Ház, táj
Ház, táj

Hazánk kincsei II. rész – A 2019-es év rovara és halfaja

Hazánk kincsei II. rész – A 2019-es év rovara és halfaja

Agrofórum Online

A Magyar Természettudományi Múzeum idén januárban is kihirdette a 2019-es év „legjei” szavazatgyűjtő verseny győzteseit. Voksolhattunk a szakma által nevezett madár-, rovar-, emlős-, hal-, és kétéltűfajokra, valamint a növény- és gombavilág képviselőire. Jelen cikkben a páratlan havasi cincér és a csendes vörösszárnyú keszeg kerül bemutatásra.

A Múzeum szakmai felügyelete alatt lezajló, 2018. december elejéig tartó online szavazás tökéletes lehetőség volt arra, hogy a versenyben lévő, illetve a győztesnek kihirdetett állatokat, növényeket, gombát, ásványt stb. jobban megismerhessük. A kezdeményezés hosszú évek óta azt a célt is szolgálja, hogy felhívja a figyelmünket a környezetterhelő emberi tevékenységek következményeire és a természeti környezetünk megóvásának fontosságára, miközben betekinthetünk páratlan növény- és állatvilágunk jeles képviselőinek mindennapjaiba.

Abból az apropóból hívnám fel a figyelmet a 2019-es év állataira, mert nyár közepén, a versenyek közül elsőként lezárult a szavazás a „2020 Év madara” megtisztelő címért. A madarak közül ennek a szavazásnak a nyertese adott évben mindig a következő évre kapja meg ezt a megtiszteltetést, a többi verseny képviselőit többségében adott év januárjában választják a szakmai bizottságok.

Még nem késő az idei nyerteseket is megismerni, ezért a Hazánk kincsei cikksorozat második részében álljon itt a 2019-es év rovara, a havasi cincér, és az év halfaja, a vörösszárnyú keszeg. A cikk következő részében pedig bemutatásra kerül a madarak piciny királya, a gólyatöcs, a kétéltűek befutója, a foltos szalamandra, és az emlősök legje, az eurázsiai hiúz.

A páratlan havasi cincér

A Magyar Rovartani Társaság 2018-ban három különleges szépségű rovart indított a versenyen. A szavazást elsöprő többséggel (65,5%) nyerte 5680 szavazattal a havasi cincér (Rosalia alpina), őt követte 19,25%-kal, 1669 szavazattal a szöcskék családjába tartozó magyar tarsza (Isophya costata), és nagy meglepetésre az előzetesen igencsak esélyesnek tartott kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne) zárta a sort 1322 szavazattal, 15,25%-os szavazati aránnyal.

Havasi cincér

Mindhárom faj közös jellemzője nemzetközi besorolása: közösségi jelentőségű fajokról van szó, amelyek a jogszabály szerint olyan bennszülött – más néven endemikus fajok, amelyek máshol nem fordulnak elő, csak hazánk, illetve a Kárpát-medence területén -, ezen kívül sérülékeny, veszélyeztetett és ritka fajként állnak a nyilvántartásban. Védelmükről az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) kormányrendelet rendelkezik, valamint szerepelnek az Európai Unió élőhely-védelmi irányelvének mellékleteiben.

A havasi cincér jelentőségét jelzi továbbá, hogy egyik legszebb nemzeti parkunk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata. Főként az emberi tevékenységnek köszönhetően ez az óceántól a Kaukázusig elterjedt cincérfaj Nyugat- és Közép-Európa egy részéről már kipusztult, viszont hazánkban, a Dunántúli-dombság és –középhegység erdeiben, valamint a Börzsönyben nagy eséllyel találkozhatunk vele. Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50.000 Ft.

