Házikert

Hogyan kerüljük el a metszés időzítésével a fa kiszáradását?

Agrofórum Online

A metszési vágásokból származó „vérzés” legtöbbször eláll és a seb begyógyul. Ritka esetekben azonban a hosszú ideig tartó nedvedzés a fa vagy cserje életerejének csökkenéséhez, sőt elhaláshoz is vezethet.

Például a legtöbb nagyobb kertben megtalálható diófa nagyon érzékeny a metszésre, mivel a gyökérnyomás általában olyan erős, hogy a rossz időben végzett metszés következtében a fa elvérzik. Kivételt csak az elhalt ágak jelentenek, amelyektől az év bármely szakában meg lehet (és érdemes) szabadulni.

A metszés helyét már nem javasolják a hozzáértők bekötözni, becsomagolni, de még fasebkezelővel lekenni sem, a legjobb, ha hagyjuk, hogy a sebek természetes módon gyógyuljanak. A megfelelő időben végzett metszés a nedvedzést is minimalizálja.

Mi a gyökérnyomás?

A folyamat a növényben a vizet és a tápanyagokat szállító szövetekben keringő nedvesség nyomása miatt következik be. A vízfelvétel passzív transzporttal történik, mivel a víz számára a sejtfal és a sejthártya szabadon átjárható. Feltétele, hogy a gyökérszőrök sejtplazmájának ozmotikus nyomása nagyobb legyen, mint a talajoldaté. A gyökér bőrszöveti sejtjei aktív transzporttal ionokat, elsősorban káliumionokat vesznek fel a környezetükből, így alakul ki a víz beáramlásához szükséges ozmózisnyomás-különbség.

A farész hajszálcsövekként viselkedő vízszállító elemeiben gyorsan áramlanak az oldatok a zöld növényi részek felé.

Mitől „véreznek” a növények?

A fákból akkor folyhat ki a bennük keringő nedvesség, amikor megsérülnek, vagy ha rossz időben metszik meg. Ez a jelenség lehet látványos, de néha csak egészen enyhe is, ilyenkor a törzs éppen csak egy kicsit foltosnak tűnik.

Normális esetben a lombhullató növények ősszel és tél elején kevesebb nedvességet tartalmaznak, hiszen a keringésük leáll, amikor elveszítik leveleiket és nyugalmi állapotba kerülnek. Sok lombhullató fát és cserjét a legjobb nyugalmi állapotban metszeni, és a nedvedzés ilyenkor minimálisra csökken. Késő télen és kora tavasszal újraindul a keringés, és a tavaszra készülve vizet és cukrot szállít a rügyekhez, amelyek ettől megduzzadnak. Egyes fák és cserjék esetében, mint a szőlő, a nyír és a dió, már nagyon korán beindul ez a folyamat. Ezeket a növényeket különösen veszélyezteti a tavaszi metszés.

Mi a teendő, ha a fa nedvedzik?

Nincs kialakult módszer a nedvedzés megállítására, és a legtöbb esetben a folyamat teljesen ártalmatlan. A metszés helyének bekötése nem ajánlott, mivel jobb, ha a sebbe levegő jut, és hagyjuk, hogy az természetes módon gyógyuljon.

Már a fasebkezelők alkalmazását sem minden esetben javasolják a szakemberek, mivel ez is nedvességet zárhat be és elősegítheti a gombafertőzések kialakulását. Ehelyett a kertészekkedőknek azt tanácsoljuk, hogy nézzék meg az egyes fák, cserjék és kúszónövények metszésének ajánlott időpontját. Ez minimálisra csökkenti a nedvedzést.

A következő növények különösen hajlamosak arra, hogy metszés után nedvet eresszenek, ezért fokozottan figyeljünk arra, hogy csak az ajánlott időben végezzük el a metszést.

  • Acer (juhar): A japán juharokat (A. palmatum és A. japonicum) lombhullás után, de még január előtt kell metszeni; a közép-kínai, pennsylvaniai és rőterű juhart (pl. A. davidii, A. pensylvanicum, A. rufinerve) késő nyáron.
  • Betula (nyír): Ha nem muszáj, ne metsszük; egyébként nyár végén és tél közepén lehet rá sort keríteni.
  • Carpinus (gyertyán): A nyár végétől a tél közepéig lehet metszeni.
  • Juglans (dió): Augusztus végén – szeptember elején ajánlott.
  • Laburnum (aranyeső): Metszés nyár végén, tél közepe előtt.
  • Magnólia (csak lombhullató, tavasszal virágzó típusok): Nyár elején–közepén.
  • Morus (eperfa): Ősztől tél elejéig.
  • Populus (nyárfa): Késő nyáron vagy kora ősszel, kivéve a P. x candicans (fehér tarka levelű nyáfa) és fajtái, amelyek késő télen is metszhetők, és általában nem véreznek.
  • Tilia (hárs): Nyár közepétől tél közepéig metsszük.
  • Vitis (szőlő, ehető és díszfajták): Őszi lombhullástól tavaszig, de legideálisabb, ha télen, decembertől végezzük. Ha a szőlő fagytól veszélyeztetett fajta, akkor fagymentes időben, kora tavasszal, rügyfakadást megelőzően. Az elfagyott részek eltávolítására is fontos odafigyelnünk!

Vérszilva ültetése tavasszal: időzítés, hely és talajtippek

2025. április 1. 13:10

A látványos rózsaszín virágaival és egész évben díszítő bordó lombjával egyedi hangulatot varázsol a kertekbe.

Ideje véget vetni a leander teleltetésének!

2025. április 1. 05:40

A teleltetés után a gondos előkészítésnek köszönhetően a leander egészségesen fejlődhet és nyáron gyönyörű virágokkal hálálhatja meg a törődést.

Készüljünk a tafrina elleni védekezésre!

2025. március 31. 14:10

A változékony, csapadékban gazdag, hűvös tavaszi időjárás kiváló fertőzési alapot képez a tafrina gomba számára.

Liliomfa virág nélkül: mi állhat a háttérben?

2025. március 31. 13:10

A fiatal liliomfáknál természetes jelenség lehet a késleltetett virágzás, míg az idősebb magnóliák esetében a környezeti tényezők és gondozási hibák is szerepet játszhatnak.

Hogyan lehetne megmenteni a beteg szivarfát?

2023. július 14. 04:39

A májusban ültetett egyik szivarfám gallyai a csatolt fotón látható állapotban vannak. Levelei teljesen leszáradtak, elhaltak. A másik, ugyanakkor ültetett fa, azonos körülmények közt szépen fejlődik. Kérem tanácsukat, hogyan lehetne megmenteni a beteg fát?

Milyen teendőink vannak kora tavasszal a gyümölcsöskertjeinkben?

2020. március 7. 09:26

K. Balázs: Milyen feladatokat kell legsürgősebben elvégezni a gyümölcsöskertben? Kezdők vagyunk, most költöztünk városból vidékre.

Milyen helyet válasszunk a fügének a tavaszi ültetéskor?

2024. április 10. 04:36

Mire ügyeljünk a füge tavaszi ültetése során? Milyen helyre ültessük? Hogyan ápoljuk?

Mi okoz a gyepűrózsa áltermésein narancsszínű elváltozásokat?

2025. február 20. 04:38

Mi okozza a gyepűrózsa (Rosa canina) áltermésein a narancsszínű elváltozásokat? A küldött kép nyáron készült.