Szeptemberben nagy eséllyel bukkanhatunk kirándulás alkalmával sünfészekre, de egy fenntartható kertben sem ritka látvány az újszülött sün. Mit tegyünk, ha fészket találunk? Hogyan állapítsuk meg, hogy tényleg kell a segítségünk?
Mielőtt a lényegre térnénk, röviden ejtsünk szót a keleti sünök szaporodásáról, a kicsik neveléséről és fejlődéséről, és arról, hogy mi segít nekünk gyorsan megállapítani a segítségünk szükségességét.
A sünök szaporodása és az utódgondozás
A párzási időszak áprilisban vagy augusztusban van. Az udvarlás alatt a hím kitartóan kering a nőstény körül hosszú órákon át. Mivel a sünök magányosan élnek, és nem egy életre választanak párt, a közösülés után a pár rögtön szétválik.
A nőstény 35 nap vemhesség után átlagosan 4-5 sünkölyköt hoz a világra, vagyis valamelyik párzási időszakot követően májusban és szeptemberben találkozhatunk nagy eséllyel a sünfészkekben kölykökkel. A kicsik siketen és vakon születnek, a súlyuk 12-25 gramm között mozog. Testüket kb. 100 puha, fehér tüske borítja.
A mama 6 hétig szoptatja kicsinyeit: napközben vigyáz a fészekre, és akkor eteti a kölyköket, majd éjjel jár magának táplálék után. A hímek nem vesznek részt a kicsik nevelésében.
Amikor már 14 naposak, kinyílik a szemük, és hallani kezdenek. 21 naposan nőnek ki a fogaik, majd 3-4 hetes korukban már kisebb felfedezőutakra mennek. Ekkor próbálnak maguknak először élelmet vadászni. Mivel az elején a kicsik nem sok élelmet tudnak maguknak fogni, a mama gondozza és szoptatja őket még 6 hetes korukig. Másfél hónap után kezdenek a fiatal sünök igazán függetlenedni és szétszóródni.
A tüskék „evolúciója”
A tüskék megvizsgálása segíthet a fiatal sünök korának meghatározásában. A tüskék mennyisége és színe a sünkölykök fejlődésével gyorsan változik:
- a kicsik születéskor kb. 100 puha tüskével rendelkeznek;
- további 300 tüskét növesztenek az első tíz napban;
- egy kb. 40-45 g-os jószág legalább 2000 tüskét növesztett már;
- egy már éppen önállósult fiatal sün kb. 3500 tüskénél jár;
- a felnőtt állatoknak kb. 8000 tüskéjük van.
A tüskéknek három generációja van. Az újszülött sünök tüskéi már a születés előtt kialakulnak, de a testnedvekkel teli bőrbe ágyazódnak, így az anyaállat nem sérül meg a szülés közben. Néhány órával a születés után a fehér és puha tüskék hegye előbújik.
4-5 nap után kezdenek el nőni a színesebb tüskék, ezek a második generációs (ifjúkori) tüskék. Az új tüskék növekedésével egyidejűleg pedig a fehér tüskék fokozatosan kihullanak.
2-4 hetesen bukkannak elő a felnőtt tüskék, amelyek sötét csíkosak. Ezek váltják fel a második generációs tüskéket. A tüskék száma a kifejlett állatoknál is gyorsan növekszik.
A külső jegyek és a kormeghatározás
A tüskék ismeretén túl sokat segít az alábbi lista arról, hogy az egyes életszakaszokban milyen külső jegyei vannak a kölyköknek:
- újszülött: a teste rózsaszín és csupasz, a tüskék fehérek;
- 7 napos: a testük kezd szürkülni, apró szőrök jelennek meg a testükön, a szemek még csukva vannak;
- 10 napos: a testük teljesen szőrözött, a tüskék sötétebbek, a szemek még mindig csukva;
- 17 napos: a szemük elkezd kinyílni;
- 21 napos: a fogak elkezdenek kinőni;
- 25 napos: külalakra a felnőtt sünökre hasonlítanak már, csak kisebb termetűek.
A súly és a kormeghatározás
Ha megbizonyosodunk róla, hogy a kicsi sünöknek szüksége van a segítségünkre, és közelebbről is megvizsgáljuk őket, a súlyuk lemérése is segít eldönteni a korukat:
- újszülött: 0-80 gramm;
- kölyök: 80-300 gramm;
- „kamasz”: 300-500 gramm;
- felnőtt, kifejlett: 500 gramm és afelett.
