Közeledik az év vége, és sokaknak ilyenkor jut eszébe, hogy év közben szinte egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékű szabadságot vett ki. Nézzük meg, milyen szabályok vonatkoznak a bennmaradt szabadságnapok következő évre történő átvitelére.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) akként rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Vannak azonban kivételes esetek, amikor megengedett a szabadság átvitele a következő évre, azonban ezek nagyon szűk körben, és csak néhány szabadságnapra alkalmazhatóak, nem pedig az akár nem ritkán előforduló teljes évi bennmaradt szabadságnapokra.
• Amennyiben a munkaviszony 2018. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató 2019. március 31-ig köteles kiadni a munkavállaló szabadságot, azaz itt a jogalkotó gyakorlatilag törvényileg meghatározott egyfajta engedményt a munkáltatók részére.
• Amennyiben a munkáltató a szabadságot még idén elkezdi kiadni, az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben annak a 2019-es évre átnyúló időtartama nem haladja meg az 5 munkanapot.
• A munkáltató és munkavállaló között – még a 2018-as /azaz az esedékesség/ évében – írásban kötött megállapodás alapján a 2018. évre számított életkor után járó pótszabadság (a jelenlegi jogszabályi rendelkezések szerint ez legfeljebb 10 munkanap lehet) a 2019-es év végéig kiadható.
• A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő okból (pl.: baleset, elemi csapás, vagy üzemzavar, stb.) a szabadság időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, sőt, kollektív szerződés rendelkezése esetén egynegyedét jogosult legkésőbb 2019. március 31. napjáig kiadni.
• Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt (keresőképtelenség, gyed, gyes, stb.) nem lehet már ebben az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni azt.
Lényeges azonban mindenképpen azt is hangsúlyozni, hogy a szabadságot a munkáltató köteles kiadni, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) esetén a hét minden napja munkanapnak számít. A szabadság nyilvántartása a munkáltató kötelessége, kiadásának időpontját a munkáltató – a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján – határozza meg, amiről legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles tájékoztatni a munkavállalót.
A szabadságnapokat tilos pénzben megváltani (még akkor is, amennyiben a munkavállalónak kifejezetten erre irányuló kérése van), kivéve, ha a munkaviszony megszűnésre/megszüntetésre kerül.
A munkaügyi hatóság komolyan veszi a munkaidőre, a pihenőidőre, a szabadságra és annak kiadására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, és habár a bírság mértékét több összetevő befolyásolja, (milyen rendelkezések megsértése, hány jogsértés miatt szabják ki, egy vagy több munkavállalót érint e) ez esetben 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet.
