Ház, táj blog

Hazánk kincsei V. rész – Az Agostyáni Arborétum

Agrofórum Online

A mindössze 565 fős Agostyán 1985-ig önálló településként létezett Tata és Tarján között, ám abban az évben Tata városához csatolták. Közvetlen ugyan nem határos a két település, mégis Tata központjából közúton mindössze 5 km-t kell autóznunk a festői szépségű, erdős dombokkal körülvett Agostyánig.

Ennek a kis falunak a határában, a páratlan szépségű Bocsájtó-völgyben terül el 30,5 hektáron a Gerecse Tájvédelmi körzet ékessége, az Agostyáni Arborétum. Kevés helyen látunk egyszerre ennyiféle, égre törő örökzöld-óriást, amelyek hűvös mikroklímát, így kiváló kirándulóidőt nyújtanak még a nyári melegben is.

A főútról jobbra lefordulva alig pár száz méter után egy kis parkolóban hagyhatjuk az autót, és beléphetünk egy nagy kapun az arborétum területére. A sétát a belépőjegy kifizetése után megkezdhetjük (felnőtteknek 1500 Ft, gyermekek és nyugdíjasok részére 1000 Ft, de csoportos és éves kedvezmények is vannak – 2023 június). Az árakkal és nyitvatartással kapcsolatban mindig keressük fel indulás előtt az arborétum honlapját!

A Gerencse Tájvédelmi Körzet gyöngyszeme a Bocsájtó-vögyben elterülő arborétum

Érdemes tudni, hogy az arborétum kutyabarát, így négylábú kirándulótársaink pórázon vezetve elkísérhetnek minket, viszont a kerékpárokat az arborétum bejárata, egy díszes székelykapu melletti tárolóban kell hagynunk, amíg megtesszük a sétát. Az elmúlt években egy gyönyörű híddal, részletes növényleírásokkal, tájékoztató táblával, piknikre csábító filagóriával és padokkal lett gazdagabb a kert, melynek területét kényelmesen, az ismeretterjesztő táblákat is végigolvasva 2 óra alatt be lehet járni.

Egy kis történelem

Az Agostyáni Arborétum páratlan örökzöld gyűjteményét részben az Eszterházy-családnak köszönhetjük. Eszterházy Móric kezdte meg a szlavóntölgy és vörösfenyő fafajták betelepítését 1912-ben a területen. Ezek az egyedek az arborétum legidősebb fái.

Az égbeszökő fenyőfélék egészségesen fejlődnek a különleges mikroklímájú völgy savas talaján

1953-ban egy akadémiai pályázatnak köszönhetően fedezték fel a Bocsájtó-völgy adottságait arra a célra, hogy a pályázat címének értelmében „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálatá”-t kezdhessék meg egy arra alkalmas helyen hazánkban. Miután az akadémia elfogadta a telepítési tervet, a kijelölt kutatócsoport megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutott el Agostyán határába, és találtak rá az égig érő nyitvatermő óriásokra.

Miután megállapították, hogy a Bocsájtó-patak által kettészelt, lankás, változó kitettségű, enyhén szeldelt tereppel övezett völgy tökéletesen alkalmas lesz, így megindultak a tervezési, szaporítóanyag-beszerzési és -felügyeleti munkák, amelyeket Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végeztek. A kutatási munkához beállított kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta szélesebb körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és a faminőség vizsgálatára irányultak. A kutatás során 1955 és 1962 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.

A nyitvatermők páratlan gyűjteményét lombhullató fák és cserjék tarkítják

Páratlan gyűjtemény

Bár a Gerecse területén az erdőalkotó fák között egyetlen fenyőfaj sem szerepel, mégis a kertbe telepített vörösfenyők különösen szépen fejlődtek. Ez részben annak köszönhető, hogy az arborétum talajának kémhatása alacsony (savas), ami tökéletesen megfelel a fenyőfajok igényeinek, másrészt ennek a térségnek a mikroklímája hűvösebb, mint a környező vidékeké, ami szintén segíti az örökzöldek fejlődését. Ennek a mikroklímának a fenntartására gátakkal zárták el a hidegkúti források vizét összegyűjtő patak útját, így a felduzzasztott víz két tavat hozott létre.

A mesterséges gátakkal két tavat hoztak létre, hogy megőrizzék a terület kedvező mikroklímáját

Az 50-es és 60-as évek kemény munkája és a sikeres növénytelepítés végül meghozta gyümölcsét: ma közel 300 fa- és cserjefaj, illetve -fajta található meg az arborétumban.

