Házikert

Magyar megfigyelés segítheti, mitől terjeszkedik villámgyorsan az aranysakál Európában

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem  

Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértéséhez vihet közelebb, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozó aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, azóta tartó rohamos térhódítását pedig rendkívüli alkalmazkodó képessége mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya egyaránt elősegítette.

Az már korábban ismert volt, hogy sikeres túlélési és terjeszkedési stratégiájának egyik titka szociális kapcsolatrendszerében keresendő. Az aranysakál ugyanis családi szerkezetekben, csoportokban él, ahol az utódok neveléséből a monogám pár mindkét tagja kiveszi a részét, sőt segítőként az előző évi nőstény fiatalok is a kölykök rendelkezésére állnak. Ezek miatt pedig a sakálkölykök felnevelése sokkal hatékonyabb, mint például a potenciális versenytárs, a róka esetében.

A kutatók azt is sejtették, hogy az egymáshoz hosszútávon hűséges, monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány léphet az elpusztult egyed helyére, ezt azonban a korábbi adatgyűjtési módszerekkel nem lehetett egyértelműen bizonyítani.

Az ezzel kapcsolatos áttörés most a Soproni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az SMP Solutions Zrt. szakértőinek köszönhető, akik 91 GPS-nyakörves aranysakál viselkedését elemezték, az állatok által bejárt útvonalak alapján.

Vizsgált sakálok által bejárt terület a nőstény halála előtt (a) és után (c). A domináns sakálpár egy fiatal utóddal (b). A szomszédos területen élő nőstény, csoportja többi tagjával (d). F1 (rózsaszín): domináns sakálpár nőstény tagja M1 (kék): domináns sakálpár hím tagja F2 (sárga): szomszédos területről érkező nőstény sakál (© Fotó: Márk Gschwindt)

Az elemzés segítségével Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója kollégáival egy korábban ismeretlen szituációt ért tetten egy legalább három kölyköt nevelő sakálpár és egy szomszédos területen élő nőstény között.

Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy egy nappal azután, hogy a terület domináns monogám párjának nőstény tagja elpusztult, a magányos (nem rokon) nőstény belépett a pár területére és ezt követően a magára maradt hím közelében maradt.

„Mostantól tudjuk, hogy az a szinte hihetetlen alkalmazkodó képesség, amit eddig is ismertünk a sakál élőhelyválasztásával, vagy éppen táplálkozásával kapcsolatban, az eddigieknél is szélesebb spektrumú. A párban, családban, szociális csoportban élés komoly előnyöket jelent az egyedek számára.

A sakál láthatólag egy napra sem akar ezekből az előnyökből kimaradni, azonnal új társat keres magának” – mutatott rá az eredmények alapján Csányi Erika, az Applied Animal Behaviour Science szaklapban megjelent tanulmány első szerzője.

Az eredmények elemzésében Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója, Lanszki József, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója, Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, Pölös Máté, az SMP Solutions Zrt. szakértője, Schally Gergely, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa és Sándor Gyula, a Soproni Egyetem docense vett részt.

Magaságyás ősszel: hosszabbítsa meg a szezont!

2025. augusztus 28. 12:10

Ősszel is beültethető a magaságyás! A megfelelő zöldségek választásával a hideg hónapokban is friss vitaminforráshoz juthatunk.

Muskátli a kánikulában – így ápolja helyesen!

2025. augusztus 27. 13:10

A muskátli a magyar kertek és erkélyek egyik legnépszerűbb dísznövénye. A nyári hőségben azonban különös gondoskodást igényel.

Miért ültessünk borostyánt – és hogyan tartsuk kordában?

2025. augusztus 26. 11:10

A borostyán nemcsak szép, hanem hasznos is: díszít, védi a talajt, szigetel és táplálékot ad a kert élőlényeinek.

Miért hasznosak a hozzáadott mikorrhizák a növények számára a kertben?

2025. augusztus 26. 05:40

A hozzáadott mikorrhizának is megvan a helye a kert rendszerében. Sok olyan eset van, amikor nagyon jót teszünk vele a kertnek!

Csomagolóanyag növényekből

2022. július 6. 16:40

Szerkezetének köszönhetően az új műanyag kémiailag is újrahasznosítható.

Fokozott veszélyt jelentenek a madárinfluenza mutációi

2025. március 9. 16:10

Texasban kilenc mutációt azonosítottak egy emberi H5N1 madárinfluenza-törzsben, amelyek fokozzák a vírus fertőzőképességét.

Maradtak a gondok: éhezés és klímaváltozás – Mit tehetünk az élelmiszerproblémák megoldása érdekében?

2018. december 1. 03:33

A mezőgazdaságot általában és az élelmiszer-biztonságot jelentősen veszélyezteti a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása és az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményei.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.