Növénybarátként érdemes a külföldi utazásaink előtt tájékozódni a növényegészségügyi előírásokról, hiszen a tudtunkon kívül nagy kárt okozhatunk, ha a hazahozott növénnyel együtt a növény egyik betegsége vagy kártevője is beutazik vele együtt.
Az előző cikkben szó volt a honos, az idegenhonos és a karantén károsítókról – ebben a cikkben bővebben megismerkedünk a zárlati károsítókkal és azok csoportjaival, valamint azokkal a feltételekkel, amelyekkel az egyes növényi termékek behozhatók az Európai Unió területére.
Növényegészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó növények csoportjai
A 2016/2031/EU rendelet több kategóriába sorolja a vizsgálatköteles károsítókat:
Uniós zárlati károsítónak nevezzük azokat a károsítókat, amelyek nincsenek jelen a területen, vagy ha jelen vannak, akkor csak korlátozott mértékben vannak elterjedve, képesek bekerülni, megtelepedni és elterjedni azokon a területeken, amelyeken eddig nem voltak jelen. Ezeknek a károsítóknak a bekerülése, megtelepedése és elterjedése elfogadhatatlan gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatást gyakorolna az adott területre, viszont megvalósítható és hatékony intézkedések állnak rendelkezésre annak megelőzésére, hogy a károsítók bekerüljenek a területre, ott megtelepedjenek és elterjedjenek, valamint a kockázataikat és hatásaikat enyhíteni tudjuk. Ezeknek a károsítóknak a jegyzékét a 2019/2072/EU rendelet II. melléklete tartalmazza. Ilyen például a dohánytripsz, a fekete málna látens vírus és a rizs xantomónászos betegsége.
Kiemelt zárlati károsítónak nevezzük azokat a károsítókat az uniós zárlati károsítók közül, amelyek lehetséges gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatása az Európai Unió területén a legsúlyosabb fokú. Ezeknek a károsítóknak a jegyzékét a 2019/1702/EU rendelet tartalmazza.
Védett zónás zárlati károsítónak nevezzük azokat a károsítókat, amelyek már jelen vannak az EU területén, de nincs jelen az érintett tagállamban vagy annak valamely területén, és az adott tagállam kérelmére elismerik és ellene hatósági intézkedéseket folytatnak. Jegyzéküket a 2019/2072/EU rendelet III. melléklete tartalmazza. Ide tartozik a tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium például Franciaországban és Észtországban.
Léteznek vizsgálatköteles nemzárlati károsítók is, amelyek jelen vannak az Unió területén, főként meghatározott, ültetésre szánt növényekkel terjednek és jelenlétüknek elfogadhatatlan gazdasági hatása van azok rendeltetésszerű felhasználására, viszont az ültetésre szánt növényeken való megjelenésének megelőzésére megvalósítható és eredményes intézkedések állnak rendelkezésre. Ezeknek a károsítóknak a jegyzékét a 2019/2072/EU rendelet IV. melléklete tartalmazza. Ilyen például a paradicsom bronzfoltosság vírus vagy a verticilliumos hervadás.
A fenti kategóriák közül a speciális csoportot alkotnak az ideiglenes zárlati károsítók, amelyek egyelőre csak potenciális zárlati károsítók – besorolásuk jelenleg folyamatban van, ellenük szükséghelyzeti intézkedés alapján védekezés folyhat.
A növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatalának feltételei
A növényegészségügyi jogszabályok alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok (itt összefoglaló néven áruk) 3 fő csoportba sorolhatók:
I. Azok az áruk, melyek behozatala bizonyos EU-n kívüli országokból szigorúan tilos. A behozatali tilalom alá eső áruk listáját a 2019/2072/EU rendelet VI. számú melléklete tartalmazza. Ide tartozik például a vetőburgonya, a citrusfélék, a szőlő növény (friss levelet is beleértve), és a talaj. Ideiglenes behozatali tilalom vonatkozik a legtöbb gyümölcsfa-csemetére és több erdészeti és dísznövényfajra, melyet a 2018/2019/EU rendelet szabályoz.
II. Azon vizsgálatköteles áruk köre, amelyek bizonyos EU-n kívüli országokból történő behozatalához növényegészségügyi bizonyítvány szükséges. Többek között ebbe a kategóriába tartozik minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény, a legtöbb gyümölcs és zöldségféle termése, néhány faj vetőmagja és a használt mezőgazdasági gépek is. Ennek listái a 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet A. és B. részében találhatók. A két rész közötti különbség, hogy az A. részben felsorolt áruk csak növényegészségügyi kirendeltséggel rendelkező határállomásokon hozhatók be. A B. részben jelölt növények más határállomáson is beléptethetők.
III. Azon áruk köre, amelyek növényegészségügyi bizonyítvány nélkül behozhatók EU-n kívüli országokból. A 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet C. részében van felsorolva annak az öt fajnak a termése, amelyeknek behozatalához nincs szükség növényegészségügyi bizonyítványra. Ezek az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókusz. Nem szükséges bizonyítvány azon árukhoz sem, amelyekre a növényegészségügyi rendelkezések nem vonatkoznak. Ilyenek a szemes termények nem vetésre szánt magvai, valamint a feldolgozott növényi termékek (fagyasztott, megfelelően szárított vagy aszalt, befőzéssel, savanyítással vagy egyéb módon tartósított termések és egyéb, fogyasztásra szánt növényi részek).
Ha a fenti kérdésekben bővebben is szeretne valaki tájékozódni, keresse fel bátran a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hivatalos honlapját, és a kapcsolódó elérhető szakanyagokat!
Amennyiben részletesebben érdeklődik a kedves Olvasó a jogszabályi előírások iránt, a következő oldalakon találhatja meg a legfrissebb hiteles formátumokat:
- Nemzeti Jogszabálytár (https://njt.hu/);
- Európai Uniós jogszabályok (https://eur-lex.europa.eu/advanced-search-form.html?locale=hu).
Kapcsolódó cikkek:
