Ház, táj blog

Mit kell tudni a kiskérődzők pestiséről?

Agrofórum Online

A jelentős gazdasági károkkal járó betegség juhokat és kecskéket is képes megbetegíteni. A Nébih közleményében hívta fel a figyelmet a bejelentési kötelezettség alá tartozó, hazánkban első ízben előforduló betegségre.

A kiskérődzők pestise (magyar rövidítése KP, tudományos nevén peste des petits ruminants, PPR) a juhok és a kecskék hirtelen fellépő, gyors lefolyású, könnyen fertőző, jelentős gazdasági károkat okozó vírusos megbetegedése, melynek főbb jellemzői a következők:

  • legfőbb tünete a láz;
  • nagyon gyakori tünet a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladása;
  • lappangási ideje 4-6 nap;
  • nem gyógyítható;
  • bizonyos kecske- és juhfajták fiatal egyedeinél 100%-os elhullást is okozhat a betegség;
  • a megbetegedést okozó vírus rokon a kanyaró vírusával;
  • a vírus embert nem betegít meg;
  • a vírust a világon már tevék, szarvasmarhák és bivalyok szervezetében is kimutatták, de a betegség terjesztésében és fogékonyságuk mértékében is folynak még megerősítő vizsgálatok.

A betegség terjedése

A szigorú intézkedések többek között a vírus könnyű és gyors terjedésének megakadályozása miatt születtek. A vírus terjedését számos körülmény és eszköz segítheti: az állatok ugyanis a PPR vírussal fertőzött takarmány vagy víz fogyasztásával is megfertőződhetnek. Közvetett fertőzési források lehetnek az etetők és itatók, a szennyezett alom, a gondozók ruházata, az állatok napi gondozása során használt eszközök, a gépjárművek stb.

A PPR vírusa nem képes sokáig túlélni ezekben a közegekben (amik nem a kórokozó gazdaszervezetei), éppen ezért a fenti tényezőknek kicsivel kevesebb szerep jut a vírus terjedésében, mint a fertőzött és egészséges állományok találkozásának. Ennek köszönhetően a kereskedelemnek és az élőállat-szállításnak van a legnagyobb szerepe a betegség sikeres térhódításában.

A betegség gyorsan, könnyen és sokféleképpen képes terjedni
A betegség gyorsan, könnyen és sokféleképpen képes terjedni

Magyarországon először

A betegség hazánkban nem fordult elő egészen addig, amíg 2025 januárjában a Zala vármegyei Szentgyörgyvölgy településen lévő állattartó telepen vett mintákból ki nem mutatta a Nébih laboratóriuma a vírust.

A megbetegedett állatokat Romániából szállították Magyarországra 2025. január 15-én. A járvány terjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be.

A vírus a kecske- és juhfajtákat betegíti meg
A vírus a kecske- és juhfajtákat betegíti meg

Jelenleg érvényben lévő intézkedések

A kiskérődzők pestise bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Mivel nem gyógykezelhető az állatállomány, mindenképpen annak felszámolására van szükség. A szentgyörgyvölgyi állatok fertőződése miatt az alábbi intézkedések születtek a fertőzés igazolását követően:

  • az érintett gazdaság körül az állategészségügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet;
  • ezenkívül egy 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzet is kijelölésre került az érintett gazdaság körül, amely átnyúlik Szlovénia területére is;
  • az érintett körzetekben megkezdődtek a juhok és a kecskék szűrővizsgálatai;
  • jelenleg Romániából nem érkezhetnek kiskérődző-szállítmányok (juh és kecske) Magyarországra;
  • 2025. február 6-ig Zala vármegye teljes területén forgalmi korlátozás lépett életbe a kiskérődzők vonatkozásában;
  • minden, Zala vármegyében található kiskérődzőt tartó vadasparkban és állatsimogatóban 2025. február 10-ig látogatási tilalom lépett életbe;
  • 2025. február 15-ig tilos Magyarország teljes területén kiskérődzők vásárokba történő bevitele, valamint kiskérődző kiállítások rendezése;
  • A 2025. január 15. óta Zala vármegyéből az ország más területeire elszállított kiskérődzőket az állategészségügyi hatóság felderíti, és a betegségre irányuló diagnosztikai vizsgálatnak veti alá.
A vírus terjedésében a legnagyobb szerepe a fertőzött és egészséges állatok találkozásának van
A vírus terjedésében a legnagyobb szerepe a fertőzött és egészséges állatok találkozásának van

Mindezeken kívül a vármegyei kormányhivatalok és a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága fokozott figyelmet fordít a Romániából érkező tranzitszállítmányok ellenőrzésére annak érdekében, hogy felderítsék az esetleges illegális állatszállításokat. Az intézkedésekben a rendőrség és a NAV is részt vesz.

