Ház, táj
Ház, táj

Integrált növényvédelem a házikertben – az elmélet

Integrált növényvédelem a házikertben – az elmélet

Agrofórum Online

Az integrált növényvédelem nem más, mint tudatos megtervezése, végrehajtása és értékelése a legmagasabb szintű növényvédelmi gyakorlatnak. De mit takar pontosan a megfelelő növényvédelmi intézkedések integrálása? Miért van rá szükség? Milyen alapelvekre épül?

Az integrált növényvédelem lényege (rövidítve INV, angolul Integrated Pest Management, IPM) – sokféle definiálása ellenére – évtizedek óta ugyanaz: tudatos tervezés, megelőzés, nyomon követés, megalapozott döntés, precíz végrehajtás, értékelés. A cikk első, bevezető részében áttekintjük, miért volt szükség a növényvédelmi gyakorlatok integrálására, miért van szükség rá most, hogyan értelmezhetjük a fogalmát, valamint milyen alapelvekre épül.

A cikk második részében kifejtésre fog kerülni, milyen célkitűzéseket fogalmaznak meg az egyes alappillérek, illetve konkrét példák segítségével körüljárjuk, vajon hogyan tudjuk ezeket a célokat elérni házikerti körülmények között.

A kezdetek

Idestova hat évtizede „létezik” a növényvédelem szakmai berkeiben az integrált növényvédelem fogalma, ugyanis 1959-ben a következőképpen fogalmazták meg a definícióját: „(…) olyan növényvédelem, amely kombinálja és integrálja a biológiai és a kémiai védekezést a károsítók ellen” (Stern és munkatársai, 1959). Ezekben az évtizedekben számos kutatás, konferencia és kerekasztal-beszélgetés témájává választották a növényvédő szerek hatásainak vizsgálatát, illetve annak felderítését, vajon milyen következményekkel jár az indokolatlanul nagy volumenű peszticid-felhasználás. Hamar világossá vált, hogy a világ, így Európa és benne Magyarország növényvédelmi stratégiáját nagymértékben meg kell változtatni: a széles hatásspektrumú peszticidek használata, a tudatosság (tervezés és értékelés) nélküli növényvédőszer-felhasználás eddig nem tapasztalt környezeti és élelmezés-egészségügyi kockázatokat váltott ki.

Szükségessé vált tehát olyan növényvédelmi rendszer kialakítása, mely kevésbé függ a növényvédő szerek használatától, ugyanis az egyoldalú, főként kémiai növényvédelemből álló módszernek hosszú távú humán-, állat- és növény-egészségügyi kockázatait, és nagyfokú környezetterhelését meg kellett állítani. Ezért született meg a döntés, miszerint a kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a megfelelő hatékonyságot nyújtó (tehát gazdaságilag indokolt), de kevésbé környezetterhelő mechanikai, biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni, és lehetőség szerint segíteni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó funkcióját is.

Az Európai Parlament és Tanács 2009/128/EK (X.21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló irányelve a következőképpen határozza meg az integrált növényvédelem fogalmát:

„integrált növényvédelem”: az összes rendelkezésre álló növényvédelmi módszer gondos mérlegelése, majd ezt követően az olyan megfelelő intézkedések integrálása, amelyek csökkentik a károsító populációi kifejlődésének lehetőségét, ugyanakkor a növényvédő szerek alkalmazását és más beavatkozásokat a gazdaságilag indokolt szinten tartják, valamint csökkentik vagy a lehető legalacsonyabb szinten tartják az emberi egészséget vagy a környezetet fenyegető kockázatokat.

Az „integrált növényvédelem” az egészséges növény olyan fejlődésére helyezi a hangsúlyt, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a mezőgazdasági-ökológiai rendszerek megzavarása, valamint elősegíti a károsítók elleni természetes védelmi mechanizmusokat.”

Mit jelent ez?

Az olvasottakat átgondolva láthatjuk, hogy az integrált növényvédelem rendszere sokkal inkább a XX. századi gyakorlattól eltérő döntési mechanizmusok és hozzáállás, valamint továbbmutató gondolkodásmód elegye, melynek célja az adott körülményeknek leginkább megfelelő növényvédelmi döntés meghozatala.

Egyik kiváló tanárom hagyta örökül fejünkben a gondolat-csírát, miszerint: „a növényvédelemben nincsenek jó vagy rossz döntések. Kompromisszumok vannak.”minden döntésnek vannak pozitív és negatív következményei is, attól függően, éppen minek a szemszögéből nézzük. Mivel mindenképpen beleavatkozunk a természet hosszú távon egyensúlyi rendszerébe, ezért nincs más választásunk, mint „minden helyzetben a legkisebb rossz döntést hozni”. Ez utóbbi kissé szigorúbb, de teljesen helytálló megközelítése a növényvédelem realitásának és fontosságának.

