A Nébih immár 8 éve vizsgálja hazánkban a családi élelmiszerhulladék-termelést. A legújabb összesítés szerint már harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk a vizsgált időszakban.
Az első nagy statisztikai felmérés 2016-ban történt, ahhoz képest a 2024-es eredményei biztató javulást mutatnak: 9 évvel ezelőtthöz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarolunk!
A javuló tendenciáról szeptember 29-én, az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon adott hírt a Nébih. Ez az alkalom is remek lehetőség arra, hogy értékeljük az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos szokásainkat, és átgondoljuk, hogy hol tudnánk még változtatni.
A felmérések elsődleges célja is az, hogy jobban megértsük a háztartási élelmiszer-pazarlás okait, és olyan hasznosítható és megvalósítható gyakorlatokat dolgozzunk ki, amelyek segítenek a környezeti terhelés csökkentésében.
2016-ban fejenként évente átlagosan 33,1 kg élelmiszer-hulladék került a kukába, 2024-re ez a mennyiség 21,5 kg-ra csökkent. Bár a csökkenés biztató, még így is jelentős a lakossági élelmiszer-pazarlás, ami társadalmi szinten összesen 206 ezer tonna évente. Az adatgyűjtés 2025-ben is folytatódik, amelyhez a hivatal már várja a jelentkezőket.
A 2024-es felmérés
A 2024-es felmérés novemberben és decemberben zajlott, ennek során 260 háztartás több mint 700 fogyasztójának adatai gyűltek össze a kutatáshoz. Az eredmények szerint egy magyar ember évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel, amelynek 36%-a megelőzhető lenne. Ez a fejenként közel 60 kg az összes lakosra vetítve 380 ezer ember egy éves ellátására lenne elegendő.
A leggyakrabban elpazarolt ételek listája évek óta nem változott, 2024-ben így alakult:
- 1. helyen: készételek (8,7 kg/fő/év), 2016-os értékhez képest 4,5 kilóval csökkent;
- 2. helyen: zöldségek és gyümölcsök (4,5 kg/fő/év);
- 3. helyen: pékáruk (2,8 kg/fő/év).
A pazarlás (megelőzhető élelmiszer-hulladék képződésének) leggyakoribb okai a tavalyi felmérés szerint a következők:
- az elfeledett, megromlott élelmiszerek;
- túlzott bevásárlás;
- túl nagy mennyiség főzése/sütése.
Pozitív eredmény, hogy a felmérésben részt vevő háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83%-a úgy gondolja, hogy képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését.
A felelős magatartás fontossága
A felelős magatartás azért is fontos, mert az EU hulladék-keretirányelvének idei módosítása alapján 30%-kal kell mérsékelni a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségét a 2021-2023 közötti időszak átlagértékéhez képest.
A jelentkezés
A csatlakozni vágyók az új felmérés regisztrációs linkjén már jelentkezhetnek a 2025-ös felmérésre, amelybe természetesen a korábbi résztvevők is becsatlakozhatnak. Az előző felmérésben is szerepet vállalók össze is tudják vetni az idei eredményeiket a korábbi évek tapasztalataival. A regisztráció során meg kell adni:
- kapcsolattartó nevét;
- kapcsolattartó telefonszámát, e-mail címét (eldönthetjük, melyik módon szeretnénk a hivatallal tartani a kapcsolatot);
- él-e a háztartásban általános iskolás korú gyermek;
- online vagy papír alapú naplót szeretnénk-e vezetni;
- van-e otthon konyhai mérlegünk – ha nincs, igényelhetünk egyet a méréshez;
- cím megadása (papír alapú felmérés esetén vagy konyhai mérleg igénylése esetén erre a címre küldi a hivatal);
- elolvassuk és elfogadjuk az adatkezelési tájékoztatót, illetve elfogadjuk, hogy a felmérésünkkel egy másik, élelmiszerhulladék-csökkentést felmérő kutatáshoz is csatlakozunk (erről tájékoztató és beleegyező nyilatkozat az oldalon).
Ezt követően a Nébih munkatársai rövid időn belül felveszik velünk a kapcsolatot a részletek egyeztetése érdekében.
A feladat
A felmérésre jelentkező háztartások feladata, hogy egy 7 napos (összefüggő) időszak alatt hulladéknaplót vezessenek, amelyben pontosan rögzíteni kell az el nem fogyasztott élelmiszereket és azok sorsát. A mennyiségeket grammban kell rögzíteni, amelyhez konyhai mérleget érdemes használni.
Az idei felmérésben kiemelt figyelmet kapnak a gyermekes családok, mivel a gyermekek sokszor kiszámíthatatlan étkezése megnehezíti a tervezést és kihívást jelent az élelmiszer-pazarlás elleni harcban.
Tapasztalatok
A tavalyi felmérésben mi is részt vettünk, és nagyon pozitív tapasztalatokat gyűjtöttünk össze mind a szervezés, mind az önértékelés lehetőségei miatt. A kérdéseinkre a kutatást szervező hivatali munkatársak rövid időn belül, készséggel válaszoltak, az eredményeket pedig mi magunk rögzítettük tavaly egy táblázatba, és jól láthattuk készen a pazarlásunkat. Azóta is dolgozunk azon, hogyan lehetne minél jobban csökkenteni az élelmiszerhulladék-termelésünket.
Kapcsolódó Nébih-es anyagok:
- 2025. évi felmérés regisztrációs linkje
- Háztartási élelmiszerhulladék-felmérés – 2024 Kutatási összefoglaló
- Európai Hulladékcsökkentési Hét 2024: Fókuszban az élelmiszer-pazarlás
- 2022.: Negyedével csökkent az élelmiszer-pazarlásunk
Kapcsolódó anyagok:
