Ház, táj blog

Hazánk kincsei V. rész – Az Agostyáni Arborétum

Agrofórum Online

A mindössze 565 fős Agostyán 1985-ig önálló településként létezett Tata és Tarján között, ám abban az évben Tata városához csatolták. Közvetlen ugyan nem határos a két település, mégis Tata központjából közúton mindössze 5 km-t kell autóznunk a festői szépségű, erdős dombokkal körülvett Agostyánig.

Ennek a kis falunak a határában, a páratlan szépségű Bocsájtó-völgyben terül el 30,5 hektáron a Gerecse Tájvédelmi körzet ékessége, az Agostyáni Arborétum. Kevés helyen látunk egyszerre ennyiféle, égre törő örökzöld-óriást, amelyek hűvös mikroklímát, így kiváló kirándulóidőt nyújtanak még a nyári melegben is.

A főútról jobbra lefordulva alig pár száz méter után egy kis parkolóban hagyhatjuk az autót, és beléphetünk egy nagy kapun az arborétum területére. A sétát a belépőjegy kifizetése után megkezdhetjük (felnőtteknek 1500 Ft, gyermekek és nyugdíjasok részére 1000 Ft, de csoportos és éves kedvezmények is vannak – 2023 június). Az árakkal és nyitvatartással kapcsolatban mindig keressük fel indulás előtt az arborétum honlapját!

A Gerencse Tájvédelmi Körzet gyöngyszeme a Bocsájtó-vögyben elterülő arborétum

Érdemes tudni, hogy az arborétum kutyabarát, így négylábú kirándulótársaink pórázon vezetve elkísérhetnek minket, viszont a kerékpárokat az arborétum bejárata, egy díszes székelykapu melletti tárolóban kell hagynunk, amíg megtesszük a sétát. Az elmúlt években egy gyönyörű híddal, részletes növényleírásokkal, tájékoztató táblával, piknikre csábító filagóriával és padokkal lett gazdagabb a kert, melynek területét kényelmesen, az ismeretterjesztő táblákat is végigolvasva 2 óra alatt be lehet járni.

Egy kis történelem

Az Agostyáni Arborétum páratlan örökzöld gyűjteményét részben az Eszterházy-családnak köszönhetjük. Eszterházy Móric kezdte meg a szlavóntölgy és vörösfenyő fafajták betelepítését 1912-ben a területen. Ezek az egyedek az arborétum legidősebb fái.

Az égbeszökő fenyőfélék egészségesen fejlődnek a különleges mikroklímájú völgy savas talaján

1953-ban egy akadémiai pályázatnak köszönhetően fedezték fel a Bocsájtó-völgy adottságait arra a célra, hogy a pályázat címének értelmében „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálatá”-t kezdhessék meg egy arra alkalmas helyen hazánkban. Miután az akadémia elfogadta a telepítési tervet, a kijelölt kutatócsoport megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutott el Agostyán határába, és találtak rá az égig érő nyitvatermő óriásokra.

Miután megállapították, hogy a Bocsájtó-patak által kettészelt, lankás, változó kitettségű, enyhén szeldelt tereppel övezett völgy tökéletesen alkalmas lesz, így megindultak a tervezési, szaporítóanyag-beszerzési és -felügyeleti munkák, amelyeket Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végeztek. A kutatási munkához beállított kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta szélesebb körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és a faminőség vizsgálatára irányultak. A kutatás során 1955 és 1962 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.

A nyitvatermők páratlan gyűjteményét lombhullató fák és cserjék tarkítják

Páratlan gyűjtemény

Bár a Gerecse területén az erdőalkotó fák között egyetlen fenyőfaj sem szerepel, mégis a kertbe telepített vörösfenyők különösen szépen fejlődtek. Ez részben annak köszönhető, hogy az arborétum talajának kémhatása alacsony (savas), ami tökéletesen megfelel a fenyőfajok igényeinek, másrészt ennek a térségnek a mikroklímája hűvösebb, mint a környező vidékeké, ami szintén segíti az örökzöldek fejlődését. Ennek a mikroklímának a fenntartására gátakkal zárták el a hidegkúti források vizét összegyűjtő patak útját, így a felduzzasztott víz két tavat hozott létre.

A mesterséges gátakkal két tavat hoztak létre, hogy megőrizzék a terület kedvező mikroklímáját

Az 50-es és 60-as évek kemény munkája és a sikeres növénytelepítés végül meghozta gyümölcsét: ma közel 300 fa- és cserjefaj, illetve -fajta található meg az arborétumban.

A kaputól a völgybe vezető utat az oregoni álciprus 10-15 métert is meghaladó egyedei, illetve az óriástuja égbe szökő példányai szegélyezik. Az arborétum legszebb részéhez vezető utat török mogyoró– és egy gyönyörű tiszafa-lugas szegélyezi. A kiszélesedő völgyben helyet kaptak az óriás örökzöldek közé ékelődő, díszítő jellegű lomblevelű fák és cserjék is, köztük az illatos jezsámen is. A kis tó partján hatalmas vérbükköt láthatunk, melynek sötétbíbor lombja megtöri a fenyőfélék zöld lombozatát. Több helyütt atlaszcédrusokkal találkozhatunk, és utunk során hegyi mamutfenyőt is látni fogunk.

Ismeretterjesztő táblák szegélyezik az ösvényt végig az utunkon

A felső tó túlfolyójának környéke kitűnő környezetet biztosít a mocsárciprus számára, amelyből egész erdőnyi nőtt már. Csoportokat formál a japánciprus és a kínai szúrósfenyő is. A lenyűgöző méreteket öltő tulipánfák, liliomfák, selyemfenyők, vasfák, duglászok számtalan példányával lesz randevúnk az ösvényen, köztük pedig örök- és télizöld cserjék, páfrányok díszlenek.

A madárdalos arborétum

Az Agostyáni Arborétum 2004 óta közösségi jelentőségű Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület lett: mindezidáig 71 madárfaj költése és 110 madárfaj megjelenése vált bizonyossá, így méltán viseli a „Madárdalos Agostyáni Arborétum jelzőt”. A változatos, lebilincselő madárkórust a völgy egy erre a célra kialakított pihenőhelyén is hallgathatjuk: a padokkal és asztalokkal váró madárfigyelőig számtalan madárodú és etető mellett visz el az utunk. Hallgassuk csendben és figyelmesen az arborétum lakóit, és tiszteljük meg őket a figyelmünkkel!

Kapcsolódó cikkek:

Növények a fesztiválok középpontjában I.

2025. szeptember 20. 05:40

Cikksorozatunkban összegyűjtöttük hazánk legnépszerűbb, növényekről szóló ünnepeit. Az első részben a tökfélék, a gesztenye, a dió és a hagyma a főszereplők.

Allergiás kertészkedik – allergiás tünetek és keresztallergia

2025. szeptember 15. 05:40

Összességében az allergia fogalmába mindazokat a túlérzékenységi reakciókat foglalják össze, melyeket egy immunreakció vált ki. Mi történik akkor, ha keresztallergia alakul ki?

2025-ben fészkelt először hazánkban a feketeszárnyú kuhi!

2025. szeptember 13. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hírt adott arról, hogy feketeszárnyú kuhi idén először, sikeresen költött hazánkban.

A sünbarát kert tartozékai

2025. szeptember 11. 05:40

Sokat tehetünk a kert sünbaráttá tételéhez: pár egyszerű megoldás, és biztonságosan közlekedhetnek, vadászhatnak és telelhetnek a sünök!

Töltött paprika - pontyból

2019. március 10. 07:24

Nagyböjtben a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) kampányt indít a halfogyasztás népszerűsítésére.

Beszámoló a Növényvédelmi Klub „Fás részeket károsító kártevők előrejelzése csapdázással” témájú előadásáról

2019. szeptember 12. 04:36

A Magyar Növényvédelmi Társaság Növényvédelmi Klubja által szervezett 397. előadáson vettünk részt szeptember 2-án, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának Budaörsi úti telephelyén.

Kisasszony hava

2018. augusztus 16. 14:33

Ha lesz, aki rászánja magát és elolvassa az akkor írottakat, sok tekintetben a mára alig változott „való világgal” szembesül: raktározás, árak, azonos minőség nagy tömegben, fémzárolt vetőmag használat.

Hogyan öntözzük helyesen a növényeinket?

2022. június 29. 06:36

Minden egyes növényfaj igényelhet különböző bánásmódot, és ez az öntözésre is igaz. Milyen gyakran, mennyit és hova? És ha még ez nem lenne elég, a hogyan kérdés is életbevágó! Lássuk a legfontosabb szabályokat az öntözés terén, amiknek a betartásával a legnagyobb kánikulát is kibírják a növények!