Ház, táj blog

Májusfa

Agrofórum Online

Ahogy múlik az idő, úgy leszünk egyre feledékenyebbek. Ez év májusában az Agrofórum beköszöntőjének ezt a címet adtam: Májusban májusfa. A régebbi bevezetőket visszanézve, éppen tíz éve majdnem az előbbivel azonosan jelent meg az akkori írásom: Májusfa címmel. Még szerencse, hogy azért a kettő különbözik egymástól. Tíz év az mégiscsak tíz év.

A májusfa-állítás régi népszokásunk, amely, mint annyi más múltbéli – lassan kiveszőfélben van. A majálist, vagyis a május elsejei örömünnepet megelőző éjszakán a legények kivágták az erdőben a legsudárabb fákat (többnyire fenyőféléket), és feldíszítve azokat kedvesük udvarában vagy háza előtt állították fel. A májusfa-állításnak sokféle szokása volt. Angliában például a május elsejét megelőzőestén ünnepi menetben vonult ki a nép az erdőbe, hogy kiválasszák a májusfának való legszebb fát. Ez az éjszakai bolyongás aztán jó alkalmat adott a fiataloknak az idősebb nemzedék által elítélt vagy inkább irigyelt szertelenségre, kicsapongásra.

A májusfa-állítás mint régi népszokás – úgy tartják – az északibb országokból származhat –, ami igaz lehet – mivel nálunk a tavaszt köszöntő örömünnep ugyancsak késésben van.

Hol van már a tavasz?

A megzsendült őszi gabonák várandósan hordják magukban a kalászokat, hogy a hónap utolsó harmadában, kifakadva a levelek közül, világra jöjjenek. A repcevirágzás is lassan a végét járja, a napraforgó meg a kukorica szemlátomást „bolondgomba” módjára növekszik.

A fákon reménykeltő apró gyümölcsök már rég elfelejtették, hogy volt egyszer rügyfakadás, s a szorgos méheknek meg a szélhordta virágpornak köszönhetik a létüket.

Jó nevelő idő kellene, de csendes meleg esőkkel – mondják a gazdák, hiszen minden vetnivaló a földben van, a munkák java elvégezve.
Ami hátra van, az leginkább a növényvédelemre szorítkozik. A megelőzésre, meg a védekezésre. Megelőzni a néha robbanásszerűen fellépő betegségeket, különösen akkor, ha jó „nevelő idő” van, és védekezni a kártevők sokasága ellen.

Beszéljünk egy kicsit a növényápolásról is, bár az zömében júniusra tevődik. Volt egy időszak, amikor szinte elfelejtettük a növényápolást, vagy egyszerűbben szólva; a sorközművelést, mert mindent rábíztunk a vegyszerekre. A világ azonban változóban van és vissza-visszatérünk a régi módszerekhez, persze korszerűbb eszközökkel, és ma már távvezérelt módon centiméteres pontossággal.

Mennyi „mérget” takaríthatunk meg – az úgyis van elég az életben –, ha csak a sorokat permetezzük és a sorközöket mechanikusan műveljük.

Jó-jó, de ez többletenergia-felhasználás – szinte hallom az ellenvetést. Erről csak annyit, hogy a költségeket ellentételező hozamok mellé tegyük oda a mérlegre az egészségünket is. (Ennél pontosabb választ kapunk áprilisi számunk 3-35. oldalán a „Kukorica gyomirtási technológiák gazdasági értékelése” című cikkben.)

A legszebb hónap – mondják – a Maja római istennőről elnevezett hónap, és ez mindaddig így is van – a gazda időnként elsötétülő szemüvegén keresztül nézve is –, amíg a reményeinkben kárt nem tesz ez az egyébként szerelemittas május.

Előttünk a fagyosszentek, akik vagy hoznak lehűlést, vagy nem, de az esélye megvan, még akkor is, ha éppen Pünkösd tájékára esik a három jeles férfi: Pongrác, Szervác, Bonifác neve napja isten éltesse őket, de a fagyokat inkább tartsák távol tőlünk.

Sorolhatjuk tovább azokat az embertől független természeti jelenségeket, amelyek a klímaváltozás előtt is volta, meg lesznek is, de a gyakoriságuk és a mértékük mintha növekvőben lenne. Szélviharok, jégeső – május elején – tavaly volt részünk benne. Azután az aszály. ugyancsak az elmúlt évben május végén 30oC feletti hőség, eső sehol, sárguló őszi árpák és fogyatkozó remények.

Csoda hát, ha a gazdának néha nemcsak a szemüvege sötétül el, hanem a tekintete is?

Ilyenkor májusban, amikor a természet teleszórja virágcsodáival a réteket, mégiscsak úgy illik, hogy a bizakodóbb énünket vegyük elő.

A vágyainkat, mert a vágyak mindig valami boldog beteljesülés reményéből táplálkoznak, mint azok a legények is, akik májusfát állítanak a lányok udvarára, és azok a lányok is, akik várják a csodát, amikor a májusfa menyasszonyi csokorrá változik.

A sünbarát kert növényei

2025. október 16. 05:40

Nagyon fontos, hogy segítsük a környezetünkben élő hasznos rovar-, kétéltű-, madár- és emlősfajokat, hogy hosszú távon egészséges kertet gondozhassunk!

Jó hír: egyre kevesebb élelmiszer kerül a szemétbe a magyar háztartásokban

2025. október 14. 05:40

A Nébih 8 éve vizsgálja hazánkban a családi élelmiszerhulladék-termelést. A legújabb összesítés szerint harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk.

Növények a fesztiválok középpontjában III.

2025. október 9. 05:40

Cikksorozatunkban összegyűjtöttük hazánk legnépszerűbb, növényekről szóló ünnepeit. Most érkezzenek a hagyományos sütemények, pálinkák és lekvárok legfinomabb alkotóelemei!

Növényszaporítás a kiskertben – évelők tőosztása

2025. szeptember 29. 05:40

A tőosztás a növények szaporításának egyik legelterjedtebb módszere, amelynek során a növény kifejlett vagy még fejlődés alatt lévő vegetatív részeit használjuk fel.

Érdemes STIHL szakszervizbe vinni a kerti gépeket - most ingyenes az átvizsgálás

2020. március 6. 06:49

A legtöbb esetben azért hibásodnak meg kerti gépeink, mert nem megfelelően tartjuk karban őket, vagy nem készítjük elő a téli leállás után a tavaszi kerti munkálatokra.

Miben különbözik az őszi faültetés a tavaszitól?

2020. február 20. 07:38

Sz. Tamásné kérdése: Szeretnék tavasszal kertembe gyümölcsfát ültetni. Lehetséges ez? Mire figyeljek? Miben különbözik az őszi faültetés a tavaszitól?

Téltemető: Minden amit tudni kell róla

2020. február 15. 04:39

„Ha a télike virágzik, a kikelet érkezik” – mit érdemes tudnunk hazánk egyik legkorábban virágzó évelő növényéről, ami szó szerint bearanyozza az erdők talaját? Ismerjük meg a téltemetőt!

Miként metsszük meg tavasszal a gyümölcsfáinkat?

2023. március 1. 04:39

Szaktanácsukat kérem arra vonatkozóan, hogy miként metsszük meg tavasszal a termő gyümölcsfáinkat?