23℃ 14℃
július 11. Nóra, Lili, Nelli, Benedek
Ház, táj blog

Boston Emerald Necklace – az első zöldút kezdeményezés

Agrofórum Online

Mi a kapcsolat az 1990-2006 közötti Bostoni „Big Dig” (Nagy Ásás) és a 100 évvel ezelőtt kezdeményezett park-hálózat között?

Bostonban a 19. század második felében Frederick Law Olmsted által tervezett park-rendszer tekinthető az első zöldút kezdeményezésnek. A félkör alakú park-hálózatot a 20. század végén egy forgalmas belvárosi út alagútba helyezésével, a felszín parkosításával egészítettek ki. Ez a hatalmas volumenű építkezés kapta a „Big Dig” (Nagy Ásás) nevet. Mielőtt a bostoni parkrendszerrel foglalkoznánk, ejtsünk néhány szót a zöldutakról, egy napjainkban egyre népszerűbb kezdeményezésről. A zöldút vagy Greenway tulajdonképpen olyan „zöld” hálózat, útvonal, mely felfűzi, összekapcsolja egy régió környezeti és kulturális értékeit, ötvözi a rekreációs hasznosítást és a természetvédelmi törekvéseket, ezáltal elősegítve egy adott régió fenntartható fejlődését (Sallay és Bárcziné, 2010). A legtöbb amerikai szerző szerint a zöldút mozgalom Frederick Law Olmsted nevéhez fűződik, aki az Amerikai Egyesült Államokban a zöldút-tervezés úttörőjének tekinthető, a bostoni park-hálózat megtervezésével a 19. század második felében.

Frederick Law Olmsted nevéhez fűződik az amerikai tájépítészet megalapítása, az ő irodája tekinthető a világ első tájépítész műhelyének. Munkássága sokrétű: farmer, újságíró, tájépítész, projektmenedzser, természetvédő, az amerikai vöröskereszt elődjének megalapítója. Olmsted szerint a parkok „az civilizáció önfenntartó ösztönének megnyilvánulásai”. Olmsted tervezte a New Yorki Central Park-ot, a Capitolium környezetét Washingtonban továbbá a Mount Royal Park-ot Montrealban, a Prospect Park-ot Brooklynban (https://www.emeraldnecklace.org).

Tekintsük át először röviden a Bostonban tervezett park-hálózat történetét. Egy komolyabb közpark létesítésének gondolata Bostonban az 1850-es évekből származik, amikor a város még nem rendelkezett jelentősebb park-rendszerrel, csak a Boston Common (korábban közlegelő területe) állt rendelkezésre. A Boston Common parkot 1634-től védik, tartják fenn zöldfelületként, így ez a park tekinthető az USA első közparkjának.

1. ábra: Boston Common, az USA legrégebbi közparkja (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)

1867-ben Massachusetts állam jogszabályt hozott egy park létesítésére Bostonban. A város Frederick Law Olmsted tanácsát kérte a lehetséges közpark helyszínének kiválasztásához 1875-ben. Olmsted ekkor egy komplex park-rendszer létesítésének tervét dolgozta ki.

2. ábra: Boston Common, az Emerald Necklace része (Fotó: Valánszki István)

3. ábra: Vízfolyás (Muddy River) menti ökológiai folyosó, az Emerald Necklace része (Fotó: Valánszki István)

4. ábra: Franklin Park, az Emerald Necklace része (Fotó: Valánszki István)

Az 1877-ben a kialakított, több mint 11 km hosszú, félkör alakú park-hálózatot „parkway”-nek nevezték el. A 19. században a parkway, parkokat összekötő gyalogosok, kerékpárosok, lovas kocsik által használt útvonalat jelentett, amelyet gyakran később sajnos forgalmas autóúttá fejlesztettek (Bárcziné 2014). Az Olmsted által tervezett parkhálózat, az Emerald Necklace legfontosabb részei: Boston Common, a város szívében, amelyet a Commonwealth Avenue fasorokkal keretezett sétánya köt össze a Back Bay Fens, korábban mocsaras területével, majd a Muddy folyó vezet a Jamaica tóhoz. Később kapcsolták az Arborway parksávját a parkláncolathoz, amely kapcsolatot biztosít az Arnold arborétummal és a Franklin parkkal. Az Olmsted által tervezett „Emerald Necklace”/ „Smaragd nyaklánc” példa-értékűen integrálja a védett természeti területeket ökológiai folyosókkal, továbbá épített vonalas elemekkel, többféle funkciót szolgálva, mint rekreáció, közlekedés, vízminőség-védelem, árvízvédelem, élőhely, tájesztétikai értékek.

