A veszettség hazánkban ritka betegség, hála a sikeres megelőzésének. A fertőzés terjedésére létrehozott programok és figyelemfelhívások évről évre megteszik a hatásukat, így ritka esetben hallunk róla. Mégis, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy mikor találkozunk beteg állattal, milyen tüneteket mutathat a fertőzött háziállatunk, és mikor kell nekünk, embereknek orvoshoz fordulnunk.
Tavasszal megindulnak a rendszeres túrázások, kirándulások. Sokszor magunkkal visszük a kutyánkat is, hadd élvezze a friss levegőt és a tavaszi erdők, mezők nyújtotta szabadságot. Mindenekelőtt legyünk felkészültek és elővigyázatosak, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a természetben nem mi vagyunk az urak. Időben észlelnünk kell, ha vadállatok közelébe értünk, és az esetleges furcsa viselkedésüket is tudjuk hova tenni. Lássuk, miről ismerjük meg és hogyan előzzük meg az egyik legfontosabb, emberre is veszélyes betegséget: a veszettséget.
A veszettség és megelőzése
A veszettség a legismertebb, állatról emberre terjedő, fertőző halálos betegség. A veszettséget okozó vírusra mind az emberek, mind a vadon élő és a háziasított emlősállatok fogékonyak. A fertőzés következménye agyvelő- és gerincvelő-gyulladás.
A vadállatok közül a vörös róka a fertőzés fő fenntartója, melyből Magyarországon mintegy 70 000 egyed él. A betegség a veszett állat harapásával, a vírust tartalmazó nyállal terjed.
A betegség a hazai gyakorlatokkal és a kötelező állattartói kötelezettségek betartásával megelőzhető, de a kialakult betegség már nem gyógyítható.
Hazánkban a kutyák veszettség elleni évenkénti védőoltása kötelező, ezenkívül a nem kizárólag lakásban tartott (kijáró) macskáknak is ajánlott. A vadon élő állatokban előforduló betegség felszámolásának leghatékonyabb módja a rókák immunizálása – ennek legsikeresebb módja az ellenanyagot tartalmazó csalétkek kihelyezése.
A veszettség gyakoriságát tekintve hazánkban és Európa-szerte jelentősen visszaszorult, de Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt nem függesztheti fel a veszettség megelőzése érdekében folyó munkát.
Hogyan ismerjük fel a fertőzött állatot?
A vadon élő állatok esetében a legfontosabb figyelmeztető jel az, hogy a veszett állat ösztönös félelme megszűnik az irányunkba. Attól függően, hogy a betegség milyen szakaszban van jelenleg az állatban, a veszett róka szokatlan módon vagy keresi az ember társaságát (és pl. hagyja magát megsimogatni), vagy épp ellenkezőleg, izgatottan viselkedik és agresszívan támad (tipikus eset, hogy a kutyánkkal összeverekedik). A későbbiekben görcsrohamok, majd bénulásos tünetek jelentkezhetnek. Jellemző tünet az állkapocs lógása és a nyáladzás. A veszett denevérek általában jellegtelen tüneteket mutatnak: a betegség hatására legyengülhetnek, röpképtelenné válhatnak.
Mit tehetünk mi?
Ahogy említettük, a veszettség egyre ritkábban fordul elő hazánkban, azonban egy rendkívül veszélyes betegségről van szó, ezért fontos, hogy mindannyian tisztában legyünk a betartandó óvintézkedésekkel, amelyekkel minimalizálható az emberi megbetegedés kockázata.
A megelőzés érdekében mindenekelőtt:
- gondoskodjunk arról, hogy házikedvencünk minden évben megkapja a veszettség elleni kötelező védőoltást;
- viselkedjünk körültekintően kirándulásaink alkalmával, és ha vadállatokkal találkozunk, mindig legyünk nagyon óvatosak – különösképpen, ha házikedvencünket is magunkkal vittük;
- a kirándulások alkalmával ne engedjük szabadon és ne hagyjuk elkóborolni a közelünkből a kutyánkat!
- semmi esetre se érintsünk meg vadállatokat (se denevért, se túl közel merészkedő rókát)!
Ha a következő esetek bármelyikét tapasztaljuk, hívjuk a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) zöldszámát (+36 80 263 244):
- ha olyan vadon élő állattal találkozunk (pl.: róka, aranysakál, őz, kóbor kutya), amely túlzottan barátságos (vagyis nem lehet a közelünkből sem rákiáltással, sem tapssal elzavarni), vagy
- egy ilyen magatartást tanúsító állat megtámadta a kutyánkat vagy egyéb háziállatunkat, vagy
- ha elgázolt vagy ismeretlen ok miatt elhullott állat tetemét találjuk meg – azontúl, hogy értesítjük a hatóságot, semmi esetre se érintsük meg a tetemet!
Ha a veszettség gyanúja fennáll olyan állatnál, amellyel érintkeztünk, haladéktalanul keressük fel a háziorvosunkat! Ha háziállatunk eltérően viselkedik a megszokottól, és/vagy harapás nyomait véljük felfedezni rajta, haladéktalanul értesítsük az állatorvost!
Hatósági programok
Magyarországon az állategészségügyi hatóság a rókák (mint említettük, a vörös róka a betegség fő fenntartója) veszettség elleni vakcinázását 1992 ősze óta rendszeresen megszervezi, évente két alkalommal.
A Nébih 2016-tól figyelemfelhívó kampányt indított, amelynek elsődleges feladata a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztés. A kampány célja, hogy a lakosság felismerje a betegségre utaló tüneteket, és jelentse a veszettségre gyanús állatokat az állategészségügyi hatóság felé.
Azt is meg kell jegyezni, hogy nem minden vadon élő állat veszett, amelyik emberek lakta településre tévedt: a városi környezetben is egyre gyakrabban megjelenő, egészséges rókák ne okozzanak felesleges riadalmat – nem azért jelennek meg a községekben, mert hordozzák a betegséget, és nem lehet őket elzavarni –, hanem élelmet keresnek maguknak.
Kapcsolódó cikkek:
