Az arborétumok (ahogy a történeti kertek is) a táj rejtőzködő gyöngyszemei, gyakran nemcsak botanikai, hanem jelentős kulturális, kerttörténeti értéket is képviselnek.
Több arborétumunk egyben történeti kert is, amely az örökségvédelmi törvény definíciója szerint olyan kertépítészeti alkotás, zöldfelület vagy park, amely jelentős történeti vagy művészeti értékkel bír és önállóan vagy más műemléki értékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként jelenik meg. Egy látogatásunk kapcsán és mivel a Szarvasi arborétumot karunk (a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara) tartja fenn, a Pepi-kerthez kapcsolódóan mutatjuk be a növénytani és kulturális értékeket, de rovatunk további cikkeiben majd más történeti kertekre is szeretnénk felhívni a figyelmet.
Készült egy tudományos igényességű, szabadon hozzáférhető adattár Magyarország történeti kertjeiről, ahol részletes, fotókkal dokumentált ismertetőket olvashatunk a történeti kertekről: https://www.historicgarden.net. A honlap kevésbé részletesen ugyan, de tartalmazza Csehország és Szlovákia történeti kertjeit is. Ha a keresőbe Szarvast beírjuk, a rendszer több adatelemet is kiad, történeti értékkel bír Szarvason az Anna-liget, Tessedik-tanya, az egykori gyakorlati kert, Mittrovszky kastély és kertje, Bolza-féle kastély és parkja az Anna-ligetben, Erzsébet-liget és a Szarvasi Arborétum (Pepi-kert).
Az Arborétum története a Bolza családhoz kötődik, a kertalapítás nem is a mai arborétum területén, hanem az Anna-ligetben kezdődött, hiszen az arborétum területe a Körös áradásainak volt kitéve egészen 1880-ig. Bolza József (akit Pepinek hívtak) a XIX. században az Anna-ligetben kezdte megvalósítani álmát, amelyet a bécsi Schönbrunni kastély inspirált. Az Anna-ligeti parkban kezdett tájképi stílusú kertet kialakítani, itt Schönbrunnból hozatott földlabdás páfrányfenyőt és mamutfenyőt is ültetett. Az Anna-liget nevét Bolza gróf feleségéről Batthyányi Annáról kapta (INT-1, INT-2).
Mi is az a tájképi kert? A tájképi kert, vagy ahogy gyakran említik: angol kert a XVIII. és XIX. században virágzó kertépítészeti stílus Európában. Angliában már a XVI. században megjelent. A XVIII. század utolsó harmadától a XIX. század végéig Magyarországon is divatossá vált. Egyrészt korábbi kertek átépítésével, másrészt a nagyarányban épülő kastélyok körül alakították ki a hazai tájképi kerteket a „tájkép-festészet” mintájára nyugat-európai példák, útmutatók alapján.
A tájképi kertekben a természet szépségét, harmóniáját szeretnék visszaadni, ezt szolgálják a festői íves utak, változatos, színek, terepfelszín, szoliterfák, növénycsoportok, továbbá nagyon fontos a kert és a környező táj kapcsolata is. Kiemelt szerepet kap a növények díszítő értéke, emiatt egyre több különleges növényt telepítettek a tájképi kertekbe. Komoly növénygyűjtési, -telepítési divat indult, amely a „gyűjteményes-kertek” kialakulásához vezetett (INT-4).
Visszatérve az arborétumra, Bolza József után unokája, Bolza Pál folytatta a munkát, azonban a Körös szabályozása után a kertfejlesztés fókuszát az Anna-ligetből a Pepi-kertbe helyezte át, a növények egy részének áttelepítésével. Először a területet körbe fásította, hogy védett klímát hozzon létre a különleges növények számára. Bolza Pál kertjét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.
Több különlegesség található az arborétumban (INT-2), többek között egy hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amelyet 1873-ban ültettek el a kertben, így valószínű, hogy Európában a legidősebb példányok közé tartozik. A mamutfenyő hazájában Kaliforniában a 100 m magasságot is elérheti és vannak 3500 évesre becsült példányok.
4. ábra: Az 1873-ban ültetett hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a Szarvasi Arborétumban (Fotó: Filep Csilla) |
A Pepi-kert középpontjában található kunhalmon Bolza Pál gróf kilátót építtetett, ahonnan ekkor a Körösig el lehetett látni, de ma is festői látványt nyújt az innen feltáruló nyiladék, a francia kertekből átvett megnevezéssel: „Nagy-Vue”. A fából készült kilátó épülete a környező növénycsoportokkal szintén festői látványt nyújt. A tájképi kertekben az épített elemeknek később pedig a romantikus műromoknak is jelentős szerepe volt a tájkép kialakításában.
Rendkívül hangulatos az arborétumban sétálni, elnémít, lenyűgöz bennünket a hatalmas, idős fák képe, a festői ligetek, facsoportok hangulata, mikroklímája.
6. ábra: Látványkapcsolatok a Szarvasi Arborétumban (Fotó: Filep Csilla) |
Az arborétum több részből épül fel, ahogy különböző gyűjteményekkel az idők során gyarapodott, bővült. Ma látogatható a “Pepi-kert”, a Mitrowssky-kert, ún. “Konyhakerti” rész, nem látogatható azonban az örökzöld törzsültetvény a faiskolával.
A Konyhakert elnevezés arra utal, hogy korábban zöldség- és gyümölcstermesztés is folyt a területen. A bolgárkertészektől átvett barázdás öntözéssel biztosították a terület vízpótlását aszályos időben. A Körös vizét a Bolza család által épített víztoronyból gravitációs úton juttatták el a parcellákig. Rózsákat is termesztettek, de 1950 után felhagytak vele és erre a területre is növényritkaságokat ültettek.
Az arborétum honlapja (INT-1) alapján tudható, hogy „a gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az “élő” génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő itt.”
A “Mini Magyarország Makettpark” mint újabb fejlesztés növeli az arborétum turisztikai vonzerejét.
Felhasznált irodalom:
INT-1 A Szarvasi Arborétum honlapja: www.pepikert.hu
INT-2 Történeti Kertek Adattára: https://www.historicgarden.net
INT-3 Mapire – Történelmi Térképek Online: https://mapire.eu/hu/
INT-4 Szikra Éva: Tájképi kertek Magyarországon, Történeti kertkiállítás a Műemlékvédelmi Hivatalban:
http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/download/31466/31183