Egészen a kora tavaszi napsugarak óta tart rendületlenül ez a kérdés a leandertartók körében, hogy kitehető-e már a leander? A legtöbbször a vicces válasz az, hogy igen, de aztán vidd is vissza. Áprilisban, persze normál időjárási viszonyok mellett, már kevésbé válaszolunk ilyet.
Az egyik legismertebb mediterrán növényünk a leander, amit előszeretettel tart minden kertbarát, sokszor még azok is, akik csak egy falatnyi erkéllyel rendelkeznek.
Nálunk mondjuk elsősorban a teleltetéssel szokott lenni a fő problémák, viszont ha a növényvédelmi kérdéseken átlendülnek, akkor ezek a leanderek hamar az erkélyen találják magukat.
Mikortól tartsuk kint a leandert?
Adja is magát a kérdés, hogy mikortól tehető ki a leander? Az első egyik fontos szempont, hogy szükség lesz az éjjeli fagymentes időszakra stabilan. Bár a leander tipikusan az, ami a kisebb, átmeneti fagyokat is elviseli, de nem akkor, ha hirtelen éri őket.
Aki ősszel későn hozza be a landert, az tudja jól, hogy az éjjeli fagyok viszonylag lassan, fokozatosan érkeznek be a kertbe és így a növény is fokozatosan tud hozzászokni az egyre hidegebb éjszakákhoz.
Ezzel ellentétben a téli fagymentes időszak után a növény hozzászokik a gyenge fényviszonyokhoz és a kiegyenlített “időjáráshoz” a teleltetőhelységben, így a még visszaérkező éjjeli fagyokra érzékenyebb lehet.
Hogyan szabad kivinni a leandert?
Az egyik válasz az, hogy dézsával együtt. De viccet félretéve itt is a fokozatosság elve a fontos.
A téli időszakban a növény levélzete elszokott a folyamatos és erős UV-sugárzástól és az utóbbi időben már a tél végi napsütések is olyan intenzívek, hogy a leveleket simán megperzselhetik.
Ezt úgy vesszük észre, hogy a levelek fehérednek, megégnek és végül elszáradnak.
Először fokozatosan félárnyékba-árnyékba tegyük a dézsás, mediterrán növényeinket, majd fokozatosan lehet egyre többet a kertben és majd a végén a napsütötte végleges helyén.
Kora tavasztól elkezdhetjük a tápanyagozást is, hogy a teleltetésből felerősödjenek a növényeink.
Itt is a fokozatosság elve lenne a fontos, nem kell azonnal magas dózisban a tápanyagozást megkezdeni. Először éledjenek fel a gyökerek és a lombozat, hogy a fotoszintézis is és a gyökérműködés is hozzászokjon a majdani rendszeres öntözéshez és napfényes napokhoz. Amint a keringés helyreállt, úgy már addigra a fagyos éjszakáknak is várhatóan vége és bátran kinthagyhatók szeretett, hamarosan virágban pompázó leandereink.
TIPP: ilyenkor ne metszük meg, mert a hajtásvégeken levágjuk a virágkezdeményeket is!