A kaputól a völgybe vezető utat az oregoni álciprus 10-15 métert is meghaladó egyedei, illetve az óriástuja égbe szökő példányai szegélyezik. Az arborétum legszebb részéhez vezető utat török mogyoró– és egy gyönyörű tiszafa-lugas szegélyezi. A kiszélesedő völgyben helyet kaptak az óriás örökzöldek közé ékelődő, díszítő jellegű lomblevelű fák és cserjék is, köztük az illatos jezsámen is. A kis tó partján hatalmas vérbükköt láthatunk, melynek sötétbíbor lombja megtöri a fenyőfélék zöld lombozatát. Több helyütt atlaszcédrusokkal találkozhatunk, és utunk során hegyi mamutfenyőt is látni fogunk.

Ismeretterjesztő táblák szegélyezik az ösvényt végig az utunkon

A felső tó túlfolyójának környéke kitűnő környezetet biztosít a mocsárciprus számára, amelyből egész erdőnyi nőtt már. Csoportokat formál a japánciprus és a kínai szúrósfenyő is. A lenyűgöző méreteket öltő tulipánfák, liliomfák, selyemfenyők, vasfák, duglászok számtalan példányával lesz randevúnk az ösvényen, köztük pedig örök- és télizöld cserjék, páfrányok díszlenek.

A madárdalos arborétum

Az Agostyáni Arborétum 2004 óta közösségi jelentőségű Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Terület lett: mindezidáig 71 madárfaj költése és 110 madárfaj megjelenése vált bizonyossá, így méltán viseli a „Madárdalos Agostyáni Arborétum jelzőt”. A változatos, lebilincselő madárkórust a völgy egy erre a célra kialakított pihenőhelyén is hallgathatjuk: a padokkal és asztalokkal váró madárfigyelőig számtalan madárodú és etető mellett visz el az utunk. Hallgassuk csendben és figyelmesen az arborétum lakóit, és tiszteljük meg őket a figyelmünkkel!

Kapcsolódó cikkek:

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen II. rész

2025. március 28. 05:40

Milyen hibák miatt válhat büdössé a komposzt? Mit szabad adni a gilisztáknak, és mi tilos?

Március 22. - egy napon a Víz világnapja és a Föld órája

2025. március 22. 06:40

Idén különleges alkalom március 22., ugyanis a mindenkori Víz világnapja egy napra esik a Föld órájának napjával. Ez utóbbit minden évben március 3. szombatjára hirdeti meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi szervezete.

Gilisztakomposzt előállítása otthon, egyszerűen I. rész

2025. március 21. 05:40

A gilisztáknak hála egy tápanyagokban rendkívül gazdag humuszanyagot nyerünk ki a gilisztakomposztálási folyamat végén.

Mit kell tudni a gilisztakomposztról?

2025. március 20. 05:40

A szakemberek szerint a talajban jelen lévő, kiemelkedően jó minőségű, a növények számára leghatékonyabban hasznosítható szerves anyagot a giliszták állítják elő.

Ha péntek, akkor halas recept: pontyfalatka

2019. április 5. 09:53

A MA-HAL a Nagyböjtben minden pénteken megoszt egy különleges, de könnyen elkészíthető halas receptet, ami kizárólag hazai halat használ alapanyagként.

Így működik a jégesőelhárítás

2018. május 14. 08:15

Rövid videóban mutatom meg, hogy működik a jégkármérséklő-rendszer egyik állomása az egri borvidéken.

Örökké zölden – örökzöld növényeink gondozása és védelme hónapról hónapra I. rész

2018. május 28. 07:57

Mit tehetünk, hogy örökzöld társaink is bírják ezt a szélsőséges időjárást: a kiborító meleget, a rendszertelenül érkező csapadékot, a párás napokat?

Metszés tavasztól télig IV. rész – mit metsszünk ősszel?

2019. október 2. 04:38

Naptárunkhoz tökéletesen igazodva érkezett meg idén az ősz. Szeptember első napjaiban jobban lehűltek az éjszakák, és a nyári tűző nap heve is egyszerre alábbhagyott. Mostanra már megcsípte az első dér a csipkebogyót, a színes falevelek pedig hűvös szellőn vitorláznak. Növényeink elkezdték felkészülésüket a nyugalmas téli hónapokra. Mi pedig az őszi metszési időszakra készítjük a metszőollókat.