Ház, táj blog

Búzatermesztésünk jövőjéről

Agrofórum Online

Ezzel a címmel írtam a Kalászosok termesztése és gyomirtás külön számunk (Extra 80) bevezetőjét. Érkezett rá néhány reakció, többek között egyik volt miniszterünktől is pozitívan méltatva az abban megfogalmazott gondolatokat.

Lehet, hogy hiú ábránd volt a probléma felvetése, de soha nem lehet tudni…
Úgy vagyok vele, mint Toldi a malomkővel… „ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg?”
Amit most megosztanék Önökkel nem a saját kútfőm szüleménye, illetve csak részben az, amennyiben szintetizálni próbáltam, az itt-ott hallottakat, leírt okfejtéseket.

Nézzük a tényeket!

Lassan egy évtizede, hogy búzatermesztésünk átlagos teljesítménye 5/ha körüli országos termésátlag. A vetésterület 1 millió +/- százezer hektár. Az össztermés 5 millió tonna. (No az idén ennek legfeljebb a kétharmada várható.)

Ebből a gabonamérleg szerint 1-1,1 millió tonnát használunk étkezési célra és 1,3-1,5 millió tonnát takarmányozásra. Marad tehát 2,5 millió tonna (jobb években 3 millió) amivel kezdeni kell valamit. Kézenfekvő az export, ami ma még úgy-ahogy működik, de a jövőt illetően, már lehetnek kétségeink.

Miért?

Számos körülmény befolyásolja az export lehetőségeinket. Vegyük sorba! A piaci igény és árfekvés. A szállítási feltételek (Duna vízállása, illetve egyéb kapacitások) és költségek alakulása.
És most jön az igazi probléma; Ukrajna és Oroszország. Ezt a gabonapiacot az előrejelzések szerint – nem is távoli jövőben – ők fogják uralni és ezzel együttjáróan az árakat is diktálni.

Mindezekből mi következik ránk nézve? Aligha leszünk versenyképesek a hazai termelési költségeket és a szállítási körülményeket figyelembevéve.

Vannak persze jó példák. Ma már nem ritka a jól menő és nagy területen gazdálkodók esetében a 8-10 tonna/ha-os termésátlag. De hányan vannak ilyenek? Nézzük a másik oldalt, ha vannak ilyen hozamok, akkor vannak szép számmal 5 tonna alattiak is, amiből az országos termésátlag nem éppen magas szintje adódik.

Régebben a zsörtölődéseimnek ezt a címet adtam: „Lehet, hogy rosszul gondolom.”

Most is így vagyok a gondolataimmal.

Búzatermesztésünk versenyképességének – szerintem elsődleges feltétele a hozamok növelése. És itt nem csak a technológiai fejlesztésre gondolok, sőt sokkal nagyobb tartalékaink vannak az integrációban.

Lehet, hogy rosszul gondolom, de néhány tíz, vagy akár ötven hektáron is, önállóan, nem lehet gazdaságosan búzát termelni, mert vagy nincs hozzá elegendő eszköz, vagy túl sok van – ami nincs kihasználva. Az egyik gyenge minőségű munkát, a másik magas költségeket eredményez.

Mi tehát a megoldás?

Az integráció, ami kihat az input anyagok beszerzésére és a termények azonos minőségben való előállítására és a közös értékesítés előnyeire is.

Ezekkel viszont legfeljebb a hozamokat és némileg az árbevételt tudjuk növelni, de nem oldottuk meg az országos szinten keletkező többlettermés értékesítésének gondját.

Lehet, hogy rosszul gondolom, de az egyre kétségesebbé váló export mellett a hazai feldolgozás lehet a kitörési pontok egyike, vagyis a hozzáadott érték.

A malomipar termékek mellett, két jó példa is van a termékválaszték bővítésére: Gyermely és Visonta.

Az ipar területén a kormány jelentős összegekkel támogatja a hazánkban megtelepülő multinacionális cégeket. Meggyőződésem, – persze lehet, hogy rosszul gondolom –, ilyen mértékű támogatással talpra lehetne állítani a hazai élelmiszeripart, de legalábbis meg lehetne teremteni hozzá az alapokat. Ha az ügy mellé a bankok is kedvező feltételekkel mellé állnának, létre lehetne hozni egy olyan élelmiszeripart, mint amilyen sikereket a járműgyártás területén elértünk.

Mindez mit eredményezne?

Export függőségünk csökkenését, munkahelyek teremtését és a hozzáadott érték alapján nagyobb ágazati bevételt.

Az is egy lehetőség lehetne, hogy kihasználjuk a vetésszerkezetünk változtatásában rejlő tartalékokat; de erről majd máskor.

A tábla széléről – Dr. Bódis László

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

Szelíd óriások a kertben – ne bántsuk őket!

2025. június 15. 05:40

Három csodás, őshonos rovarunkat mutatjuk be: az óriás tőrösdarazsat, a mezei tücsköt és a kék fadongót, melyektől egyáltalán nem kell tartanunk.

Növényfelismerő applikációk – mit érdemes tudni a használatukról?

2025. május 27. 05:40

Kézenfekvő megoldás, hogy a mindig nálunk lévő mobiltelefonokra letöltsünk egy növényfelismerő applikációt, hiszen gyorsan elővesszük, készítünk egy fényképet a kérdéses növényről, és várjuk az alkalmazás segítségét: a fajmeghatározást.

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

A minőségi búzatermesztés agrotechnikája

2024. szeptember 2. 08:10

A búza minőségét mintegy 1/3 arányban a fajta, 1/3 arányban az ökológiai feltételek és ugyancsak 1/3 arányban az agrotechnikai elemek határozzák meg.

Búzatermesztés 200 évvel ezelőtt

2024. december 20. 10:10

A 19. század elején a búzatermesztés fáradságos tevékenység volt, hiszen gépek nem, kizárólag kézi szerszámok álltak rendelkezésre.

72–75 ezer forintos induló búzaárról szólnak idén a hírek

2024. május 26. 08:10

Az ukrán és az orosz búza is beszabadult az európai piacra, ami alapvetően változtatta meg a korábbi helyzetet.

Oroszország elszállítja az ukrán gabonát és eladja az EU-nak

2024. május 12. 08:10

Oroszország hadizsákmányként kezeli és a sajátjaként értékesíti a megszállt ukrajnai területeken talált terményt, így 2,8 millió tonna gabonát.