Érdemes tisztában lenni a növényegészségügyi előírásokkal, ha külföldi utazást tervezünk olyan emberként, aki nem tudja még nyaralás alatt sem levenni a szemét a szebbnél szebb növényekről és termésekről. Mit kell tudnunk ezekről az előírásokról és a növényegészségügyről? Miért fontos szigorúan betartanunk mindezeket?
Már nem telik el egy év sem anélkül, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk róla, hogy különböző idegenhonos, invazív fajok jelentek meg és folyamatosan jelennek meg Európában – sok esetben Magyarországon is -, ezeket pedig a legtöbbször a turisták, vagy akár a külföldi útjukról hazaérkezők hozzák be, általában a tudtuk és mindenféle rossz szándék nélkül.
A következő cikksorozatban felsorakoztatjuk a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy pontosan mi is a célja a növényegészségügynek, kikre vonatkoznak egyáltalán a növényegészségügyi intézkedések, hogyan lehet magánszemélynek bizonyos növényeket behozni külföldről Magyarországra, melyek azok az áruk, melyek behozatala bizonyos EU-n kívüli országokból szigorúan tilos, és arra is kitérünk, hogy milyen előírások vonatkoznak az utas poggyászában egy harmadik országból behozni kívánt növényekre és növényi termékekre?
Mielőtt azonban rátérnénk a főbb pontokra, tisztázzunk le néhány alapfogalmat! Mit jelent az idegenhonos és honos jelző, és mit nevezünk karantén károsítónak?
A növénykárosítók eredete
A hazai növények károsítói (köztük a vírusok, baktériumok, gombák, kártevő állatok és gyomnövények is) többsége eredendően Európában honos, vagy kontinensünkön régóta megtalálható már meghonosodott faj. Növényegészségügyi szempontból ez a két csoport együttesen alkotja a honos károsítók összességét. Az ellenük történő védekezéshez többnyire elérhetőek már a kerti növényvédelmi gyakorlatban is alkalmazható agrotechnikai védekezési eljárások, növényvédelmi technológiák, már kifejlesztésre kerültek ellenük a termesztett növényeknek különböző rezisztens vagy toleráns fajtái, valamint természetes ellenségei is jelen vannak és ismertek. Így sok esetben eredményesen fel lehet ellenük venni a harcot.
Az idegenhonos károsítók esetében ezek nem állnak rendelkezésünkre, így a megfelelő védekezés nem megoldott. Ezek a fajok messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen az adott térségben, de ott számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni, és akár hatalmas károkat is okozhatnak.
Azon idegenhonos károsítókat pedig, amelyek bekerülése, megtelepedése és elterjedése komoly gazdasági, környezeti és társadalmi károkat okozhat, viszont ellenük a növényegészségügyi hatósági intézkedések eredményesek lehetnek, karantén károsítóknak nevezzük.
Mit takar a növényegészségügy?
És itt jön a képbe a növényegészségügy, amelynek az a célja, hogy a karantén károsítók behurcolását megelőzze, illetve az esetlegesen előfordult behurcolást követően a károsító terjedését hatósági eszközök segítségével megakadályozza, és így megvédje a növényeinket.
A növényegészségügyi tevékenység biztosítja a nagy gazdasági kárt okozó növényi, idegenhonos, karantén károsítók hazai megtelepedésének és elterjedésének megakadályozását és annak felderítését, hogy a károsító ellen milyen módszerekkel óvhatjuk meg a termesztett növényeinket és természetes környezetünket.
Kikre vonatkoznak a növényegészségügyi intézkedések?
Nagyon fontos, hogy nemcsak a növények kereskedelmével foglalkozó személyekre és vállalkozásokra, de a magánszemélyekre is szigorú szabályok vonatkoznak azzal kapcsolatban, ha külföldi utazásaik során növényeket, vagy különböző növényi termékeket szeretnének behozni harmadik országból az Európai Unió területére (harmadik országnak nevezünk minden olyan államot, amely nem tagja az Európai Uniónak).
Tehát a növényegészségügyi előírások mindenkire (természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) vonatkoznak.
A magánszemélyekre elsősorban a külföldi utazásaik és a zárlati károsítók gyanújának bejelentése kapcsán vonatkoznak előírások, valamint be kell tartaniuk a hatósági intézkedéseket zárlati károsító megjelenése esetén.
A szigorú szabályok közül a legfontosabb az, hogy minden ültetésre szánt növény, sőt a legtöbb gyümölcs- és zöldségféle termése kizárólag növényegészségügyi bizonyítvánnyal hozható be az Európa Unió területén kívüli országokból az utazók bőröndjében.
A következő cikkben lesz szó bővebben a növényegészségügyi előírásokról, a zárlati károsítókról és arról, hogy milyen feltétellel hozhatók be növények, növényi termékek és egyéb anyagok hazánk területére.
Ha a témában bővebben szeretne valaki tájékozódni, keresse fel bátran a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hivatalos honlapját, és a kapcsolódó elérhető szakanyagokat!
Kapcsolódó cikkek:
