Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Az élő, aktív növények zöld levelekkel és hajtásokkal rendelkeznek, azokban folyik anyagcseréjük: talajból felvett szervetlen anyagokból, vízből a napfény segítségével szerves anyagokat állítanak elő, azokból építik fel testüket. Mint tudott a növények életükhöz szükséges tápelemekhez vízoldható formában jutnak hozzá, és a gyökerek segítségével szívják fel. Aktív életükhöz nedves talajra van szükségük.

Az örökzöld növények, amint nevük is jelzi, egész évben aktív állapotban vannak, folyamatosan zöld a lombjuk, télen is élnek, anyagcseréjük akkor is „működik”, bár a nyári intenzitásnál kisebb mértékben. Ez magyarázza, hogy egész évben nedves talaj szükséges életfolyamataikhoz.

A kertkultúra fejlődésével egyre több örökzöld évelő dísznövényt telepítenek kertekbe, arra viszont kevesen gondolnak, hogy a téli hónapokban is törődést igényelnek, elsősorban a kiszáradó talajok öntözése válhat szükségessé. A korábbi gyakorlat szerint legkésőbb novemberben a vízcsapokat fagymentesítési célból lezárják, és áprilisig általában nem nyitják ki. Ezzel viszont a téli öntözés lehetőségét is akadályozzák.

Az örökzöldek téli öntözésének igényét hazai időjárásunk megváltozása vetette fel. Egymás utáni több tél során – vagy az őszi hónapokban vagy a tél végi hónapokban – minimális mennyiségű csapadék hullott a korábbi évtizedek gyakorlatától eltérően, ami súlyos kiszáradásos kárt okozott. Tujákon, fenyőkön, elsősorban laza, víztárolásra kevésbé képes talajoknál vált gyakorivá ez a jelenség. Mivel a vastag, viaszos tűleveleken a fellépő vízhiány tünete nem azonnal, hanem késleltetve fejlődik ki, nem jeleznek a növények időben.

Sajnálatos módon a vízhiány okozta károsodás úgy is kialakulhat, hogy a talaj átfagy, ami megakadályozza a gyökerek vízhez jutását. Ez különösen akkor lehet súlyos, ha nappalra a növények lombja fagypont feletti hőmérsékletre melegedik a napsütés hatására, anyagcseréjük megindul, viszont a fagyott talaj nem képes vizet nyújtani a gyökerek számára. Ilyen esetekben találkozhatunk az örökzöldek leveleinél a csúcsvég elhalásával. Babérmeggy sövényeknél gyakori a levelek fagy és száradás okozta ilyen károsodása.

Az örökzöldek vízigényét meghatározza, hogy állandó helyre, talajba vannak-e ültetve. Fáknál, több méter magas cserjéknél ilyen körülmények között a gyökérzetük kellő mélységbe és oldalirányba is képesek terjeszkedni, ami jobb vízellátást biztosít számukra. Ezzel szemben a kaspóban, konténerben tartott örökzöldek gyökérzete számára szűkös a hely, gyökérzetük általában kisebb, fejletlenebb, őket a kiszáradás mellett még a kifagyás veszélye is fenyegeti.

A szabadban álló konténer hamar felveszi a környezete, a levegő hőmérsékletét, hamar átfagy a növény gyökerével együtt. Ezeknél még a fagyvédelemre is gondot kell fordítani. Ház falához húzott konténer földjénél a falon kisugárzott hő enyhe fagyokig védelmet nyújt. A gyökér elfagyása a konténer hőszigetelő becsomagolásával vagy konténer teljes mélységében történő talajba süllyesztésével kivédhető. Ha a gyökerét nem éri fagy, csak a lombját, a növény nem sérül.