Sünfészket találtam, mit tegyek?
Ebben az esetben is az első és legfontosabb: mindig alaposan át kell gondolni, hogy a kis sünök valóban rászorulnak-e az áttelepítésre, ugyanis a mamától elszakított kicsiknek nagyon kevés az esélyük a túlélésre!
Ha már felzavartuk a fészket (hozzáértünk, megvizsgáltuk a környezetet, esetleg kesztyűben megfogtuk a kicsiket), akkor a mama nagy eséllyel arrébb fogja költöztetni a kölyköket egy új helyre. Nagyon fontos, hogy csak legvégső esetben fogjuk meg a kicsiket, és akkor is csak kesztyűben!
Előfordul, hogy a fészek olyan helyen van, ahol veszélyben van a nőstény is, meg a kicsik is, akkor a mamával együtt arrébb lehet őket mozgatni, úgy, hogy a fészekanyaggal együtt az egész családot egy dobozba összerakjuk, és elvisszük egy biztonságos helyre. Ott engedjük ki őket a doboz óvatos lefektetésével, és hagyjuk a mamát felfedezni az új területet: majd ő keres új helyet a fészeknek.
Ha biztosan kell a kicsiknek a segítség
Ha biztosak vagyunk abban, hogy a mama nem tér vissza a kölykökhöz (pl.: kutyatámadás, gázolás stb.), akkor a kicsiknek szakértő segítségre van szükségük. Hívjuk fel bátran a helyi természetvédő egyesületet, az állatkertet vagy a legközelebbi állatmenhelyet!
Addig is, amíg a kicsik szakemberhez nem kerülnek: ha újszülötteket találtunk, akkor tegyünk melléjük melegvizes palackot, és így juttassuk el állatkertbe vagy állatorvoshoz!
Etetés
Ha a sünök idősebbek (kölyök vagy kamasz), és nálunk vészelik át a cseperedés fennmaradt időszakát, akkor érdemes egy kis száraz tápot kikészíteni nekik, és arra kell figyelni, hogy mindig legyen számukra elérhető, tiszta víz. Fontos, hogy a táp minőségi és kölyökmacskáknak való száraz táp legyen, mivel ezek tartalmaznak megfelelő vitaminokat a csontozat és fogak megerősödéséhez. Nagyon fontos, hogy tejet adni a sünöknek tilos, kortól függetlenül!
Az újszülött sünöknek tápszerre van szüksége, és az ő etetésükbe csak akkor kezdjünk bele, ha van kellő türelmünk és időnk, mert a kicsiket 2-3 óránként etetni kell, etetés után pedig stimulálni őket, valamint folyamatosan megfelelő hőmérsékletet kell nekik biztosítani. Ebben az esetben érdemesebb minél előbb szakemberhez elvinni a kicsiket, amilyen gyorsan csak lehet.
Gondozás közbeni viselkedés – ne lepődjünk meg!
Ha egy a sün egy számára ismeretlen szaggal, anyaggal, vagy élénk színnel találkozik, akkor azt megszagolja, és habos nyála keletkezik. Ez nem veszettségre utal, hanem teljesen normális, egészséges reakció a sünöknél.
Érdemes azt is tudnunk, hogy a sün veszély esetén fújtat, puffog vagy köhög. Néha hallhatunk „dühös kiabálást” is tőle, vagy sikításra, hápogásra emlékeztető hangokat, amiket fájdalmában vagy félelmében ad ki az állat.
Nagyon fontos!
A keleti sün hazánkban védett állat (természetvédelmi értéke 25 000 Ft), tartásuk hobbiállatként nem megengedett! Nagyon fontos, hogy csak addig legyen egy sérült vagy fiatal sün gondozás alatt, amíg valóban rászorul a segítségre!
Amennyiben hosszantartó gyógyulásra van szüksége egy sérült sünnek (ami nagyobb fokú szakmai hozzáértést is megkíván), vagy valamilyen okból nem lehetséges a fiatal állatok repatriálása (más néven szabadon engedése), akkor mindenképpen keressünk fel az előző cikkben felsorolt szakember-gárda közül valakit.
Kapcsolódó cikkek:
