A mulcs, illetve a komposzt haszna vitathatatlan: védi az ültetett növényeket a gyomoktól, a gyökerüket a kiszáradástól vagy a fagytól, a talajt pedig az eróziótól.
Kevésbé hálás tulajdonsága, hogy ha vásárolnunk kell, sokba kerül, és nem tart „örökké”, egy idő után mintha egyszerűen felszívódna.
Rántsuk le a titokról a leplet!
A mulcs szerves anyag, ezért lassan bár, de a talajban élő mikroorganizmusok: gombák, baktériumok és egyéb élőlények feldolgozzák. És mielőtt bárki hibáztatná őket vagy ne adj’ isten védekezni szeretne ellenük, fontos tudni, hogy enélkül a növények gyakorlatilag éhen halnának. Ugyanis ezek az organizmusok segítenek a talaj levegőztetésében és az összetett tápanyagok egyszerű, oldható formára bontásában, amelyeket a növények fel tudnak venni.
Egy 12 évig tartó tanulmányban vizsgálták a mulcs szerepét a kertben. Már egy réteg mulcs is számít a talaj számára. De ha minden évben újabb réteg mulcs kerül az előzőre, a folyamat során a talaj minősége még nagyobb mértékben javul, a szervesanyag-tartalma nő. A komposztált szerves anyagok, például az állati trágya és a konyhai hulladékok szintén javítják a talajt.
Kötöttebb talajon több komposztra lesz szükség
Ha leromlott, tömörödött talajokról van szó, ott nehezebb dolga van annak, aki javuló talajminőséget szeretne elérni.
Ebben az esetben több komposztra van szükség: legalább a talaj mennyiségéhez mérten annak harmada-fele legyen komposzt. Tehát egyharmad térfogatnyi, mondjuk egy lapát komposzt két lapát földhöz. Ennél kevesebbel nehéz értékelhető eredményt elérni.
Házikert esetében egy másik módja annak, hogy meghatározzuk, mennyi szerves anyagra lesz szükségünk, ha megmérjük a teljes ültetési területet, és kiszámoljuk, mennyi komposzt kell ahhoz, hogy a területet legalább két és fél centiméter magasan befedjük.
Fotó: Pixabay
