15℃ 6℃
május 9. Gergely, Katinka, Alberta, Édua
Ház, táj blog

Készítsünk csalánlevet a növényeink számára!

Agrofórum Online

A csalánlé elriasztja a kártevőket, ha a növény levelére permetezzük, de kiváló zöldtrágyaként is alkalmazható, ha öntözéssel juttatjuk ki. Hogyan készítsük el otthon, és milyen töménységben alkalmazzuk?

A csalánlé egyike a legrégebben ismert és használt zöldtrágyaoldatoknak. Nagy előnye, hogy a műtrágyákkal ellentétben nem terheli a kert talaját és a talajvizet sem szennyezi, sőt a növényt sem készteti a természetesnél gyorsabb (és sok esetben egészségtelenebb) növekedésre. Számos makro- és mikroelem megtalálható benne, ami a növények számára létfontosságú: a csalánlé tartalmaz nitrogént, káliumot, magnéziumot, kalciumot, cinket, de nem elhanyagolható a vas- és réztartalma sem.

Amire szükségünk lesz

Elsőként válasszunk ki egy vödröt, edényt vagy dézsát, attól függően, mennyi csalán áll rendelkezésünkre és mennyiből szeretnénk csalánlevet készíteni. A tárolóeszköz lehet műanyagból, fából, lehet kő- vagy cserépedény is, viszont semmiképpen ne készítsünk csalánlevet fémedényben, mivel az oldat erjedésekor olyan vegyületek keletkeznek, amelyek oldhatják az edény falát.

Az oldat elkészítéséhez a csalánt mindig a virágzása előtti időszakban (vagyis most, tavasszal, nyár elején) szedjük. A csalánlé készítéséhez gyűjtsünk össze a növényből legalább 1 kg-ot (ez kb. egy felnőtt emberi marékra való mennyiség).

Még virágzás előtt gyűjtsük be a csalánt

A csalánlé készítése

Az összegyűjtött 1 kg csalánhoz 10 l állott vízre, lehetőség szerint esővízre lesz szükségünk. Töltsük meg az edényünket/vödrünket csalánnal, nyomkodjuk jól le, és öntsünk rá annyi vizet, hogy a zöld részeket bőven ellepje a víz. Ez nagyon fontos, hogy az erjedés időszakára a víz szintje alatt maradjanak a növényi részek, ezért segítségképpen köveket is helyezhetünk a csalánra nehezéknek. A csalánlé a körülményektől függően 1-3 hét alatt „készül el”.

Ha szeretnénk meggyorsítani az erjedés folyamatát, akkor aprítsuk fel a csalánt, és keverjük át alaposan az oldatot naponta legalább egyszer. Ezzel oxigént juttatunk bele, és elősegítjük az erjedés folyamatát. Még gyorsabban elkészül az oldat, ha az edényünket a napra tesszük.

Jó tanács! Az edényt légmentesen ne zárjuk le, mert ezzel megakasztjuk az erjedési folyamatot, viszont feltétlen takarjuk le egy erős hálóval, nehogy a madarak, háziállatok inni próbáljanak belőle.

Az oldat elkészült, ha a színe megsötétedett, már nem habzik, és az erőteljes szag is tompulni kezd. Innentől kezdve jól záródó fedővel is letakarhatjuk, és hosszú ideig felhasználhatjuk.

A csalánlé elkészítése után a növényi maradványokat komposztálhatjuk

A csalánlé alkalmazása

A csalánlevet nem szabad töményen alkalmazni, minden esetben hígítanunk kell! Ha az öntözővízzel szeretnénk kijuttatni, akkor 1:10 arányban szükséges hígítani, tehát 1 l csalánléhez 10 l vizet adjunk hozzá. Ha a levelekre szeretnénk permetezni levéltrágyaként és/vagy a kártevők ellen, akkor 1:20 arányban keverjük el a levet vízben!

Ha levéltrágyaként alkalmazzuk a levet, akkor át is kell szűrnünk azt egy finom lyukú szűrőn, nehogy eldugítsa a permetezőt. Ha beöntözzük a csalánlevet a zöldségek tövéhez, akkor erre nincs szükség.

Ha még nincs nagy gyakorlatunk a növények tápanyag-utánpótlásában, akkor egyszerre csak egy kisebb mennyiséget juttassunk ki! Kellő tapasztalattal majd bátrabban permetezhetünk vagy öntözhetünk vele, addig legyünk türelmesek, és figyeljük a növényeinket.

A veteményesünkben nevelt növények közül ne adjunk mindenkinek a csalánléből! A borsót, a babot, a fokhagymát és a vöröshagymát hagyjuk ki a buliból, mert ezek a fajok nem kedvelik a nitrogénben gazdag oldattal való kezelést. Minden más növényünknek a javára válik.

Ami hátramaradt

Miután leszűrtük a csalánlevet, a növényi maradványokat bátran dobjuk a komposztra, ezzel az összes felhasznált alkotórészt hasznosítottuk!

Kincsek, amiket az erdőben kell hagyni

2025. május 3. 05:40

Az erdőlátogatások során könnyen elragadhatja az embert a lelkesedés, ha valami nem mindennapi „kincsre” bukkan az avarban. Tudnunk kell azonban, hogy mi az, ami semmiképpen nem jöhet haza velünk az erdőből!

Elődeink tudása II. – köhögés és gyógynövények

2025. április 30. 05:40

A leggyakoribb „lábon kihordott” betegségeknek a különböző súlyosságú megfázások számítanak, amik miatt nem feltétlenül maradunk ki az iskolából vagy a munkából. A gyógyulásunkat, sőt még a betegség megelőzését is sok növény teája segítheti.

Gyűjtsük össze a konyhában a húsvéti tojásfestéshez a színezőanyagokat!

2025. április 18. 05:40

A természetes színezőanyagokkal elképesztően változatos húsvéti tojásokat festhetünk az ünnepre.

Kapcsolódjunk be a Tavaszi természetles programba!

2025. április 12. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület április 1-től ismét elindította a Tavaszi természetles országos programot, amelynek keretein belül önkéntesen becsatlakozhatunk az Egyesület munkájába.

Melyek a szabadföldön termesztett paradicsom legfőbb kórokozói?

2019. augusztus 14. 04:36

Hogyan védhetjük meg a házikertben vagy a hétvégi telken termesztett paradicsomunkat a kórokozók sikeres fertőzésétől? Hogyan alkalmazhatjuk az integrált növényvédelem alapelveit a paradicsomot károsító vírusokkal, baktériumokkal, gombafajokkal szemben?

A szezon a szüret után kezdődik

2018. július 3. 11:15

Túri Tibor külföldi piacra termeli cseresznyéjét, amihez egy olyan felfogás társul, amit sajnos ritkán látunk a hazai gyümölcstermesztési gyakorlatban.

Sárgarépás kenyér - recept

2019. augusztus 20. 04:47

Augusztus 20-a az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is.

A 130 éves Budai Arborétumról

2023. október 18. 05:40

A Budai Arborétum története gyakorlatilag elválaszthatatlanul összekapcsolódik a kertészeti oktatás kialakulásával Magyarországon. Október 13-15. között került megrendezésre az „Őszkert” 2023 Őszi Kertészeti Napok, melynek keretein belül az arborétum fennállását is ünnepelték a résztvevők.