A karácsony legelterjedtebb jelképe ma a feldíszített fenyőfa, amely ebben a formájában egy újabb keletű szokás a téli keresztény ünnepkörben. Számos régi szép hagyomány fűződik hozzá, és a díszítéséhez is sok szimbolikus jelentés társul. Ismerjük meg ezeket.
A karácsonyfa hagyományosan örökzöld fafaj feldíszítésével születik. A karácsonyfának választott fafaj az örökzöld fa tiszteletének a jelképe. A fiatal örökzöld fa a keresztény hitvallás szerint Jézus mártírságának szimbóluma is.
Az első karácsonyfák
A karácsony legelterjedtebb jelképe ma a feldíszített fenyőfa, amely ebben a formájában egy újabb keletű szokás a téli keresztény ünnepkörben.
Az eddigi kutatások a karácsonyfa-állítást protestáns, német eredetűnek tartják, mely hazánkban a Bécsi Udvar közvetítésével először az arisztokrácia, majd a városi polgárság, a falusi értelmiség, végül a parasztság körében terjedt el. A legkorábbi feljegyzés a feldíszített karácsonyfáról Németországból származik, a források szerint egy freiburgi pék állította 1419-ben, aki magvakkal és gyümölccsel díszített fel egy fenyőfát.
Később Johann Wolfgang Goethe 1765-ös művében is felfedezhetünk egy utalást a nagybátyja házában álló karácsonyfára.
A díszítésről mindjárt bővebben is szó lesz, most itt annyit említünk, hogy az eredeti karácsonyfákat szerényen díszítették, csak gyertyákkal, később papírdíszekkel, üvegdíszekkel, vagy aszalt gyümölcsökből, diófélékből készült díszekkel.
Karácsonyfa hazánkban
A karácsonyfa-állítás szokása nyugatról kelet felé terjedt a magyar nyelvterületen. Az ország keleti felében csak a második világháború után honosodott meg végleg. A fenyő, mint karácsonyfa elterjedése az 1920-as, 1930-as években kezdődött csak el, de gazdagabb családoknál már az 1910-es években megjelent. Ma már évente több mint 2 millió karácsonyfát állítanak Magyarországon.
A karácsonyfát régen december elején állították fel, a lucabúzát (dec. 13-án elvetett búza) is a fa alá tették, mint általában mindenütt, ahol egyáltalán készítettek. Hazánkban jellemzően szenteste napján, 24-én hozza a Jézuska vagy az angyalkák, egyes országokban a Mikulás hozza a karácsonyfát az ajándékokkal.
Magyarországon – a feljegyzések szerint – Brunswick Teréz, az első magyar óvodák megalapítója állíttatott először 1824-ben. Jáky Ferenc osli plébános, a gróf Hunyady család egykori házipapja 1855-ben karácsonyfa-ünnepélyt rendezett a falusi iskolás gyerekek számára.
Nyugat-Magyarországon a karácsonyfát mestergerendára vagy a szobasarokba függesztették, hol a koronájával felfelé, hol megfordítva. A karácsonyfa elterjedése előtt szokásos zöld ágakat, tüskés ágakat is hasonló módon függesztették fel.
A települések karácsonyfája
Egyes történeti adatok szerint a 17. században német nyelvterületen nem családok állítottak fát, hanem egy központi helyen felállított karácsonyfára akasztották a szegényeknek és gyerekeknek szánt gyümölcsöket.
Az elmúlt évtizedek új szokása, hogy nagy fákat állítanak már a szállodák előcsarnokába, bevásárlóközpontok előterébe vagy bejáratához, de a települések főterén is óriásfenyő áll.
A karácsonyfa díszítése
Kezdetben alma, dió, ostya, mézeskalács, fából és textilből készült figurák kerültek az első karácsonyfák ágaira. Gyertya csak a 18. században, gömbök és szaloncukor a 19. században, üvegdíszek a század végén, úri családok otthonában kerültek a fára.