Duna-Ipoly Nemzeti Park, forrás: Facebook

A mindössze 10 napig élő kifejlett imágó elérheti a 2-4 cm-es hosszúságot is, testét sűrű, kékesszürke szőrzet fedi, melyet változatos, egyedre jellemző fekete rajzolatok tarkítanak minden testtáján. A hímek feje, rágója és csápja nagyobb a nőstényekénél, innen lehet őket megkülönböztetni. A nőstény cincér holt bükkfák kérge alá helyezi el petéit, amelyekből kikel a cincérfajokra jellemző lárvatípus, a pondró. 3-4 évig fejlődő lárváját (pondró) megtalálták már különböző kőris- és juharfajok, illetve a közönséges gyertyán kérge alatt is, de elsődleges tápnövénye és peterakási helye a bükk! A lárvák a törzs belsejében bábozódnak be, majd kikel a mindössze 10 napig élő, kifejlett rovar.

Élőhelye a 300-2000 m magasságban lévő bükkerdők, de előfordul olyan, gazdagabb fafaj-társulásokban is, ahol csak az egyik erdőalkotó faj a bükk. Június és szeptember között találkozhatunk vele, csoportosan összeverődhetnek a holtfák környékén, mivel az elhalt, de még nem korhadt fával táplálkoznak. A nőstény kevésbé aktív, a hím viszont a nyári melegben (általában reggel 10 és este 6 óra között) szárnyra is kaphat, aminek egyik oka, hogy területét aktívan, vehemensen védelmezi (territóriumtartó). Másik oka a felderítés: a legközelebbi kivágott, megfelelő fafajt keresi, amiért akár 1-1,5 km-t is megtesz.

Bár nem adhattam teljes képet a fajról, mert csak a havasi cincérről lehetne írni egy egész cikksorozatot, de ennyiből is látható, milyen különleges és törékeny élőlényről van szó, melynek az élőhelyeit sem kíméli sem az ember, sem az időjárás. Ha legközelebb havasi cincérrel találkozunk, rövid életére kívánjunk neki sok sikert és szerencsét!

A csendes vörösszárnyú keszeg

A halkategória szakmai bizottságának megtisztelő feladatait 2010 óta a Magyar Haltani Társaság látja el, általuk került kijelölésre a három, színében és életmódjában is különleges halfaj: a sebes pisztráng (Salmo trutta), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus) és rokona, a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus). Bár szegény sebes pisztráng egyes támogatói nem becsületes úton akarták győzelemre juttatni kedvencüket, így is több mint 11 ezer voksot kapott a harmadik helyezett (24%), őt követte a 32%-kal második helyezést elérő szivárványos ökle, és 44%-os szavazati aránnyal nyert a vörösszárnyú keszeg. Ismerjük meg közelebbről a „hínármezők bárányaként” is emlegetett keszeget!

Vörösszárnyú keszeg, forrás: tiszelovilaga.hu

A verseny két résztvevője is a pontyalkatúak (Cyprinidae) családjába tartozik. A nyertes vörösszárnyú keszeghez leginkább hasonló, közeli rokonok a jászkeszeg (Leuciscus idus) és a bodorka (Rutilus rutilus), de családtag még a közismertebb, fél méteresre is megnövő dévérkeszeg (Abramis brama) és a verseny második helyezettje is. A vörösszárnyú keszeg és a szivárványos ökle rokonai rendkívül színes egyéniségek, de élénk sötétnarancs színű úszóival, ezüstösen csillogó pikkelyeivel a győztes rendkívül egyedi megjelenésű. Felismerhető felfelé nyíló szájáról, említett színeiről, és erősen lapított testalkatáról. Kifogva általában 15 cm-es méretűekkel találkozni, de idősebb korára elérheti a 25-30 cm-es testhosszúságot is. Körülbelül 2-3 éves korára válik ivaréretté. Ívási időszakát a víz hőmérséklete határozza meg, ami 15-18 és 20-22 °C között optimális számára. Vöröses színű ikrái kedvező feltételek mellett 3 nap alatt kikelnek.

