Több mint négy éve tartó munka végére tehetett pontot az Agrárminisztérium, miután november 7-én az Európai Unió elfogadta a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai tervét, ami így most már a termelők számára is hivatalossá, hamarosan a gyakorlatban is alkalmazhatóvá válik. A budapesti sajtótájékoztatón Gribek Dániel, a ZÖLDÍTŐ rovatunk vezetője is jelen volt, aki többek között a talajvédelem ügyéről, a környezetvédelmi szempontokról és az erdészeti támogatásokról kérdezte az agrárminisztert.
Versenyképesebb agrárium
Nagy István szerint a döntéssel 2023 és 2027 között az agrár- és vidékfejlesztési források felhasználásával folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar megújítása és versenyképessé tétele. Kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a hazai agrárium az eddigiekhez képest is fenntarthatóvá váljon, és azt, hogy az új rendszer segítse az európai zöld megállapodás, tehát a GreenDeal célkitűzéseinek megvalósítását. Ugyanakkor hangsúlyozta: végig egyensúlyt akartak teremteni a környezetvédelmi elvárások és a gazdasági, versenyképességi szempontok között. Az agrárminiszter meggyőződése szerint ennek meg is tudtak felelni. Hozzátette: a 27 tagországból tizenharmadikként a magyar tervet fogadták el hivatalosan.
Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt időszak kihívásai történelmi léptékűek az ágazatban, ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a KAP stratégiai tervben foglaltaknak köszönhetően történelmiek a lehetőségeink is
– fogalmazott az agrárminiszter, aki hozzátette, hogy minden eddiginél több, mintegy 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrás áll a vidék és a mezőgazdaság rendelkezésére. Ez mindösszesen 2485 milliárd forintnyi közvetlen és ágazati agrártámogatást, valamint 2891 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrást jelent.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a legfontosabb gazdaságfejlesztési prioritásnak az élelmiszeripar megújítását tartják, valamint azt, hogy az egy hektárra levetített, előállított hozzáadott értéket jelentősen megemeljék.
A vidéki Magyarország számára a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és a kapcsolódó ágazatok gazdaságilag és környezetileg fenntartható fejlődése olyan lehetőséget jelent, amelynek révén saját erőforrásaira építve képes értéket teremteni és megélhetést biztosítani
– fogalmazott Nagy István.
Területalapú támogatások: megőrizték a nagyságrendet
Az agrárminiszter a sajtótájékoztatón a területalapú támogatások nagyságrendjéről is beszélt. A termelők hetáronként várhatóan nagyjából 147 euróra számíthatnak, ami fölött a kisgazdaságok 10 hektárig további 80 eurót, a 10 és 150 hektáros üzemek pedig plusz 40 euró többlettámogatást kapnak. Emellé a korábban zöldítésként ismert, némileg átalakult, önkéntes alapú agroökológiai program is jelentős kiegészítő pénzt jelenthet. Komolyabb környezet- és klímavédelmi vállalásokért cserébe az alaptámogatáson felül további forráshoz juthatnak a gazdálkodók, és ezzel akár a mostani támogatási szint is meghaladható.
Továbbá a vidéki fiatal gazdák a korábbinál jelentősen nagyobb, 300 hektáros családi gazdasági birtokméretig várhatóan további 92 euró hektáronkénti területalapú többlettámogatással számolhatnak.
Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy több új elem jelenik meg az agrártámogatásoknál, amelyekre a gazdálkodóknak is készülniük kell. „Nem véletlen, hogy számos tájékoztató anyagot adtunk már ki eddig is, hiszen az új agrárökológiai program vagy a vetésváltásra vonatkozó új szabályok felkészülést, odafigyelést és átgondolást igényelnek” – fogalmazott, majd hozzátette: a minisztériumban is komoly felkészülő munka folyik annak érdekében, hogy az új rendszer biztonságosan indulhasson el.
Több mint 400 észrevétel
Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy 2018 nyara óta dolgoztak a stratégiai terven, és az egy évvel korábban benyújtotthoz első változatot követően több mint 400 vonatkozó észrevétel érkezett, de így is sikerült elérni a kitűzött célokat.
Mint fogalmazott, a tervek szerint 2030-ra „az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó hozzáadott adott értéket, tehát lényegében a termelékenységünket, 862 euróra szeretnék emelni, vagyis másfélszeres szintre növelni a 2020-as évekhez képest”. De megdupláznák a munkatermelékenységet is, és 10 milliárd euróról az exportot is 15 milliárdra bővítenék 2030-ra. Ehhez az élelmiszeripar beruházásait 120 százalékkal emelnék ugyanezen időszakon belül.