A világosságot és az ünnep fényét szimbolizáló gyertyákat ma csillagszórók és fényfüzérek helyettesítik. A gömbök az édenkerti almát szimbolizálják. A tetejére kerülő csillag alakú csúcsdísz a betlehemi csillagot jelképezi.
A díszítés többi részét képező tárgyak összeválogatásának már csak az emberi képzelet szab határt. Sok családban a generációról generációra öröklődő díszgyűjtemény kerül fel a fára, mások maguk készítik el a mézeskalácsból, horgolt díszekből, gyümölcsökből, természetes alapanyagokból álló gyűjteményüket, de természetesen a kész díszkészletekben rejlő lehetőségek is határtalanok.
Ma már bent a lakásban, de régen jellemzően a kertben álló, „fényfának” nevezett örökzöldet díszítették.
Ajándékok a fa alatt
A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfa-állítás szokásánál is újabb. Régen maga a karácsonyfa és a rajt lévő finomságok voltak az ajándék a gyerekeknek, és a kántálók, betlehemezők, köszöntők kaptak csak „ajándékot” (jellemzően ételfélét vagy egy kis pénzt). Később váltak csak a fa alá rejtett ajándékok szokássá.
Székelykevén az ajándékozás még az 1960-as években sem volt szokás. Bácsfeketehegyen a ruhafélék, játékok ajándékozása az elmúlt fél évszázad szokása. Az őrségi falvakban a negyvenes évektől indult meg az ajándékozás divatja.
Ünnep a fa körül
Régebben december 25 reggelére kelve látták meg a karácsonyfát a gyerekek, újabban december 24-én este állítják a fát. Ezt követően sok helyen a szenteste napján a felállított és feldíszített karácsonyfát körbeállja a család, és karácsonyi dalokat énekel.
Karácsonyfa „legek”
Guinness Rekordokat is jegyeztek karácsonyfákkal kapcsolatban, a legdrágább, a legidősebb és a legmagasabb fa címmel. A világ eddigi legdrágább karácsonyfáját 2010-ben állították Abu-Dhabi egyik bevásárlóközpontjában. Erre a fenyőfára mindössze 181 darab díszt helyeztek fel, ám többségük különféle drágakövekből és nemesfémekből állt, így a teljes dekoráció összértéke 2,5 milliárd forintot tett ki.
Máig a legmagasabb karácsonyfát Seattle-ben állították fel 1950-ben, amely egy 67,36 méteres Douglas-fenyő (duglászfenyő) volt.
A rekordok könyve ezen felül regisztrálta a világ legidősebb fenyőfáját, 125 éves minifenyő képében, ami mindössze 30 centiméter magas, és Angliában élő tulajdonosai évtizedek óta minden karácsonykor feldíszítik.
A madaraknak is lehet fájuk!
Aki gondoskodik a madarak téli etetéséről, kedveskedhet a kis vendégeinek „madárkarácsonyról”. Egy elágazó ágrendszerű lombhullató fa feldíszítése madáreleséggel kedves, ünnepi hangulatot teremt a kertben is. Csorba bögrékbe kerülhetnek magok, az ágakra almakarika és cinkegolyó – szárnyas barátaink nagyon hálásak lesznek érte.
Terjedő szokások
A halottkultusznak minden keresztény ünnepkörhöz van kapcsolódása – igen, még a karácsonynak is, amikor szenteste napján Jézus születését ünnepli a keresztény világ.
Terjedőben lévő szokás, hogy karácsonyra a temetőbe is visznek kis fákat az emberek az elhunyt szeretteiknek. A kis örökzöldeket, vagy egy-egy fenyőágat vagy magában, vagy feldíszítve viszik magukkal.
Kapcsolódó cikkek:
- Kertészek karácsonya – legjobb ötletek kis kertészeknek
- Kertészek karácsonya – legjobb ötletek felnőtt kertészeknek
- Készítsünk karácsonyfadíszeket természetes anyagokból! – II. rész
- Jótanácsok a karácsonyi élelmiszer-vásárláshoz
- A tél fűszerei – a gyömbér és a narancs
- Túl a karácsonyon – a fenyőfélék gyógyhatásai
