Soha nem látott új lehetőségeket hoz a növénytermesztésbe az egyetemi kutatók forradalmi megoldása, amely csak előnyökkel jár.
Ezekben a hetekben vetik az őszi búzát Magyarországon, ami szép lassan újra elfoglalta az őt megillető helyet a hazai vetésszerkezetben. Miközben a kukorica termőterülete 900 ezer hektár alá szorult, legfontosabb kenyérgabonánk továbbra is közel 1 millió hektáron kerül a földbe (2025-ben 975 ezer hektáron termesztették).
Az őszi vetésű növények előnyei nyilvánvalók, ha az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények – és legfőképpen az egyre gyakoribb aszály – oldaláról közelítjük meg a kérdést. A búzából évi 1 millió tonnát használunk fel lisztgyártásra (humán élelmezésre), míg takarmánygyártásra ennél is többet. Az egyre gyakrabban magas toxintartalmú kukoricával szemben a takarmánybúza egyértelmű előnyben van.
Kevesen gondolnák, hogy a búzatermesztés még egy olyan északi országban is központi kérdés, mint Dánia. Pedig tavaly is 3,3 millió tonnát takarítottak be belőle, ami a nagyjából félmillió hektáros termőterületet tekintve is jó eredmény. Az Aarhus Egyetemen most pedig olyan kísérletet indítottak el, amely forradalmasíthatja a búzatermesztést.
A sajtó „dupla aratásnak” nevezte el a módszert, némileg félrevezető módon. Arról van szó ugyanis, hogy a búzaparcellák szélére vertikálisan napelemeket helyeztek el, így a gabona mellett napfényt is „betakaríthatnak”, még hatékonyabbá és gazdaságosabbá téve a mezőgazdasági termelést.
„A méréseink azt mutatták, hogy a búza és a fű-lóhere keverékek ugyanolyan jól teremnek vertikális napelemek között, mint nyílt térben. Közben a panelek viszont elektromos áramot termelnek, mégpedig olyan napszakban, ami jól illeszkedik a napi energiaigényhez. Szóval ez egy win-win szituáció”
– emelte ki Marta Victoria professzor, az Aarhus Egyetem ezzel kapcsolatos tanulmányának vezető szerzője. A kísérletük során a vertikálisan elhelyezett napelemek valamivel kevesebb áramot termeltek évente, az viszont értékesebb volt, mert így a termelési csúcsok egybeestek a reggeli és késő délutáni nagyobb kereslettel.
A búza terméshozama egyáltalán nem csökkent a szokatlan termesztési körülmények között. A panelek vetettek ugyan némi árnyékot a növényekre, ám ez nem befolyásolta hátrányosan a fejlődésüket, a szél elleni védelmet pedig kifejezetten meghálálták. A napelemek ebben az elhelyezésben csupán a földterület 10 százalékát foglalták el, vagyis helytakarékosabbnak bizonyultak a hagyományos rendszereknél.
„Ha különálló földeken akartunk volna ugyanilyen mennyiségű elektromosságot és élelmet termelni, akkor 18–26 százalékkal több területre lett volna szükségünk”
– jelentették ki a kutatók tanulmányukban.
Így termelnek napelemfalak között:
