Ház, táj blog

Tanúhegyeket mászva 3. rész: Haláp

Agrofórum Online

A Tapolcai-medence északi szélén magányosan álló, félig elbányászott vulkáni hegy, a Haláp (358 méter) furcsa, rendellenes sziluettjével első látásra kilóg a klasszikus balatoni tanúhegyek közül. A XX. században, az eredetileg koporsó formájú hegy felső részét szinte teljesen elbányászták. Északi oldalán dolomit, déli oldalán mészkő található, meredek csúcsa tömör bazaltból áll. A legfiatalabb tanúhegyünk. Több mint 10 millió tonna követ bányásztak ki: 3 ma is megfigyelhető teraszon, 7 bányaudvarban összesen 70 métert taroltak le a hegy tetejéből. Az a rengeteg bazalt, számos budapesti utcára macskakő formájában került, vagy a 80-as években a Ferihegyi reptér kifutóihoz használták fel, de a régi M7-esen is halápi bazalton juthattak le a Balatonhoz.

A Haláp egészen a közelmúltig, turistáktól elzárt bányaterületként, a környező, népszerű tanúhegyek mostohatestvéreként szomorkodott Tapolcától északra. A bányászat megszűntével, 2019-ben nyitott meg a hegy geológiai és természeti csodáit láncra fűző tanösvény, melynek végigjárásával remek képet kaphatunk a hegy különleges bazaltformációiról, az északi oldal sajátos mikroklímájú törmeléklejtő erdőjéről. Az óriási, központi kráter megdöbbentő látványa és a hegy több pontjáról, főleg a központi sziklakúp kilátójából feltáruló nem mindennapi panoráma jelenti a hegy fő vonzerejét.

Kilátás a Halápról (fotó: Szentes Dóra)

A Haláp rendkívüli tulajdonsága az, hogy a megcsonkított hegy tetején a bányászat kialakított egy 7-8 hektáros, sziklafallal körbevett egybefüggő krátert. Geológiai szempontból a Haláp nagyobb és sokkal változatosabb, mint a hasonló sorsa jutott, hosszában elbányászott Hegyestű, itt ugyanis az öt-, hatszögletű, 20-40, de akár 60-80 cm-es bazaltoszlopok nem csak függőlegesen figyelhetők meg. Itt hol vízszintesek, és mint egy farakáson, járunk a tetejükön, hol ferdén haladnak, attól függően, honnan indultak anno a kürtő felé.

Nem csak az átformált hegy látványa rendkívüli. A földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően szép időben a Halápról körbenézve is eláll a lélegzetünk a tanúhegyek panorámájától.

Forrás:

https://www.balatontipp.hu/balatoni_latnivalok/halap-hegy-a-balaton-legnagyobb-csodaja-lehetne/

https://kirandulastippek.hu/balaton-felvidek/halap-az-elbanyaszott-tanuhegy

https://balaton.info/latnivalo/halap-hegy

https://csodalatosbalaton.hu/hirek/balaton/halap-a-tragikus-sorsu-oriasok-geoparkja/

Ökológiai sövény gondozása

2025. november 14. 06:10

Mivel az ökológiai sövény számos cserjefajból áll, azt várnánk, hogy jelentős figyelmet kell szentelni a gondozására. Pedig éppen ellenkezőleg!

Az ökológiai sövény növényei

2025. november 13. 05:40

A sövények kiterjedt lehetőséget adnak menedékként a kertünk hasznos állatainak az időszakos vagy hosszabb ideig tartó nyugalmi időszakokhoz.

Ökológiai sövény – a fenntartható, fajgazdag kert élő védőfala

2025. november 11. 05:40

Az ökológiai sövény kialakításához különböző időben virágzó, különböző terméseket hozó, lombhullató és örökzöld cserjéket kell kombinálni.

Mindenszentek és halottak napjának hagyományai

2025. november 1. 05:40

Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Fordított tájkép alakult ki a Balaton-felvidéken – ezt most díjazták is

2024. szeptember 5. 13:10

Talán kevesek számára ismert az, hogy földtörténeti léptékben mérve nem is olyan régen hazánkban is aktív vulkánok működtek.

Aranyérmes bor a Balaton-felvidékről

2018. május 24. 10:27

Sárgamuskotállyal csak nemrégiben kezdett el foglalkozni a Balaton-parti borászat, a második évjárat máris nagy sikert aratott.

A Bakony és a Balaton-felvidék erdeinek értékei

2023. május 20. 11:36

A Bakonyerdő Zrt. természeti értékek tekintetében hazánk egyik legváltozatosabb és legértékesebb területén, három vármegyében, mintegy 63 000 hektáron végzi gazdálkodási tevékenységét.

Két héttel korábban borultak virágba a barackültetvények Olaszország egyes régióiban

2022. február 22. 08:32

A fagyok hiánya és az enyhe, néhol kifejezetten meleg, akár a 20 °C-os napi csúcsot is meghaladó időjárás hatására Dél-Olaszországban, Bari környékén virágozni kezdtek a kajszi- és őszibarack-ültetvények.