Ház, táj blog

Májusfa

Agrofórum Online

Ahogy múlik az idő, úgy leszünk egyre feledékenyebbek. Ez év májusában az Agrofórum beköszöntőjének ezt a címet adtam: Májusban májusfa. A régebbi bevezetőket visszanézve, éppen tíz éve majdnem az előbbivel azonosan jelent meg az akkori írásom: Májusfa címmel. Még szerencse, hogy azért a kettő különbözik egymástól. Tíz év az mégiscsak tíz év.

A májusfa-állítás régi népszokásunk, amely, mint annyi más múltbéli – lassan kiveszőfélben van. A majálist, vagyis a május elsejei örömünnepet megelőző éjszakán a legények kivágták az erdőben a legsudárabb fákat (többnyire fenyőféléket), és feldíszítve azokat kedvesük udvarában vagy háza előtt állították fel. A májusfa-állításnak sokféle szokása volt. Angliában például a május elsejét megelőzőestén ünnepi menetben vonult ki a nép az erdőbe, hogy kiválasszák a májusfának való legszebb fát. Ez az éjszakai bolyongás aztán jó alkalmat adott a fiataloknak az idősebb nemzedék által elítélt vagy inkább irigyelt szertelenségre, kicsapongásra.

A májusfa-állítás mint régi népszokás – úgy tartják – az északibb országokból származhat –, ami igaz lehet – mivel nálunk a tavaszt köszöntő örömünnep ugyancsak késésben van.

Hol van már a tavasz?

A megzsendült őszi gabonák várandósan hordják magukban a kalászokat, hogy a hónap utolsó harmadában, kifakadva a levelek közül, világra jöjjenek. A repcevirágzás is lassan a végét járja, a napraforgó meg a kukorica szemlátomást „bolondgomba” módjára növekszik.

A fákon reménykeltő apró gyümölcsök már rég elfelejtették, hogy volt egyszer rügyfakadás, s a szorgos méheknek meg a szélhordta virágpornak köszönhetik a létüket.

Jó nevelő idő kellene, de csendes meleg esőkkel – mondják a gazdák, hiszen minden vetnivaló a földben van, a munkák java elvégezve.
Ami hátra van, az leginkább a növényvédelemre szorítkozik. A megelőzésre, meg a védekezésre. Megelőzni a néha robbanásszerűen fellépő betegségeket, különösen akkor, ha jó „nevelő idő” van, és védekezni a kártevők sokasága ellen.

Beszéljünk egy kicsit a növényápolásról is, bár az zömében júniusra tevődik. Volt egy időszak, amikor szinte elfelejtettük a növényápolást, vagy egyszerűbben szólva; a sorközművelést, mert mindent rábíztunk a vegyszerekre. A világ azonban változóban van és vissza-visszatérünk a régi módszerekhez, persze korszerűbb eszközökkel, és ma már távvezérelt módon centiméteres pontossággal.

Mennyi „mérget” takaríthatunk meg – az úgyis van elég az életben –, ha csak a sorokat permetezzük és a sorközöket mechanikusan műveljük.

Jó-jó, de ez többletenergia-felhasználás – szinte hallom az ellenvetést. Erről csak annyit, hogy a költségeket ellentételező hozamok mellé tegyük oda a mérlegre az egészségünket is. (Ennél pontosabb választ kapunk áprilisi számunk 3-35. oldalán a „Kukorica gyomirtási technológiák gazdasági értékelése” című cikkben.)

A legszebb hónap – mondják – a Maja római istennőről elnevezett hónap, és ez mindaddig így is van – a gazda időnként elsötétülő szemüvegén keresztül nézve is –, amíg a reményeinkben kárt nem tesz ez az egyébként szerelemittas május.

Előttünk a fagyosszentek, akik vagy hoznak lehűlést, vagy nem, de az esélye megvan, még akkor is, ha éppen Pünkösd tájékára esik a három jeles férfi: Pongrác, Szervác, Bonifác neve napja isten éltesse őket, de a fagyokat inkább tartsák távol tőlünk.

Sorolhatjuk tovább azokat az embertől független természeti jelenségeket, amelyek a klímaváltozás előtt is volta, meg lesznek is, de a gyakoriságuk és a mértékük mintha növekvőben lenne. Szélviharok, jégeső – május elején – tavaly volt részünk benne. Azután az aszály. ugyancsak az elmúlt évben május végén 30oC feletti hőség, eső sehol, sárguló őszi árpák és fogyatkozó remények.

Csoda hát, ha a gazdának néha nemcsak a szemüvege sötétül el, hanem a tekintete is?

Ilyenkor májusban, amikor a természet teleszórja virágcsodáival a réteket, mégiscsak úgy illik, hogy a bizakodóbb énünket vegyük elő.

A vágyainkat, mert a vágyak mindig valami boldog beteljesülés reményéből táplálkoznak, mint azok a legények is, akik májusfát állítanak a lányok udvarára, és azok a lányok is, akik várják a csodát, amikor a májusfa menyasszonyi csokorrá változik.

Elődeink tudása – ízelítő a népi gyógyászatból I.

2025. január 29. 05:40

Általában nem könnyű kikeveredni mostanság a vírusos megbetegedésekből, emiatt is kezdtem el utánanézni a régi, növényi alapú recepteknek, amik talán segíthetnek.

Mit kell tudni a komposztteáról?

2025. január 22. 05:40

Miből lehet elkészíteni a komposztteát? Miért jó megoldás a kertben a növények tápanyag-utánpótlására?

Mitől nőnek kalaposgombák az udvar gyepén?

2025. január 19. 05:40

A kertünk gyepén megjelenő, egyedülálló vagy csoportosan növő kalaposgombákról érdemes tudni, hogy jót vagy rosszat jeleznek, mit kezdhetünk velük, és ha el kell őket távolítanunk, azt hogyan tegyük.

Minden fontos tudnivaló a télen elvégzett metszésről

2025. január 8. 05:40

Ha betartjuk a téli metszés szabályait, és a megfelelő növényeket a megfelelő módon metsszük meg, akkor gyümölcstermő növényeink bőtermők, dísznövényeink pompásak és egészségesek lesznek.

Mikor tehetjük ki a leandereket tavasszal a kertbe?

2020. március 12. 04:36

Sz. Balázsné kérdése: Lassan itt a jó idő, mikor tegyem ki leandereimet a kertbe? Hogyan ápoljam?

Érdemes STIHL szakszervizbe vinni a kerti gépeket - most ingyenes az átvizsgálás

2020. március 6. 06:49

A legtöbb esetben azért hibásodnak meg kerti gépeink, mert nem megfelelően tartjuk karban őket, vagy nem készítjük elő a téli leállás után a tavaszi kerti munkálatokra.

Márciusban visszatérnek a fagyok, vagy bátrabban tervezhetnek a gazdák?

2024. február 23. 10:40

Megtréfál-e bennünket a március, jönnek-e még fagyok a sokszor tavaszias időt hozó február után? Ezek a kérdések alighanem sok gazdát érdekelnek, és úgy tűnik, megvannak a válaszok is.

Böjtmás hava

2018. március 13. 21:52

Végre valahára ébredezik a természet. Reménykedünk, hogy itt a tavasz, és lessük, hogy véglegesen megmérkőzött-e már győztesen a téllel.