használni, hiszen bár bírja a kaszálást, mégis más a cél. Ezeknél a keverékeknél a talajtakarás és eróziócsökkentés mellett a tápanyagok növelése a cél és nem a díszítő érték.
Hogyan lehet talajt takarni hatékonyan díszkerti szinten? Íme a természetes gyep!
A díszkertben nem az ipari mixekre lesz viszont szükség. Ilyenkor a természetes gyepkeverékek, a vadvirágos keverékek lépnek a színre.
Míg egy mezőgazdasági keverék, mely a gyümölcsösöktől kezdve a parlagon hagyott szántókon át akár fóliaházi sorközökbe is vethető, elsősorban az alábbi összetételből áll:
- 26% takarmányborsó,
- 20% takarmánybükköny,
- 16% traktor rozs,
- 8% fekete/érdes zab,
- 8% meliorációs retek,
- 8% bíborhere,
- 5% facélia,
- 4% alexandrai here,
- 4% len,
- 1% somkóró.
Addig egy házikertinél a vadvirágok (pipacs, borágó stb.), a fehér here, a szárazságtűrő fűfélék adják meg inkább az alapot.
Nekem nagyon régóta bejött az is, hogy a tarackot meghagytuk, és kordában tartva nyírjuk rendes fűnyíróval. Így bár időszakosan kiszárad, ha nagy az aszály, viszont a legkisebb csapadéktól is újrazöldül és alapvetően egy olyan felületet biztosít, ami mellett bátran el lehet menni nyaralni.
A gyomok szerepe a kertben
A gyomokat nagyon sokan üldözik. Nem győzöm olvasni a kertészcsoportokban a “Hogyan irtsuk ki?” posztokat, és ilyenkor fáj is a szívem, mert ha valóban értenénk a gyomoknak tekintett növények funkcióját, akkor más szemmel néznénk az egészet. Természetesen én sem rajongom a kertben az átoktüskéért, és feláll a szőr a hátamon, amikor belelépek mezítláb. De ez nem jelenti azt, hogy a gyomok hasztalanok.
A legtöbb kertben megjelenő gyomnak funkciója van: vagy a mikro- és a makroelem pótlása a célja helyileg, vagy védi a talajt az eróziótól (tarack), vagy árnyékolja a talajt a nagy hőtől (porcsinkeserűfű). Ha a problémát szüntetjük meg, ahogyan a kertet holisztikusan szemlélve kellene, akkor a gyomok is elkezdenek “kikopni” a kertből.
Kiemelt kép: Pixabay