Beköszöntött a várva várt jó idő, és felbuzdulva a kedvező időjárási előrejelzésen, sokan tervezünk kirándulni menni. Akárhova vezessen is az utunk, a természetjárásnak nagyon fontos szabályrendszere van, aminek a betartásával megelőzhetők a balesetek és a természeti értékek megrongálása.
Nagyon szerencsések vagyunk, hogy hazánkban ennyi lehetőségünk van túrázni: számtalan kijelölt, jól kiépített túraútvonal közül választhatunk, megismerhetjük az egyes tájegységek élővilágát, és páratlan élményekkel térhetünk haza. Ehhez azonban nekünk is be kell tartani azokat a szabályokat, amelyek garantálják a „vendégként” érkező kiránduló és a „házigazda” természet épségét.
Az alábbi pontok segíthetnek mind a lelki és gyakorlati felkészülésben, mind a túra lebonyolításában és a kirándulás során elvárt viselkedésben.
Felkészülés
Készüljünk fel alaposan a kirándulásra, amelyet a saját és a társak erőnlétének figyelembevételével tervezzünk meg! Öltözzünk kényelmesen, a célnak megfelelően és lehetőleg terepszínű ruhákba! Készüljünk be elegendő mennyiségű folyadékkal (érdemes vizet vinni magunkkal, mert azzal kezet is moshatunk szükség esetén) és magas energiatartalmú élelmiszerrel! Mindig vigyünk magunkkal egy zacskót vagy szatyrot, amiben gyűjtjük a túra során keletkezett szemetünket!
Elindultunk…
A természetben nyitott szemmel és a szépségre fogékony szívvel járjunk! Ne zavarjuk hangoskodással az erdőben sem a többi kirándulót, sem az állatokat! Ne feledjük, hogy kirándulókként csak vendégek vagyunk azon a helyen, ami számukra az otthon! Élvezzük csendben a természet szépségét, és vegyük figyelembe a közösségi együttélés szabályait!
Ne dobjunk el szemetet, még olyat sem, amiről azt gondoljuk, hogy idővel lebomlik (pl. almacsutka)! A felkészülés során tettünk el magunkkal erre a célra hozott zacskót, abba gyűjtjük a kirándulás során keletkezett összes hulladékot.
Szigorúan tilos csikket eldobálni! Nem egy súlyos erdőtűz keletkezett egyetlen eldobott, még égő csikktől. És ha már a tűznél tartunk: csak az arra kijelölt helyen gyújtsunk tüzet, és távozás előtt mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy rendesen eloltottuk-e! Őrizetlenül soha ne hagyjunk tüzet!
Ne térjünk le a kijelölt ösvényről, turistaútról! Ezt a magunk és főként a természet érdeke kívánja meg. A kijelölt ösvényeken haladva vigyázzunk az élővilágra, és ne tapossuk le a növényeket vagy pusztítsuk el az erdőlakók otthonát!
Úgy helyénvaló, ha mindig, minden esetben betartjuk a védett területekre vonatkozó utasításokat, és nyomon követjük a felhívásokat. Legyünk tekintettel az erdészek, vadászok és horgászok érdekeire is!
Gyűjtés helyett inkább fényképezzünk, azonban egy jó fotó kedvéért ne hagyjuk el a kijelölt útvonalat!
Az utunk során vigyázzunk a műemlékekre, emlékhelyekre és természetjáró létesítményekre (tájékoztató táblák, padok, kerítések)!
Csak a kijelölt helyen táborozzunk, és a táborozás minden alapelvét tartsuk be! Ha egy túrázótársunk bajba került, haladéktalanul segítsünk neki! Senkit ne hagyjunk magára!
Óvatosan a tűzzel!
Egy kicsit térjünk vissza a tűzhöz! Elsődleges szabály, hogy tüzet rakni csak a kijelölt helyeken lehet, és hatóságilag kiadott tűzgyújtási tilalom esetén ott sem! Nagy szárazság esetén, erős szélben soha ne gyújtsunk tüzet!
Csak akkora tüzet rakjunk, amekkora feltétlenül szükséges. A tűzrakáshoz lehullott, száraz ágakat gyűjthetünk. Ne használjunk nyílt lángot! Mielőtt elhagyjuk a tűzrakó helyet, győződjünk meg arról, hogy teljesen eloltottuk a tüzet!
Nyeregben?
Lovas és kerékpáros közlekedés során csak a kijelölt, már meglevő utakat használjuk! A védett területeken a turistautak és tanösvények a gyalogos kirándulók érdekében lettek kijelölve. Csak olyan útvonalakon pattanjunk nyeregbe, ahol ez megengedett!
Ha letérünk a kijelölt útról, akkor a gyalogosok taposása, a lovak patái, a kerékpárok kerekei újabb ösvényeket alakíthatnak ki. Ezzel sajnos felszaggatják a növénytakarót, ami elősegíti a gyomnövények terjedését. A gyepterületeken sok a földön fészkelő madár, a kolóniákban élő rovarok, így számos talajlakó állat biztonságát is veszélyeztethetik az „új ösvények” kialakításakor.
Különös tekintettel a barlangokra
Az összes forrás, barlang, víznyelő védelem alatt áll hazánkban! Az elmúlt években kiemelt népszerűségnek örvendenek az igen fotogén hazai barlangok is, melyek esetén a természetjárás szabályai változatlanul érvényben vannak.
Ezenkívül tudnunk kell, hogy valamennyi barlangunk védett természeti érték, a legjelentősebbek közülük pedig fokozottan védettek. A barlangok, ha lehet, még érzékenyebbek a látogatók károsítására, ugyanis sokan egyszerűen nem tudják, mekkora károkat tudnak okozni egy-egy ártalmatlannak vélt cselekedettel. Amit itt is mindenképp tartsunk szem előtt:
- A barlangokban sem szemetelünk!
- Nem firkálunk és vésünk semmit a barlang falára!
- Nem rakunk tüzet a barlang bejáratánál és a barlangban sem! Történelmi korokból származó régészeti értékek eshetnek áldozatul a füstnek, és a bent tartózkodó denevéreknek is problémát okoznánk ezzel.
- Nem verünk sátrat a barlangban! A természetvédelmi hatóság engedélye és a vagyonkezelő hozzájárulása nélkül végezve ez jogszerűtlen.
Jó tudni!
Ha természetjárás, kirándulás közben madárgyűrűre bukkanunk, küldjük el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címére!
Ha rongálást, akaratos károkozást tapasztalunk az utunk során, értesítsük a területileg illetékes fenntartót a tapasztaltakról!
Összefoglalva, legyünk fogékonyak a természet szépségére, és osszuk meg egymással a tapasztalatainkat! Őrizzük meg a következő túrázóknak, a következő generációnak is ezeket a felbecsülhetetlen értékű természeti kincseket!
Mindenkinek gyönyörű, kirándulásban bővelkedő nyarat kívánok!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