A következmények

Amennyiben egy országban jelentős megbetegedési képességgel rendelkező, gyors terjedésű, járványveszéllyel fenyegető, nagy gazdasági károkat okozó betegség jelenik meg, úgy az ország a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát az adott betegségre vonatkozóan elveszíti. Ezek közé a nyilvántartott betegségek közé tartozik a kiskérődzők pestise is, amely a francia mezőgazdasági kutatási szervezet (CIRAD) szerint az egyik legjelentősebb, haszonállatokat érintő betegség.

Sajnos bizonyos fajták bárányai és gidái bizonyosan elpusztulnak a betegség következményeként
Sajnos bizonyos fajták bárányai és gidái bizonyosan elpusztulnak a betegség következményeként

Ennek következtében a fertőzésben érintett ország hatósági állatorvosai nem állíthatják ki az állatok nemzetközi szállításához szükséges bizonyítványt, ezért az exportpiac jelentősen beszűkül. Az Európai Unión belül a kihirdetett korlátozott területeken, emellett az unió területén kívülről a megfelelő szabályok betartásával lehet kiskérődzőkkel kereskedni.

Mit tehetünk mi?

A következő cikk részletesen fog foglalkozni azzal, hogy mi a teendőnk, ha fertőzésre gyanakodunk az állatainknál, addig is a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal a közvetett és közvetlen károk mérséklése érdekében.

Mint a madárinfluenzánál is, ebben az esetben is a gazdálkodók fokozott figyelmére van szükség. A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a betegség gyanújának felmerülése esetén a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos azonnali értesítése az első lépés. A bejelentést ezenkívül a Nébih 24 órában hívható Zöld Számának (+ 36-80/263-244) felhívásával is megtehetjük.

Kapcsolódó cikkek:

Allergiás kertészkedik – a pollenszezonok

2025. március 19. 05:40

Megkönnyíthetik az allergiával küzdő kertészek is az életüket, ha egy kicsit képbe kerülnek a pollenszezonokkal (vagy allergiaszezonok), az allergén polleneket kibocsátó növények virágzási idejével és a befolyásoló időjárás hatásaival.

Legyünk óvatosak az erdőben tavasszal!

2025. március 16. 05:40

Mindenekelőtt el kell sajátítanunk néhány alapvető ismeretet a vaddisznókról ahhoz, hogy az élőhelyükön is a kellő elővigyázatossággal kiránduljunk.

Mindent a rebarbaráról

2025. március 11. 05:40

Hogyan termeszthető eredményesen, és miként készíthetjük el a rebarbarát?

Miért részesítsük előnyben az őshonos növényeket a kertünkben?

2025. február 27. 05:40

A kertünk nemcsak a mi menedékünk, örömünk és kreativitásunk színtere, hanem számtalan élőlény otthona is. Nem mindegy, milyen növények élnek benne, és azokat hogyan gondozzuk. Miért érdemes minél több őshonos növénnyel körbevennünk magunkat?

Így kerülhetjük el vegán ételeknél a baktériumok okozta megbetegedéseket

2023. november 27. 13:40

Nem titkolom, kimondottan rajongok a Szupermenta (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) tesztjeiért. Egyrészt azért, mert valóban mindenre kiterjedő, másrészről pedig határozottan értékelem azt, hogy mint fogyasztónak védik az érdekeimet. Így, mivel magam is szívesen rendelek vegán ételeket, örömmel üdvözöltem, hogy legutóbb ezt a területet vették – mikroszkóp alatt is – szemügyre.

Már tűzifát is "okosan" vásárolhatunk

2020. szeptember 16. 08:41

Tűzifavásárlást segítő online piacteret nyitott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót (+segédlet)

2023. február 6. 09:26

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló.

Fontos a megfelelő talajvédelmi szakértő kiválasztása

2019. május 7. 13:33

A talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló rendelet értelmében a talajvédelmi szakértőnek legalább 3 évente elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó szakmai továbbképzésen kell részt vennie.