A rebarbara sokak számára ismerős lehet, mint az édességek elengedhetetlen összetevője. Ez a zöldségként termesztett (Rheum rhabarbarum vagy Rheum x hybridum) növény fanyar ízével és friss, ropogós állagával egyedülálló ízélményt nyújt.
Legyen szó pitékről, lekvárokról vagy süteményekről, a rebarbara mindig garantálja az ízek tökéletes egyensúlyát. Bár a rebarbara fanyar íze tökéletes ellensúlyozását nyújtja az édes gyümölcsöknek, fontos megjegyezni, hogy óvatosan kell kezelni a felhasználását.
Kevesen tudják, hogy a rebarbara levelének fogyasztása nem ajánlott, mivel nagy mennyiségű oxálsavat tartalmazhat, ami potenciálisan mérgező lehet. Ezért fontos, hogy csak a növény szárát használjuk fel, és mindig megfelelően előkészítsük a fogyasztás előtt.
Nevelése kiskertben
A rebarbara számára optimális környezet napos elhelyezést és tápanyagban gazdag talajt jelent. A magokat legjobb április végén vetni, és a palántákat a májusi fagyok elmúltával átültetni végleges helyükre, ha tőosztással kívánjuk szaporítani, ezt március végén érdemes megtenni.
Általában 3 év alatt fejlődnek ki szép, nagy tövek. Bár a palánták kezdetben apróknak tűnhetnek, fontos megjegyezni, hogy ideális esetben 1 méteres távolságot kell tartani közöttük.
A növény szinte teljesen ellenálló a kártevőkkel és a betegségekkel szemben, úgyhogy különösebb növényvédelmi intézkedésekre nincs szükség, amely nagy öröm lehet kezdő kertészként, emellett csak rendkívül száraz tavaszi időszakokban van szükség öntözésre.
A rebarbara levélnyelvének fogyasztása általában biztonságos, azonban fontos tudni, hogy a levelekben enyhén mérgező anyagok halmozódhatnak fel, ezért csakis a levélnyelet fogyasszuk el.
Szára akkor a legjobb minőségű, ha lédús, friss és könnyen átszakítható, amikor a levélnyél megpirosodik, érdemes levágni, mivel a túl fiatal vagy öreg szárakban magasabb lehet az oxálsav tartalom. Leveleit nem szükséges vágni, hanem inkább csavarva le kell törni, hogy megóvjuk a rügyeit a sérülésektől.
Gyógyhatásai
Antioxidánsokban, köztük az antociánokban és proantocianidinekben gazdag, melyeknek számos egészségügyi előnye lehet. Az antociánok, amelyek a szár vöröses színéért felelősek, erős antioxidánsok, védik a sejteket a káros szabad gyökök ellen, és hozzájárulhatnak az egészséges öregedéshez és a betegségek megelőzéséhez.
Az úgynevezett proantocianidinek antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, hozzájárulhatnak a fertőzések leküzdéséhez és a gyulladásos betegségek enyhítéséhez. Ezenkívül rákellenes hatásuk is lehet, ami fontos szerepet játszhat a daganatos megbetegedések megelőzésében.
A rebarbara további értékes tápanyagokban is gazdag. A-, C-, E- és K-vitaminokban, amelyek fontosak az immunrendszer erősítésében és a sejtek egészségének megőrzésében. Emellett jelentős mennyiségű káliumot, magnéziumot, mangánt és folsavat tartalmaz, amelyek szintén fontosak szervezetünk számára.
Végül telis-tele van rostokkal, amelyek elősegítik az emésztést, csökkentik a koleszterinszintet és hozzájárulnak a telítettség érzéséhez, így segítve a testsúly kontrollját és a cukorbetegség kezelését.
Érdemes azonban vigyázni, mert az antranol-glikozidokat tartalmaz a gyökere, amelynek aglikonja hashajtó hatású.
