A kék mézbogyó (Lonicera caerulea) nemcsak egy fantasztikusan finom, édeskés húsú gyümölcs, de még impozáns is, így kertünk dísze lehet. Ázsiában és Kelet-Európában már évszázadok óta termesztik, főleg a hűvösebb klímájú vidékeken, így annyira nem is újkeletű gyümölcsről van szó.
Honnan származik a mézbogyó?
A mézbogyó Oroszországban, Szibériában őshonos, innen is látszik, hogy igen jó a hidegtűrő. Még a -55 C fokos hideget is képes időszakosan átvészelni. Másik termesztési környéke Japán, ahol hasukappu névre hallgat.
Mivel a növény a loncfélék közé tartozik, a hasakappu névváltozat a Japánban előforduló fajtákra vonatkozik, míg az ehető lonc kifejezések a szibériai hibridekre utalnak.
Milyen?
Friss és zamatos tavaszi gyümölcsöknek tekinthetők, ízvilágában talán a málna és az áfonya közé tehető. Frissen is fogyasztható, de kiváló lekvár főzhető belőle. Az áfonyával való rokonságát sem tagadhatja le, ugyanúgy a savanyú talajokat kedveli, hasonlóan bőtermő és a pH-igényét leszámítva igen egyszerűen termeszthető fajta.
Az 1-1,5 méter magasra is megnövő bokrokon 2-3 cm-es hosszúkás kék bogyók teremnek. Az utóbbi időben egyre keresettebb lett a mézbogyó, viszont kevesen tudják a savanyú talajt neki megadni, így mielőtt választanánk, hogy vegyünk vagy sem, előtte gondoljuk végig, hogy minden fontos feltételt tudunk-e biztosítani számára.
A homokos, agyagos talajra is kerülhet, egyesek szerint bármilyen pH-jú talajra, de a gyakorlat kicsit inkább az előbbiekben feltett savanyú talajt mondatja hatékonynak. Természetesen a talajt sok módon lehet savanyítani, akár a fenyőtűlevelekre gondolunk, akár tápoldattal kívánjuk a hatást elérni.
Szárdugványról könnyebben szaporítható, mint magvetéssel. Nagy térigényű bokrot nevel, így a 150-180 cm sor és tőtávot hagyjuk meg a növények között.
Egy mézbogyó, nem mézbogyó!
A sikeres keresztbeporzáshoz nem elég egy tövet ültetni, érdemes rögtön minimum kettővel kezdeni. Bár hidegtűrése kiváló, első évben fagyérzékenyek az újonnan kapható fajták, így érdemes melegebb fekvésbe ültetni, hogy könnyebben megeredhessen új helyén. Dézsába csak akkor tegyük, ha a dézsa elég nagy és télen nem tudnak a gyökerek teljesen átfagyni, mert az a növényünk kipusztulásához is vezet.
Milyen kártevői, kórokozói vannak a mézbogyónak?
Szerencsée viszonylag kevés növényvédelmet igényel, viszont az éréskor vigyázzunk a kertben serénykedő madarakkal, mert konkurenciák a szüretet illetően. A mézbogyó egy rendkívül édes és finom csemege a madarak számára is, így szükség esetén hálós takarással érdemes a bokrainkat az érés kezdetekor lefedni, hogy fény érje a növényeket, tudjanak érni is, de madarak elől rejtve maradjanak.
Tápanyagutánpótlást tavasszal érdemes nagyobb mennyiségben komposzttal és trágyával megoldani és cserébe bő terméssel hálálja meg növényünk a gondoskodást.
