Házikert

Hogyan kerüljük el a metszés időzítésével a fa kiszáradását?

Agrofórum Online

A metszési vágásokból származó „vérzés” legtöbbször eláll és a seb begyógyul. Ritka esetekben azonban a hosszú ideig tartó nedvedzés a fa vagy cserje életerejének csökkenéséhez, sőt elhaláshoz is vezethet.

Például a legtöbb nagyobb kertben megtalálható diófa nagyon érzékeny a metszésre, mivel a gyökérnyomás általában olyan erős, hogy a rossz időben végzett metszés következtében a fa elvérzik. Kivételt csak az elhalt ágak jelentenek, amelyektől az év bármely szakában meg lehet (és érdemes) szabadulni.

A metszés helyét már nem javasolják a hozzáértők bekötözni, becsomagolni, de még fasebkezelővel lekenni sem, a legjobb, ha hagyjuk, hogy a sebek természetes módon gyógyuljanak. A megfelelő időben végzett metszés a nedvedzést is minimalizálja.

Mi a gyökérnyomás?

A folyamat a növényben a vizet és a tápanyagokat szállító szövetekben keringő nedvesség nyomása miatt következik be. A vízfelvétel passzív transzporttal történik, mivel a víz számára a sejtfal és a sejthártya szabadon átjárható. Feltétele, hogy a gyökérszőrök sejtplazmájának ozmotikus nyomása nagyobb legyen, mint a talajoldaté. A gyökér bőrszöveti sejtjei aktív transzporttal ionokat, elsősorban káliumionokat vesznek fel a környezetükből, így alakul ki a víz beáramlásához szükséges ozmózisnyomás-különbség.

A farész hajszálcsövekként viselkedő vízszállító elemeiben gyorsan áramlanak az oldatok a zöld növényi részek felé.

Mitől „véreznek” a növények?

A fákból akkor folyhat ki a bennük keringő nedvesség, amikor megsérülnek, vagy ha rossz időben metszik meg. Ez a jelenség lehet látványos, de néha csak egészen enyhe is, ilyenkor a törzs éppen csak egy kicsit foltosnak tűnik.

Normális esetben a lombhullató növények ősszel és tél elején kevesebb nedvességet tartalmaznak, hiszen a keringésük leáll, amikor elveszítik leveleiket és nyugalmi állapotba kerülnek. Sok lombhullató fát és cserjét a legjobb nyugalmi állapotban metszeni, és a nedvedzés ilyenkor minimálisra csökken. Késő télen és kora tavasszal újraindul a keringés, és a tavaszra készülve vizet és cukrot szállít a rügyekhez, amelyek ettől megduzzadnak. Egyes fák és cserjék esetében, mint a szőlő, a nyír és a dió, már nagyon korán beindul ez a folyamat. Ezeket a növényeket különösen veszélyezteti a tavaszi metszés.

Mi a teendő, ha a fa nedvedzik?

Nincs kialakult módszer a nedvedzés megállítására, és a legtöbb esetben a folyamat teljesen ártalmatlan. A metszés helyének bekötése nem ajánlott, mivel jobb, ha a sebbe levegő jut, és hagyjuk, hogy az természetes módon gyógyuljon.

Már a fasebkezelők alkalmazását sem minden esetben javasolják a szakemberek, mivel ez is nedvességet zárhat be és elősegítheti a gombafertőzések kialakulását. Ehelyett a kertészekkedőknek azt tanácsoljuk, hogy nézzék meg az egyes fák, cserjék és kúszónövények metszésének ajánlott időpontját. Ez minimálisra csökkenti a nedvedzést.

A következő növények különösen hajlamosak arra, hogy metszés után nedvet eresszenek, ezért fokozottan figyeljünk arra, hogy csak az ajánlott időben végezzük el a metszést.

  • Acer (juhar): A japán juharokat (A. palmatum és A. japonicum) lombhullás után, de még január előtt kell metszeni; a közép-kínai, pennsylvaniai és rőterű juhart (pl. A. davidii, A. pensylvanicum, A. rufinerve) késő nyáron.
  • Betula (nyír): Ha nem muszáj, ne metsszük; egyébként nyár végén és tél közepén lehet rá sort keríteni.
  • Carpinus (gyertyán): A nyár végétől a tél közepéig lehet metszeni.
  • Juglans (dió): Augusztus végén – szeptember elején ajánlott.
  • Laburnum (aranyeső): Metszés nyár végén, tél közepe előtt.
  • Magnólia (csak lombhullató, tavasszal virágzó típusok): Nyár elején–közepén.
  • Morus (eperfa): Ősztől tél elejéig.
  • Populus (nyárfa): Késő nyáron vagy kora ősszel, kivéve a P. x candicans (fehér tarka levelű nyáfa) és fajtái, amelyek késő télen is metszhetők, és általában nem véreznek.
  • Tilia (hárs): Nyár közepétől tél közepéig metsszük.
  • Vitis (szőlő, ehető és díszfajták): Őszi lombhullástól tavaszig, de legideálisabb, ha télen, decembertől végezzük. Ha a szőlő fagytól veszélyeztetett fajta, akkor fagymentes időben, kora tavasszal, rügyfakadást megelőzően. Az elfagyott részek eltávolítására is fontos odafigyelnünk!

Fényhiány a lakásban: mely szobanövények sínylik meg leginkább télen?

2026. január 4. 14:10

A téli hónapokban sok szobanövény mutat riasztó tüneteket, pedig gyakran nem betegségről van szó. A fényhiány januárban kulcstényező lehet.

A gyep regenerálódása a tél folyamán: hogyan segítsük?

2026. január 4. 05:40

Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan gondoskodhat úgy a pázsitról, hogy a tavaszi induláskor egészséges, üde zöld gyep fogadja.

Mit kezdjünk a teleltetett muskátlival, leanderrel januárban?

2026. január 3. 14:10

Januárban sokan akaratlanul is ártanak a teleltetett muskátlinak és leandernek. Megmutatjuk, mikor kell valóban beavatkozni, és mikor tilos.

Komposztálás télen: hogyan működik jól? – Tippek a hideg hónapokra

2026. január 3. 05:40

A komposztálás télen is hatékony lehet akkor, ha megfelelő körülményeket teremtünk a mikroorganizmusok számára.

Mi okoz a gyepűrózsa áltermésein narancsszínű elváltozásokat?

2025. február 20. 04:38

Mi okozza a gyepűrózsa (Rosa canina) áltermésein a narancsszínű elváltozásokat? A küldött kép nyáron készült.

A gyümölcsfa-nyesedék felhasználásának módjai

2023. szeptember 2. 08:10

Mihez kezdjünk a kertünkben levágott gallyakkal? Elégetni ma már nemigen szabad, a kukába sem férnek be, nincs is igazán helyünk tárolni őket. Gondolkozzunk hát másként: mire tudnánk felhasználni a levágott nyesedéket úgy, hogy végül ez is a hasznunkra váljon?

Évelők metszése: mi maradjon, mit vágjunk?

2025. október 9. 14:10

Az évelők és díszfüvek metszése ősszel több kárt okozhat, mint hasznot. Mutatjuk, mikor jobb, ha nem nyúlunk hozzájuk!

Miért fejlődik néhány szőlőhajtás nagyon erőtlenül?

2019. június 27. 10:47

K. Szabolcs kérdése: Szőlőültetvényemben több tőkén is gyengén fejlődő hajtásokat vettem észre. Mi okozhatja a problémát?