Mint azt az államtitkár kifejtette: a vidékfejlesztési források 53 százalékát gazdaságfejlesztési célokra szeretnék felhasználni, ami nagyságrendileg 1500 milliárd forintot jelent. „Megújuló vidék” néven a források 10%-ával a vidéki vállalkozásokat és önkormányzatokat segítenék, ami nagyjából 285 milliárd forint. Mintegy 36 százalékot fordítanak majd a zöld intézkedésekre, ami másfélszeres forrást jelent a korábbi ciklushoz képest.
Élőhelyet kell fejleszteni
Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón kiemelt célként jelölte meg, hogy
hazánk környezeti állapotát jelentősen javítsuk, erősítve természeti erőforrásaink megújulását.
Ennek fontos eleme az önkéntes agroökológiai program, de az is, hogy számos terület – például mezővédő erdősáv, időszakosan vízzel elöntött táblarész – is támogatható marad, miközben folytatódik a nem termelő beruházások anyagi segítése is.
Kérdésemre a sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter elmondta: európai alapelv, hogy élőhelyfejlesztéssel járjon, valamint a természetes, természetközeli területek minőségi javulására is pozitív hatással legyen a támogatások felhasználása. Tehát az új szabályokkal nemcsak a már meglévő területek megőrzése a cél, hanem azok fejlesztése is.
Ambiciózus terünk, hogy ebben a ciklusban is 100 ezer hektárnyi olyan új terület „szülessen”, amelyek fontos ökológiai területek lesznek, és amelyek mind-mind az élőhelyfejlesztést tudják segíteni – fogalmazott az agrárminiszter.
Nem véletlen az, hogy az AKG támogatás is 46 százalékkal lett magasabb, az ÖKO támogatásunk pedig 64 százalékkal. Tehát mindenképpen arra ösztönözzük a gazdákat, hogy az élőhelyekre jobban vigyázzanak.
Az agrárminiszter közlése szerint jó hír, hogy a zöldítésben ezentúl a fás szárú növényeket is el lehet számolni, ahogy az is, hogy a bizonyos ideig vízzel borított területek mostantól nem lesznek kizárva a területalapú forrásokból, sőt, ezeket támogatják is. „Tehát nem az lesz a cél, hogy a belvizes területeket gyorsan levezessék a termelők. Meg kell őrizni a vizet, mert a víz az élet, és a víz a minden, ami a termelésünknek az alapját adja.”
Ezzel kapcsolatban arra is kíváncsi voltam, hogy a talajvédelem, a talaj nedvességmegtartó-képességének fejlesztése is hangsúlyos szerepet kap-e a következő évek agrártámogatásaiban. Nagy István hangsúlyozta, hogy a 147 euró alaptámogatásra „legószerűen” felépíthető ökológiai elemek számos olyan megoldást tartalmaznak, mint például a szervestrágyázás vagy a forgatás nélküli talajművelés.
Ami a talaj minőségének javulását eredményezi vagy megőrzi, illetve annak vízmegtartó-képességét fokozza, azt plusz támogatásokkal tudjuk majd segíteni
– emelte ki Nagy István.
Erdészeti támogatások
Az Erdő-Mező Online erdészeti hírportál főszerkesztőjeként feltett kérdésemre Feldman Zsolt államtitkár kifejtette, hogy a vidékfejlesztési források mintegy 11 százalékát szánják az erdészeti ágazatnak, ami mintegy 272 milliárd forintos nagyságrendet jelent. Ez másfélszerese a 2014 és 2020 között rendelkezésre állónak. Az erdőtelepítések intenzív támogatása továbbra is kiemelt cél, de nagy hangsúlyt fektetnek az erdő-környezetvédelmi intézkedésekre és a Natura 2000 erdőterületek támogatására is. Emellett a gépesítéssel összefüggő, az erdőgazdálkodás technológiai színvonalát és a minőségi erdőgazdálkodást segítő eszközök beszerzésére is jut pénz. Tehát lesz erdészeti géptámogatás.
„Ez is szükséges ahhoz, hogy megújuló, és valóban fenntartható, korszerű erdőgazdálkodást végezhessenek mind a magán erdőgazdálkodók, mind pedig az állami erdőgazdálkodók azon a 2 millió hektáron, amelyet a Jóisten jelen pillanatban nekünk idehaza rendelkezésünkre bocsájt. Az erdészeti szakma egy erősödő, és lehetőségeinkben bővülő új Közös Agrárpolitikát fog majd megismerni” – zárta a témát Feldman Zsolt az Agrárminisztériumban megtartott sajtótájékoztatón.
