Házikert

Hogyan kerüljük el a metszés időzítésével a fa kiszáradását?

Agrofórum Online

A metszési vágásokból származó „vérzés” legtöbbször eláll és a seb begyógyul. Ritka esetekben azonban a hosszú ideig tartó nedvedzés a fa vagy cserje életerejének csökkenéséhez, sőt elhaláshoz is vezethet.

Például a legtöbb nagyobb kertben megtalálható diófa nagyon érzékeny a metszésre, mivel a gyökérnyomás általában olyan erős, hogy a rossz időben végzett metszés következtében a fa elvérzik. Kivételt csak az elhalt ágak jelentenek, amelyektől az év bármely szakában meg lehet (és érdemes) szabadulni.

A metszés helyét már nem javasolják a hozzáértők bekötözni, becsomagolni, de még fasebkezelővel lekenni sem, a legjobb, ha hagyjuk, hogy a sebek természetes módon gyógyuljanak. A megfelelő időben végzett metszés a nedvedzést is minimalizálja.

Mi a gyökérnyomás?

A folyamat a növényben a vizet és a tápanyagokat szállító szövetekben keringő nedvesség nyomása miatt következik be. A vízfelvétel passzív transzporttal történik, mivel a víz számára a sejtfal és a sejthártya szabadon átjárható. Feltétele, hogy a gyökérszőrök sejtplazmájának ozmotikus nyomása nagyobb legyen, mint a talajoldaté. A gyökér bőrszöveti sejtjei aktív transzporttal ionokat, elsősorban káliumionokat vesznek fel a környezetükből, így alakul ki a víz beáramlásához szükséges ozmózisnyomás-különbség.

A farész hajszálcsövekként viselkedő vízszállító elemeiben gyorsan áramlanak az oldatok a zöld növényi részek felé.

Mitől „véreznek” a növények?

A fákból akkor folyhat ki a bennük keringő nedvesség, amikor megsérülnek, vagy ha rossz időben metszik meg. Ez a jelenség lehet látványos, de néha csak egészen enyhe is, ilyenkor a törzs éppen csak egy kicsit foltosnak tűnik.

Normális esetben a lombhullató növények ősszel és tél elején kevesebb nedvességet tartalmaznak, hiszen a keringésük leáll, amikor elveszítik leveleiket és nyugalmi állapotba kerülnek. Sok lombhullató fát és cserjét a legjobb nyugalmi állapotban metszeni, és a nedvedzés ilyenkor minimálisra csökken. Késő télen és kora tavasszal újraindul a keringés, és a tavaszra készülve vizet és cukrot szállít a rügyekhez, amelyek ettől megduzzadnak. Egyes fák és cserjék esetében, mint a szőlő, a nyír és a dió, már nagyon korán beindul ez a folyamat. Ezeket a növényeket különösen veszélyezteti a tavaszi metszés.

Mi a teendő, ha a fa nedvedzik?

Nincs kialakult módszer a nedvedzés megállítására, és a legtöbb esetben a folyamat teljesen ártalmatlan. A metszés helyének bekötése nem ajánlott, mivel jobb, ha a sebbe levegő jut, és hagyjuk, hogy az természetes módon gyógyuljon.

Már a fasebkezelők alkalmazását sem minden esetben javasolják a szakemberek, mivel ez is nedvességet zárhat be és elősegítheti a gombafertőzések kialakulását. Ehelyett a kertészekkedőknek azt tanácsoljuk, hogy nézzék meg az egyes fák, cserjék és kúszónövények metszésének ajánlott időpontját. Ez minimálisra csökkenti a nedvedzést.

A következő növények különösen hajlamosak arra, hogy metszés után nedvet eresszenek, ezért fokozottan figyeljünk arra, hogy csak az ajánlott időben végezzük el a metszést.

  • Acer (juhar): A japán juharokat (A. palmatum és A. japonicum) lombhullás után, de még január előtt kell metszeni; a közép-kínai, pennsylvaniai és rőterű juhart (pl. A. davidii, A. pensylvanicum, A. rufinerve) késő nyáron.
  • Betula (nyír): Ha nem muszáj, ne metsszük; egyébként nyár végén és tél közepén lehet rá sort keríteni.
  • Carpinus (gyertyán): A nyár végétől a tél közepéig lehet metszeni.
  • Juglans (dió): Augusztus végén – szeptember elején ajánlott.
  • Laburnum (aranyeső): Metszés nyár végén, tél közepe előtt.
  • Magnólia (csak lombhullató, tavasszal virágzó típusok): Nyár elején–közepén.
  • Morus (eperfa): Ősztől tél elejéig.
  • Populus (nyárfa): Késő nyáron vagy kora ősszel, kivéve a P. x candicans (fehér tarka levelű nyáfa) és fajtái, amelyek késő télen is metszhetők, és általában nem véreznek.
  • Tilia (hárs): Nyár közepétől tél közepéig metsszük.
  • Vitis (szőlő, ehető és díszfajták): Őszi lombhullástól tavaszig, de legideálisabb, ha télen, decembertől végezzük. Ha a szőlő fagytól veszélyeztetett fajta, akkor fagymentes időben, kora tavasszal, rügyfakadást megelőzően. Az elfagyott részek eltávolítására is fontos odafigyelnünk!

Csemege egy egzotikus fáról – a kocsány az igazi különlegesség

2025. szeptember 15. 10:10

Nem a gyümölcs, hanem a kocsány az igazi finomság: fedezze fel a japán mazsolafa titkait!

Allergiás kertészkedik – allergiás tünetek és keresztallergia

2025. szeptember 15. 05:40

Összességében az allergia fogalmába mindazokat a túlérzékenységi reakciókat foglalják össze, melyeket egy immunreakció vált ki. Mi történik akkor, ha keresztallergia alakul ki?

Nem kell újat vennie – szaporítsa muskátliját!

2025. szeptember 14. 14:10

Ősszel itt a legjobb alkalom a muskátli dugványozására – mutatjuk, hogyan csinálja!

Mi történik, ha nem szedi össze a leveleket?

2025. szeptember 14. 11:10

Nem mindegy, hogyan kezeljük az őszi lombot: megmentheti a gyepet, vagy épp tönkre is teheti.

Mit tehetek az őszibarackfák hónaljhajtásaival? Hogyan alakítsam a koronát?

2022. július 20. 04:36

Erős hajtásnövekedésű fáimon a fiatal hajtásokon a levelek tövénél hónaljhajtások képződnek, ezáltal elseprűsödik a lombozat. Az első évben egyes fácskákról lecsipegettem ezeket a hónaljhajtásokat, aminek következtében a következő év tavaszán nem voltak rügyek az ágakon. Mit csinálok rosszul?

Legyen saját fűszerkertünk - 2. rész

2019. május 14. 07:37

Hogyan nevelhetünk egészséges fűszernövényeket a saját kertünkben vagy konyhánkban? Mit kívánnak a gyönyörű virágokat hozó fűszernövények? Íme a zsálya, a borsikafű és a levendula!

Mellévágó vagy rávágó metszőollót válasszunk?

2023. január 29. 08:39

Metszőolló választásnál merülhet fel az a kérdés, hogy a mellévágó vagy a rávágó változat a jobb, és melyik mire való?

A Mathà-féle csapos metszés alapjai

2025. május 8. 08:10

A Mathà-féle metszés során eltávolítjuk a túlzottan erős, konkurens növedékeket és 3-4 rügyre metsszük vissza az egyéves vesszőket.