Az integrált növényvédelem alapelvei

A 2009/128/EK irányelv III. melléklete általános elvekként említi azt a nyolc alapelvet, amely támpontot nyújt az Európai Unió tagországainak, hogy az integrált növényvédelmet, mint rendszerszemléletű bázist hogyan lehet eredményesen átvezetni a növénytermesztési és -védelmi gyakorlatba. Az egymást követő alapelvek egyúttal az integrált növényvédelem folyamatát és keretét is megadják:

  1. alapelv: Megelőzés és visszaszorítás
  2. alapelv: Megfigyelés
  3. alapelv: Döntéshozatal
  4. alapelv: Nem-kémiai módszerek
  5. alapelv: Peszticid-kiválasztás
  6. alapelv: Csökkentett növényvédőszer-használat
  7. alapelv: Anti-rezisztencia stratégiák
  8. alapelv: Értékelés

A cikk következő részében részletesebb kifejtésre kerülnek az egyes alapelvek.

A cikk célja az volt, hogy a Kedves Olvasó lássa, mekkora hatalom van a kezünkben, amikor kertünk, hétvégi telkünk, szántóföldünk növényvédelméről döntünk. Tartozunk tágabb környezetünk élővilágának és magunknak is annyival, hogy a lehető legjobb megoldás(oka)t választjuk a felmerülő vagy elkerülendő növényvédelmi problémákra. Szívből remélem, hogy ebben gondolkodás nélkül egyetértünk.

Eredményes, örömteli és környezettel együttműködő kertészkedést kívánok!

*

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Kiss J., Zanker A., Eke I. (2017): Az integrált növényvédelem nyolc alapelve. Növényvédelem, 78 (53):429-453.

Stern V.M., Smith R.F., van den Bosch R., Hagen K.S. (1959): The integrated control concept. Hilgardia. 1959. 29 (2):81–101, DOI:10.3733/hilg.v29n02p081.

Az Európai Unió hivatalos lapja: 2009/128/EK irányelv. L.309/71. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=celex:32009L0128 (Letöltve: 2019.07.08.)

Őszi terméshatározó IV. rész – nadragulya, közönséges fagyal, fekete bodza, berkenye

2019. október 11. 04:39

Nem is gondolnánk, mennyire vonzza a szemünket kinn a természetben a fekete szín. Ősszel számtalanszor találkozhatunk a kirándulásaink alkalmával ébenfekete termést nevelő növényekkel. Mit kell tudnunk a nadragulya, a közönséges fagyal és a fekete bodza terméséről?

Őszi terméshatározó III. rész – tapadó vadszőlő, kökény, közönséges boróka

2019. október 9. 04:37

A természetben a ritkábban előforduló kék árnyalatok igazán egyedivé, különlegessé teszik egy növény megjelenését. Az ősszel érő, kékes színű termésüket leszámítva a tapadó vadszőlő, a kökény és a közönséges boróka igen különböznek egymástól, de érdemes kicsit közelebbről megismerkedni velük.

Őszi terméshatározó II. rész – tiszafa, csíkos kecskerágó, tűztövis és madárbirs

2019. október 6. 10:38

Városi sétáink és erdei kirándulásaink során is találkozhatunk azokkal a növényekkel, melyek termésének harsány piros vagy narancsos színe nem jótékony hatását hivatott mutatni – épp ellenkezőleg: a feltűnő színárnyalatok mérgező terméseket takarnak.

Metszés tavasztól télig IV. rész – mit metsszünk ősszel?

2019. október 2. 04:38

Naptárunkhoz tökéletesen igazodva érkezett meg idén az ősz. Szeptember első napjaiban jobban lehűltek az éjszakák, és a nyári tűző nap heve is egyszerre alábbhagyott. Mostanra már megcsípte az első dér a csipkebogyót, a színes falevelek pedig hűvös szellőn vitorláznak. Növényeink elkezdték felkészülésüket a nyugalmas téli hónapokra. Mi pedig az őszi metszési időszakra készítjük a metszőollókat.

Feloldották a növényvédőszer-használati tilalmat az ökológiai jelentőségű másodvetéseken

2018. szeptember 24. 07:58

Az Európai Bizottság rendeletének módosítása értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédőszerek-használata, így az ökológiai jelentőségű másodvetéseken is.

A biztonságos növényvédő szer szállítás és tárolás aranyszabályai

2018. május 17. 08:07

A növényvédő szerek biztonságos szállítása és tárolása érdekében az itt felsorakoztatott szabályokat mindenképpen érdemes szem előtt tartanunk és betartanunk.

Betiltották a neonikotinoidok szabadföldi használatát

2018. május 7. 18:41

A neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szerek szabadföldi használatának teljeskörű betiltásáról döntött EU Bizottság a 2018. április 27-i ülésén.

Növényvédőszer-gyorstalpaló (I. rész)

2018. május 5. 06:00

Életbevágóan fontos feladatunk, hogy körültekintően válasszuk ki az adott problémára legjobban megfelelő növényvédő szert.