5. ábra: Az Emerald Necklace park-hálózata (https://www.emeraldnecklace.org/park-overview/emerald-necklace-map/)

De mi is az a „Big Dig” és hogyan kapcsolódik a park-hálózathoz? A „nyaklánc” két vége közötti hiányt tölti ki többé-kevésbé a Zöldút, amelyet egy, a város egyik legforgalmasabb főútjának alagútba helyezésével hoztak létre. Ez a projekt kapta a „Big Dig” nevet, hiszen a hatalmas volumenű építkezés 8 éves csúszásával, 15 milliárdos (a kölcsön kamataival 24 milliárd lett a teljes összeg, a tervezett 2,6 milliárdhoz képest) költségével jelentősen befolyásolta a bostoniak életét. Az 1959-ben épített, emelt szintű, hatsávos „Central Artery” az USA egyik legforgalmasabb belvárosi autópályájává vált, rendszeresen hatalmas dugókkal terhelve. Több mint egy évtizedes tervezés után 1990-ben kezdődött a túlterhelt út alagúttá alakítása majd a felszíni területek parkosítása. Az építkezés során rengeteg probléma merült fel, mint például a talaj instabilitása, ami drasztikusan megemelte a költségeket. A munka volumenét jól szemlélteti, hogy a projekt csúcsán több mint 5000 munkás dolgozott rajta. A projektet 2006-ban fejezték be (https://www.bostonglobe.com/magazine/2015/12/29/years-later-did-big-dig-deliver/tSb8PIMS4QJUETsMpA7SpI/story.html).

7. ábra: a Belvárosi Greenway (Zöldút) része (Fotó: Valánszki István)

A problémák ellenére az átadott zöldút hatalmas siker lett, teljesen átalakította a belvárosi környezetet, zöldfelületekké varázsolta a szürke betont, bűzös zajos autóforgalom helyett átadta a helyet a gyalogosoknak, kerékpárosoknak, megemelte az ingatlanárakat, virágzó városrészt hozva létre. Mára mind a 140 évvel ezelőtt kialakított parkrendszer, mind a 21. században létesített zöldút kikapcsolódási lehetőséget nyújt a nyüzsgő belvárosban a nagyvárosi ember számára.

8. ábra: a Belvárosi Greenway része, a Armenian Heritage Park (Fotó: Valánszki István)

Összeállította: Filepné Kovács Krisztina

Felhasznált források:
Bárcziné Kapovits Judit (2014): „A magyarországi zöldút-tervezés tájépítészeti metodikájának megalapozása”, Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyeterm
Emerald Necklace https://www.emeraldnecklace.org
http://people.umass.edu/jfa/pdf/Greenways.pdf
SALLAY Á. ÉS BÁRCZINÉ KAPOVITS J. (2010): Zöldúttervezés, Ormos Imre Tudományos ülésszak, LOV 2009, 4D Könyvek, BCE Tájépítészeti Kar, Budapest
Anthony Flint (2015): 10 years later, did the Big Dig deliver? The $15 billion project is a road paved with failures, successes, and what-ifs. https://www.bostonglobe.com/magazine/2015/12/29/years-later-did-big-dig-deliver/tSb8PIMS4QJUETsMpA7SpI/story.html
City walk, Boston https://www.youtube.com/watch?v=0E-ygn0-2r4

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

Szelíd óriások a kertben – ne bántsuk őket!

2025. június 15. 05:40

Három csodás, őshonos rovarunkat mutatjuk be: az óriás tőrösdarazsat, a mezei tücsköt és a kék fadongót, melyektől egyáltalán nem kell tartanunk.

Növényfelismerő applikációk – mit érdemes tudni a használatukról?

2025. május 27. 05:40

Kézenfekvő megoldás, hogy a mindig nálunk lévő mobiltelefonokra letöltsünk egy növényfelismerő applikációt, hiszen gyorsan elővesszük, készítünk egy fényképet a kérdéses növényről, és várjuk az alkalmazás segítségét: a fajmeghatározást.

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

Szerves trágya kijuttatása egy városi parkba

2022. január 7. 04:36

Rövid felvezető után leírnám saját tapasztalatomat, amit szemléltetnék képekkel is, hogy egy „nagy városban”, hogy is alakul a parkok szervestrágyázása, a talajok „karban tartása”, a szerves anyag pótlása.

Budapestnek főtájépítésze/főkertésze lett!

2020. január 24. 06:36

A főtájépítész célja az, hogy a település fejlődésében, fenntartásában egységes zöldszemlélet, koncepció valósuljon meg nemcsak belterületen, de külterületen is.

Tájépítészként Zhengzhou-ban, Kínában

A kínai emberek egészen másként viszonyulnak a városi parkok használatához: számukra fontos közösségi tér, a mindennapi élet színtere.

Mit tehetünk a platánrák ellen?

2019. december 13. 05:38

S. Richárd kérdése: A parkokban álló platánfák törzsén burjánzó képleteket figyeltem meg. Mi okozhatta ezeket a daganatokat? Mit tehetünk ellene?