Ház, táj blog

Májusfa

Agrofórum Online

Ahogy múlik az idő, úgy leszünk egyre feledékenyebbek. Ez év májusában az Agrofórum beköszöntőjének ezt a címet adtam: Májusban májusfa. A régebbi bevezetőket visszanézve, éppen tíz éve majdnem az előbbivel azonosan jelent meg az akkori írásom: Májusfa címmel. Még szerencse, hogy azért a kettő különbözik egymástól. Tíz év az mégiscsak tíz év.

A májusfa-állítás régi népszokásunk, amely, mint annyi más múltbéli – lassan kiveszőfélben van. A majálist, vagyis a május elsejei örömünnepet megelőző éjszakán a legények kivágták az erdőben a legsudárabb fákat (többnyire fenyőféléket), és feldíszítve azokat kedvesük udvarában vagy háza előtt állították fel. A májusfa-állításnak sokféle szokása volt. Angliában például a május elsejét megelőzőestén ünnepi menetben vonult ki a nép az erdőbe, hogy kiválasszák a májusfának való legszebb fát. Ez az éjszakai bolyongás aztán jó alkalmat adott a fiataloknak az idősebb nemzedék által elítélt vagy inkább irigyelt szertelenségre, kicsapongásra.

A májusfa-állítás mint régi népszokás – úgy tartják – az északibb országokból származhat –, ami igaz lehet – mivel nálunk a tavaszt köszöntő örömünnep ugyancsak késésben van.

Hol van már a tavasz?

A megzsendült őszi gabonák várandósan hordják magukban a kalászokat, hogy a hónap utolsó harmadában, kifakadva a levelek közül, világra jöjjenek. A repcevirágzás is lassan a végét járja, a napraforgó meg a kukorica szemlátomást „bolondgomba” módjára növekszik.

A fákon reménykeltő apró gyümölcsök már rég elfelejtették, hogy volt egyszer rügyfakadás, s a szorgos méheknek meg a szélhordta virágpornak köszönhetik a létüket.

Jó nevelő idő kellene, de csendes meleg esőkkel – mondják a gazdák, hiszen minden vetnivaló a földben van, a munkák java elvégezve.
Ami hátra van, az leginkább a növényvédelemre szorítkozik. A megelőzésre, meg a védekezésre. Megelőzni a néha robbanásszerűen fellépő betegségeket, különösen akkor, ha jó „nevelő idő” van, és védekezni a kártevők sokasága ellen.

Beszéljünk egy kicsit a növényápolásról is, bár az zömében júniusra tevődik. Volt egy időszak, amikor szinte elfelejtettük a növényápolást, vagy egyszerűbben szólva; a sorközművelést, mert mindent rábíztunk a vegyszerekre. A világ azonban változóban van és vissza-visszatérünk a régi módszerekhez, persze korszerűbb eszközökkel, és ma már távvezérelt módon centiméteres pontossággal.

Mennyi „mérget” takaríthatunk meg – az úgyis van elég az életben –, ha csak a sorokat permetezzük és a sorközöket mechanikusan műveljük.

Jó-jó, de ez többletenergia-felhasználás – szinte hallom az ellenvetést. Erről csak annyit, hogy a költségeket ellentételező hozamok mellé tegyük oda a mérlegre az egészségünket is. (Ennél pontosabb választ kapunk áprilisi számunk 3-35. oldalán a „Kukorica gyomirtási technológiák gazdasági értékelése” című cikkben.)

A legszebb hónap – mondják – a Maja római istennőről elnevezett hónap, és ez mindaddig így is van – a gazda időnként elsötétülő szemüvegén keresztül nézve is –, amíg a reményeinkben kárt nem tesz ez az egyébként szerelemittas május.

Előttünk a fagyosszentek, akik vagy hoznak lehűlést, vagy nem, de az esélye megvan, még akkor is, ha éppen Pünkösd tájékára esik a három jeles férfi: Pongrác, Szervác, Bonifác neve napja isten éltesse őket, de a fagyokat inkább tartsák távol tőlünk.

Sorolhatjuk tovább azokat az embertől független természeti jelenségeket, amelyek a klímaváltozás előtt is volta, meg lesznek is, de a gyakoriságuk és a mértékük mintha növekvőben lenne. Szélviharok, jégeső – május elején – tavaly volt részünk benne. Azután az aszály. ugyancsak az elmúlt évben május végén 30oC feletti hőség, eső sehol, sárguló őszi árpák és fogyatkozó remények.

Csoda hát, ha a gazdának néha nemcsak a szemüvege sötétül el, hanem a tekintete is?

Ilyenkor májusban, amikor a természet teleszórja virágcsodáival a réteket, mégiscsak úgy illik, hogy a bizakodóbb énünket vegyük elő.

A vágyainkat, mert a vágyak mindig valami boldog beteljesülés reményéből táplálkoznak, mint azok a legények is, akik májusfát állítanak a lányok udvarára, és azok a lányok is, akik várják a csodát, amikor a májusfa menyasszonyi csokorrá változik.

Segítsünk a sünökön! - Beteg vagy sérült sünt találtam! Mi a teendő?

2025. augusztus 29. 05:40

Cikkünkben ismertetjük, hogy miként tudunk segíteni akkor, ha láthatóan beteg vagy sérült sünt találunk?

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Mit kell tudni a fitoplazmáról?

2025. augusztus 19. 05:40

Miután hazánk szőlőültetvényei is sorban fertőződnek a szőlő legpusztítóbb, bejelentésköteles kórokozójával, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával, sajnos érdemes közelebbről is megismerkednünk ezzel a kórokozóval.

Téltemető: Minden amit tudni kell róla

2020. február 15. 04:39

„Ha a télike virágzik, a kikelet érkezik” – mit érdemes tudnunk hazánk egyik legkorábban virágzó évelő növényéről, ami szó szerint bearanyozza az erdők talaját? Ismerjük meg a téltemetőt!

Tavaszi virágok a kertben: mely növények nyílnak tavasszal?

2023. március 11. 08:34

A tavasszal virágzó növények az év első olyan növényei, amelyek a sivár téli hónapok után némi színpompával örvendeztetnek meg bennünket.

Így ültetjük át a szobanövényeket tavasszal

2023. március 6. 05:36

Miért pont tavasszal van az átültetés ideális ideje, ha szobanövényekről beszélünk? És hogyan ültessük őket?

A nyári orgona erőteljes metszést kíván: így csináljuk helyesen!

2025. február 17. 08:10

Ahhoz, hogy a nyári orgona minden évben bőségesen virágozzon, rendszeres tavaszi visszametszésre van szükség.