Több évtizedes kihagyással újra önálló képviselete lett a budapesti önkormányzatnál a zöldfelület-rendszernek. A település képét, a lakóhely által nyújtott életminőséget óriási mértékben határozzák meg a zöldfelületek, a település zöldfelület-rendszerének minősége, sűrűsége, elérhetősége, használhatósága stb.
A városokban, azt hogy a beépítések, új építések a hagyományokhoz, a település által elfogadott szabályrendszerekhez – itt elsősorban a helyi építési szabályzatra gondolunk – és országos előírásokhoz igazodjanak, általában főépítészek felügyelik. Sajnos azonban néhány üdítő kivételtől eltekintve nincs ehhez hasonlóan egységes felügylete, kezelése a települések zöldfelület-rendszerének.
1. kép: A településképet a zöldfelületek, a fák legalább olyan mértékben meghatározzák/ meghatározhatják mint az épített elemek, különösen egy vidéki település esetében. Településkép a Siklósi várból (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)
Budapestnek Bardóczi Sándor tájépítész lett a főkertésze, ő azonban szeretné, ha inkább főtájépítésznek hívnák. Mi ennek az oka? A főtájépítész/főkertész feladatai nemcsak például a közparkok, közterek fásítását, virágkiültetéseinek kialakítását, fenntartását alkotják, hanem a főtájépítész célja az, hogy a település fejlődésében, fenntartásában egységes zöldszemlélet, koncepció valósuljon meg nemcsak belterületen, de külterületen is. Budapestnek nem most lett először főkertésze: Fuchs Emil 1865-ben lett Pest főkertésze, aki nemcsak a beépített területen létesített parkokat és fasorokat, de nagy gondot fordított a várost körülölelő erdősáv létesítésére is (INT-1) http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=FUCHS%20Emil). A Főkert honlapján olvashatunk a főváros főkertészeiről (INT-2) https://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/). Sajnos 1940 után megszűnt a „főkertészi hivatal”.
Milyen elemekből áll a település zöldfelület-rendszere vagy a ma már sokkal korszerűbb kifejezéssel élve a zöldinfrastruktúra rendszer? A zöldinfrastruktúra a természetes és félig természetes területek és más zöldterületek stratégiailag tervezett hálózatát jelenti, amely számtalan ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt, amelyek meghatározzák az emberi jóllétet és életminőséget. Egy település zöldinfrastruktúra hálózata nemcsak a belterületen található közhasználatú parkokat, kerteket, az utak menti zöldsávot jelenti, de magába foglalja a települést körülölelő erdőket, mezőgazdasági területeket is.
Kiemelkedően fontos, hogy a különböző közkertek, parkok, jóléti erdők, zöldsávok, sétányok komplex, összefüggő, és egyben viszonylag sűrű hálózatot, rendszert alkossanak, vagyis az egyes elemek térben egyenletesen helyezkedjenek el, a központi területek között kapcsolat legyen. Tehát például a parkok rendszerét zöldsávok, fasorok kössék össze, ami nemcsak funkcionális, de ökológiai szempontból is fontos.
2. kép: Az utcakép sajátos karakterét nemcsak a házak, épített elemek, de a fasorok is meghatározzák, debreceni utcakép (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)
Miért van szükség arra, hogy a zöldfelület-rendszer fejlesztésének, fenntartásának önálló felelőse legyen? Sajnos a zöldfelület az, amit általában a legkönnyebben feláldozhatónak tartanak, vagy ha csökken egy-egy beruházás pénzügyi kerete, legelőször a zöldfelület fejlesztéséből csípnek le. Sajnos az útmenti fasorok, zöldsávok védelme érdekében szinte minden szakmával harcolni kell, a zöldsávot szűkítené az út-, a közmű-tervező, parkolókat alakítanak ki a helyén, sőt előfordul, hogy kerékpársáv kialakításának esnek áldozatul az útsorfák.
Minden beruházás esetén előtérbe kell helyezni a „zöld” védelmét, ha lehetséges ne fák kivágásával, a zöldfelületek csökkentésével járjon, hanem minőségi zöldfelületek kialakításával párosuljon bármely fejlesztés. Jó példa itt a Graphisoft park, amely ugyan egy magánberuházás, egy irodapark létrehozása volt, de a cél az volt, hogy az itt irodát bérlő cégek munkatársai magas minőségű környezetben dolgozhassanak. Sajnálatos módon szomszédságában a volt Gázgyár maradék területét az ikonikus tornyokkal még mindig nem rehabilitálták.
3. kép: A Graphisoft park magas minőségű zöldfelületrendszere (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)
A főtájépítész ott tud hatni, hogy az önkormányzat olyan építési szabályozást fogadjon el, amely növeli a település élhetőségét és ezek alapján csak olyan beruházásokhoz adjon engedélyt, amely hozzájárul a települési környezet ökológiai értékének növeléséhez.
Persze az önkormányzat alkalmazásában álló főtájépítésznek/főkertésznek leginkább az önkormányzat tulajdonában álló zöldfelületek kezelésére, fejlesztésére van hatása, azonban nagy jelentőségű, ha a külterületen is egységes és zöld szemlélettel történik a közjóléti erdők kezelése, a bányaterületek, a hulladéklerakók rehabilitációja, a helyi védelem alatt álló területek fenntartása, a vízfolyások rendezése, az ökoturisztikai fejlesztések. Budapesten mintegy 843 ha helyi természetvédelmi oltalom alatt álló terület van, amely egységes védelme, fenntartása, ökoturisztikai fejlesztése szintén egységes szemléletet igényel.
A vízfolyások ne csak betoncsatornák legyenek a településeken, hanem értékes élőhelyeket biztosítsanak az élővilágnak, rekreációs lehetőségeket az ott lakóknak. Gondoljunk bele mennyi feladat és lehetőség van Budapesten: Rákos-patak, Szilas-patak, Mogyoródi-patak, Aranyhegyi-patak stb., ne is beszéljünk arról, hogy a Duna-part hogy néz ki a belvárosban. Budapest egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna, és mi a belvárosban a partját inkább autópályaként (a rakpart) mint zöldfelületként, rekreációs területként hasznosítjuk.
Mind a mai napig a fővárosban hatalmas alulhasznosított, volt ipari, vasúti területek vannak, amelyek közparkként, zöldfelületként való megújítása még mindig a jövő feladata. Mindezeket a feladatokat Budapest zöldinfrastruktúra fejlesztési koncepciója is nevesíti.
4. kép: Budapest zöldinfrastruktúra fejlesztési koncepciója szintén hálózatban gondolkodik (Forrás: INT-3 )
5. kép: Gát menti sétány a visegrádi panorámával Nagymaroson (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)
Több vidéki városban bízott már meg az önkormányzat főkertészt, fontos lenne, hogy ez minél általánosabb legyen városainkban. A főtájépítész hivatalának meghonosítása segíthet abban, hogy már a beruházások eldöntése előtt nagy hangsúllyal jelenjenek meg a „zöld” az ökológiai szempontok és ne csak maradék/futottak még intézkedésként, ráncfelvarrásként érvényesülhessenek a zöldfelület-fejlesztési feladatok.
Összeállította: Filepné Kovács Krisztina
Felhasznált irodalom:
INT-1:
http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=FUCHS%20Emil
INT-2:
https://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/