A vörösszárnyú keszeg viszonylag hosszú életű (elérheti a 15 éves kort), ám a tápláléklánc egyik alsó szegmensében foglal helyet: elég sok faj számára ízletes lakoma a fiatal keszeg. Élőhelyei a sekély, növényzetben gazdag állóvizek, de kedveli a lassú vízfolyásokat, lápokat, mocsarakat, holtmedreket is, ezért Közép-Európa-szerte biztosított számára megfelelő élőhely. Hazánkban szinte mindenütt megtalálható, kivéve a gyorsfolyású folyamainkat és a hidegvizű hegyi patakokat. Táplálékát fonalas algák, fiatal növényi hajtások, vízi gerinctelenek alkotják.

Gasztronómiai értéke manapság kimerül abban, hogy halászlevek alaplevébe főzik bele, illetve itt-ott összeakadhatunk vele vízparti strandok halsütödéjében is. Mivel húsában sok apró szálka található, a keszegfélék feldolgozása kicsit időigényesebb.

Ahogy a bevezetőben is említettem, a következő cikkben megismerkedhetünk a gólyatöccsel, a foltos szalamandrával és az eurázsiai hiúzzal. Addig is, járjunk nyitott szemmel, érdeklődőn és tisztelettel a természetben!

Ezúton is szívből köszönjük a Magyar Természettudományi Múzeumnak, a Magyar Rovartani Társaságnak és a Magyar Haltani Társaságnak a kitartó és türelmes szervezői munkát, illetve minden lelkes honfitársunk áldozatos ténykedését, aki Magyarország természeti értékeinek megőrzésén fáradozik!

A biológiai növényvédelem jelenlegi helyzete, a szőlő biológiai növényvédelmének lehetőségei

2019. november 12. 10:38

A Növényvédelmi Klub 399. ülésén Péter Zoltán, a Biocont Magyarország Kft. munkatársa tartott előadást november 4-én a vendégeknek a világ és hazánk biológiai növényvédelmének vonatkozásairól és a szőlő biológiai növényvédelmének lehetőségeiről.

Hagymás, gumós, hagymagumós és gyöktörzses dísznövények

2019. november 10. 05:36

Hajlamosak vagyunk egy kalap alatt emlegetni azokat a dísznövényeket, amelyek különböző módosult föld alatti szárral rendelkeznek. A dísznövények esetében a leggyakoribb módosult formák a hagyma, a hagymagumó, a gumó és a gyöktörzs.

Mely növények hagymáit, gumóit szükséges felszednünk ősszel?

2019. november 1. 11:17

Melyek azok a dísznövény fajok, amelyek gumója, hagymája, gyöktörzse nem vészeli át kertünkben a telet? Milyen teendőink vannak a felszedés során? Hogyan tároljuk ezeket a növényi szerveket?

Hagymás dísznövények vásárlása és ültetése

2019. október 29. 04:36

Hol és mikor érdemes beszereznünk a hagymás dísznövények hagymáit? Mire figyeljünk a hagymák vásárlásakor? Milyen mélyre helyezzük a földbe az egyes fajok esetében a hagymákat?

Klasszikus rántott ponty

2018. december 20. 03:48

Ha valamikor, akkor karácsonykor ott a helye a halnak az asztalon. Szerintem persze máskor is, de ilyenkor különösen.

Ha péntek, akkor halas recept: Sült ponty káposztával

2019. április 19. 06:03

A MA-HAL a Nagyböjtben minden pénteken megoszt egy különleges, de könnyen elkészíthető halas receptet, ami kizárólag hazai halat használ alapanyagként.

Pontyleves

2018. február 23. 09:38

Halászlevet mi általában csak nyáron eszünk, nálunk nem része a karácsonyi menünek, így ilyenkor, február-március környékén már kezd kialakulni a hiányérzet.

Megkezdődött a szavazás a 2020-as év haláról

2019. október 28. 09:33

A Magyar Haltani Társaság most is három fajt állított jelöltként, közülük kettő fogható, egy védett.