Ház, táj blog

Mit vonhat le a munkáltató a munkabérből?

A Munka Törvénykönyve szabályozza azokat az eseteket, amikor a munkáltató a munkabérből levonást teljesíthet. A törvényben meghatározott eseteken túl a munkabérből való levonás nem lehetséges, még abban az esetben sem, ha a munkáltatónak anyagi igénye van a munkavállalójával szemben.

Munkabérből (melybe beletartozik minden olyan kifizetés, melyet a munkavállaló a munkaviszonya alapján kap a munkáltatótól, így a végkielégítés, jutalom vagy a bónusz is), való levonásnak szűk körben, csak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.

A munkabérből való levonás jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján

  1. A jogszabály alapján való levonás jellemző esetei a személyi jövedelemadó előleg és a társadalombiztosítási egyéni járulékok jogcímen történő levonások.
  2. Végrehajtható határozat lehet bírósági, vagy közigazgatási határozat pl. gyermektartás, szabálysértési bírság, köztartozás esetén. A végrehajtás foganatosítása történhet közvetlen bankszámlán történő letiltással, vagy végrehajtói megkeresés alapján a munkáltató által a munkavállaló munkabéréből való levonással. A végrehajtható határozat alapján történő munkabérből való levonás korlátozott, az csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.

Ezen felül a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja

  • a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy
  • ha az előlegnyújtásból ered.

A munkabérre való végrehajtás részletes szabályai:

A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget -, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni.

Ha a végrehajtás során befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést (ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha az adós munkavállaló bérét egyszerre több letiltás is terheli), akkor a követélés-típusok szerint, a levonási sorrend az alábbiak szerint alakul:

  1. gyermektartásdíj,
  2. jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
  3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
  4. a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
  5. adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
  6. egyéb követelés,
  7. a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A fentiek alkalmazásakor csak sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Az adott követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell levonni. Tehát az egy adott követeléshez kapcsolódó járulékos költségek a követeléssel együtt kerülnek kifizetésre a végrehajtás kérőnek (pl.: a gyermektartásdíj költsége is a gyermektartásdíjjal azonos szinten kerül levonásra).
Több követelés egymás közötti sorrendjét az dönti el,hogy a levonás alapjául szolgáló iratok közül melyik érkezett korábban. Azonban a bíróság elrendelheti, hogy a követeléseket arányosan kell kielégíteni.

Köteles-e a munkáltató a letiltást érvényesíteni?

Ha törvény levonásra kötelezi a munkáltatót, köteles azt teljesíteni, vagyis a meghatározott összeget a munkavállaló munkabéréből levonni. Ha a munkáltató elmulasztja a levonást, készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben a le nem vont rész erejéig..

A levonási kötelezettsége teljesítése során legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon a munkáltatónak értesítenie kell az adóst (fizetésre kötelezett munkavállalót) a letiltásról, és gondoskodnia kell a bérfizetéskor a munkabérből történő levonásról, valamint a végrehajtást kérő részére ki kell fizetni, vagy át kell utalni a levont összeget. Ha akadályba ütközik a levonás, a letiltás esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítenie kell.

Amennyiben az adóhatóságtól érkezik a munkáltatóhoz jövedelem letiltás, a munkáltatónak a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül munkavállalónként kell tájékoztatnia az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről.

A levonás és a letiltás utalása a munkáltatónak költséget jelent, aminek megtérítését követelheti, illetve annak megelőlegezését is kérheti mind a végrehajtást kérőtől, mind a munkavállalótól.

A végrehajtó a munkáltatónál helyszínen ellenőrizhet. Biztosítani kell részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést, az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásokba, a munkabérrel és a letiltással kapcsolatos iratokba való betekintést.
A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését nem több mint hat hónapra felfüggeszteni, míg annak összege a 400 forintot el nem éri.

A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel.

Levonás szempontjából munkabérnek minősül a betegszabadságra kifizetett összeg, a végkielégítés, és a bónusz, illetve a jutalom is. A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját. A levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A munkabérből általános szabály szerint a levonás maximális mértéke 33 százalék, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni.

Kivételesen a nettó munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás az alábbi esetekben:

  • a tartásdíj,
  • a munkáltatónak a munkavállalóval szemben fennálló munkabér követelése,
  • a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás,
  • több letiltás egyidejűleg.

Mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész, vagyis a levonásmentes munkabérrész, ami jelenleg 28 500 forint. Ez alól kivétel a gyermektartásdíj. A 28 500 forintot, mivel ez a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.

A munkavállalónak folyósított előlegekről és előírt tartozásokról személyenként analitikát célszerű vezetni.
Kisadózó vállalkozó esetén nem lehet a munkabérből történő levonás szabályai szerinti letiltást teljesíteni. A végrehajtásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. évi törtvény által szabályozott egyéb módon van lehetőség (banki letiltás, ingó, ingatlan végrehajtás).
Alkalmi munkavállaló, egyszerűsített foglalkoztatott esetében sem értelmezhető a munkabérből történő letiltás.
Egyre több ellenőrzés irányul a letiltások helyességére, ezek analitikus nyilvántartására. Éppen ezért érdemes ezekre is több figyelmet szentelni.

Segítsünk a sünökön! – Magukra maradt fiatal sünöket találtam, mi a teendőm?

2025. szeptember 5. 05:40

Egy fenntartható kertben nem ritka látvány az újszülött sün. Mit tegyünk, ha fészket találunk? Hogyan állapítsuk meg, hogy kell-e a segítségünk?

Segítsünk a sünökön! - Beteg vagy sérült sünt találtam! Mi a teendő?

2025. augusztus 29. 05:40

Cikkünkben ismertetjük, hogy miként tudunk segíteni akkor, ha láthatóan beteg vagy sérült sünt találunk?

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Növényvédőszer-gyorstalpaló (I. rész)

2018. május 5. 06:00

Életbevágóan fontos feladatunk, hogy körültekintően válasszuk ki az adott problémára legjobban megfelelő növényvédő szert.

Figyeljünk a betárolt terményeinkre!

2018. december 5. 09:46

Az IKR Agrár Kft. Terménykereskedelmi üzletágának vezetője Otrok György üzletág igazgató 2018. november 28-án egy kerekasztal beszélgetést hívott össze Bábolnára, amelynek célja a terményraktározás során fellépő károsodások okainak feltárása és a védekezés lehetőségeinek áttekintése.

Mit kell tudni a betegszabadságról?

2019. március 14. 12:16

A munkavállalót munkáltatójánál az adott naptári évben betegsége miatti keresőképtelensége idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget - tizenöt nap betegszabadság illeti meg, melyre az ellátást a munkáltató fizeti. 

Csörögefánk

2018. február 16. 08:07

Az idei év felfedezése számomra a csörögefánk. Az első kísérlet óta már nem is tudom, hányszor készült, de egyértelmű favorit lett.