A zöldutak tipizálása és kialakítási módjai

A zöldutak

A szakirodalom az amerikai szabadterek fejlesztéséhez köti az első fogalommeghatározásokat, mely szerint a zöldút olyan lineáris, multifunkcionális tájépítészeti elem, amelynek legfontosabb szerepe a térbeli kapcsolatteremtés a rekreációs és/vagy ökológiai jelentőségű szabadterek között. Az első zöldútnak az 1880-ban, Frederick Law Olmsted által tervezett bostoni Emerald Necklace-t tekinthetjük, mely a későbbi években egy egész zöldfelületi rendszerré nőtte ki magát. Az európai és magyarországi tervezés során, zöldutak alatt inkább a gyalogosok, kerékpárosok és lovasok által használt rekreációs célú utakat értjük. Európában először Angliában és Franciaországban hoztak létre zöldutakat, Angliában később, sajátos módon, Zöldút Kézikönyv is készült. Közép-Európában az első zöldút az 1990-es években kiépített Prága-Bécs Zöldút volt. Magyarország első zöldútját, a Duna-Ipoly Zöldutat 2006-ban adták át.

A Zöldutak Módszertani Egyesület alapján zöldutak kialakulhatnak:

• természetes vagy mesterségesen kialakított folyosóból, amelyet pihenésre és kikapcsolódásra használnak, így folyók, völgyek, hegygerincek mentén, vagy utak, folyómedrek, csatornák, túraösvények környékén;
• adott területen áthaladó, gyalogosokat, kerékpárosokat, lovasokat, kerekesszékeseket, vagy más nem motoros eszközzel közlekedőket szolgáló természetes ösvényből, vagy mesterségesen kiépített útból;
• természeti folyosóból, amely lakott területeket kapcsol össze történelmi és kulturális emlékhelyekkel, parkokkal;
• és kijelölt összefüggő területből a városban, vagy közvetlen környékén, amelyet közparknak, zöldövezetnek minősítettek, illetve az ezeket összekötő folyosóból, melyen sétálni, kerékpározni lehet.

A tipizálás rendszere

Elhelyezkedés szerinti zöldutak:

• vízparti zöldutak,
• felhagyott vasúti nyomvonal menti zöldutak,
• történelmi útvonalak menti zöldutak,
• hagyományos településközi utak menti zöldutak,
• települési zöldutak,
• egyéb zöldutak.

Térségi szerep szerinti zöldutak:

• országos zöldutak,
• térségi zöldutak,
• helyi zöldutak.

Vízparti zöldutak lehetséges területei elsősorban a fő és mellékfolyók, patakok és ezek part menti területeik, az élővíz-csatornák part menti területei és a tóparti területek lehetnek. A felhagyott vasútvonalak menti zöldutak a vasútvonal korszerűsítés során felhagyott nyomvonalak és a közlekedési és gazdasági elemzések alapján megszüntetésre javasolt vasútvonalak. A történelmi útvonalak a római kori kereskedelmi útvonalak, a középkori kereskedelmi- és zarándokutak és az egyéb történelmi jelentőségű útvonalak mentén létesíthetők. Hagyományos településközi út menti zöldutak kialakíthatók mezőgazdasági útként fennmaradt, hagyományosan kialakult településközi szekérutak nyomvonalai mentén. Vannak olyan zöldutak, amelyek az előző típusokba nem sorolhatók be, de a definíció szerint a zöldút jellemzőivel rendelkezhetnek. Ezek önálló típust alkothatnak, így az egyéb, sajátos zöldút típushoz tartozhat például a nyugati országhatár mentén az egykori ‘vasfüggöny’ területén kialakult zöldsáv, vagy azok a zöldút szakaszok, amelyek az egyéb zöldút típusok összekötését szolgálják.

A zöldutak létrehozásához, a meglévő környezeti adottságokon kívül, további alkotóelemek tartoznak. Ilyen alkotóelem maga a nyomvonal, a kialakítást segítő keresztmetszetek, a csomópontok és a kapcsolódó zöldfelületi elemek, de fontos a tájelemekkel és a beépített területekkel való kapcsolat kialakítása is. Az egyéb tárgyi elemek közé tartoznak az utat jelző és a tájékozódást segítő táblák és oszlopok, padok, esőbeállók, ivókutak, ismeretterjesztő táblák és madárlesek.

A nyomvonal a zöldút alapvető, meghatározó jelentőségű eleme. A tervezési területen vizsgálni kell az elhelyezkedés szerinti zöldút típusok létesítésének lehetőségét a tájtörténeti elemzések, a helyszíni bejárások tapasztalatai, az esetleges tájhasználati konfliktusok, az érvényes területrendezési és településtervezési tervek, a jövőképek, a helyi és a térségi elképzelések és igények alapján. Hazánkban jellemzően kistelepülések értékeit fenntartható módon megőrző és bemutató zöldút-hálózatokat alakítanak ki.

A keresztmetszeti megoldásoknak a táji adottságokhoz, a rekreációs igényekhez és a forgalomhoz is alkalmazkodniuk kell. A főként kirándulási célra kialakított nyomvonalaknak elegendő helyet kell biztosítani gyalogos, kerékpáros és lovas igénybevételnek egyaránt. Az optimális megoldás a kevés beavatkozást igénylő szakaszok kialakítása, a meglévő útvonal és annak tartozékainak integrálásával.

A zöldutak legfőbb sajátossága a folyamatossága, vagyis a megszakítás nélküli kialakítása. A csomóponttervezés kérdése különösen fontos települési elkerülőutak és gyorsforgalmi utak nyomvonalának tervezésénél annak érdekében, hogy a zöldutak balesetveszély nélkül használhatók legyenek. Hangsúlyos része a zöldútvonal menti zöldfelületek összekapcsolása a zöldút nyomvonalával. Ez azt jelenti, hogy a zöldút, mint tájelem egyrészt a változó szélességű útból, másrészt az úthoz közvetlenül kapcsolódó, vonalas és területi kiterjedésű zöldfelületekből álljon.

A biztonságos és kényelmes használata, valamint a táj bemutatása céljából további tárgyi elemek elhelyezése is szükséges. A zöldutak területén általánosan szükséges tárgyi elemek a terepi építmények, mint hidak és átereszek, útjelző és tájékozódást segítő tárgyak, pihenést és ismeretterjesztést szolgáló berendezések, például padok, esőbeállók, ivókutak, ismeretterjesztő táblák, távcső, madárlesek. Az arculati elemhez kapcsolódnak az útvonalak logói és jelölései, Magyarországon a Magyar Természetjáró Szövetség turistaút-jelzése alapján a tematikus útjelzések közé tartozik.

• 

• 

• 

Felhasznált források:

Bárcziné Kapovits Judit (2014): A magyarországi zöldút-tervezés tájépítészeti metodikájának megalapozása. Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapesti Corvinus Egyeterm

Szabó Géza – Csapó János – Marton Gergely (2017): Zöldutak a turizmusban – Innováció és jó gyakorlat a szelíd turizmusban. Földrajzi Közlemények 2017.141.2 pp. 152-167.

Zöldutak Módszertani Egyesület http://zoldutak.hu/

European Greenways Association http://www.aevv-egwa.org/