Vajon megéri a muskátlit teleltetni, vagy kár vele vesződni? Nézzük sorra a teleltetési lehetőségeket, és el tudjuk dönteni, hogy melyik utat választjuk!
Régen nagy divatja volt a muskátli teleltetésének, mert nem is volt feltétlenül annyira elterjedt az, hogy bárhol tavasszal megkaptunk minden egynyári és balkonnövényt, így a muskátlikat is előszeretettel átteleltették.
A muskátli teleltetésének lehetőségei
A legjobb a nem fűtött, de fagymentes hely megkeresése a teleltetésre. Ez lehet fűtetlen garázs, veranda, de egy fűtetlen szoba is.
Ha azt az időpontot keressük, amikor a muskátlit már be kell vinni, az a tartósan 3 Celsius-fok alatti hőmérsékletet hozó napokat jelenti. Ez egy nem jól záródó ablaknál az ablakpárkányon később jöhet el, mint egy virágágyásba beültetett muskátlinál.
A dátumot tehát az fogja megszabni, hogy a környezetben milyen feltételek adottak.
Ha beültetve volt nyáron a muskátli egy ágyásba, akkor mindenképpen cserepezzük ki, vagy a gyökeréről leszedve a földet, fejjel lefelé kössük fel a pincébe vagy verandára!
Teendők teleltetés előtt
Első lépésként vágjuk le a virágbimbókat és elszáradt virágokat, hogy ne merítse ki a növényt!
Második lépésként megnézzük növényvédelmi oldalról, hogy ne vigyünk be betegséget a teleltetőbe, mert megfertőzheti a többi növényt is (leanderek, mediterránok, pálmák stb.). Ha beteg a muskátli, akkor inkább dobjuk a komposztra, és ne akarjuk “megmenteni” mindenáron!
A muskátlik teleltetésére a legalkalmasabb egy világos és hűvös helyiség, ahol a hőmérséklet nem emelkedik 4-10 °C fölé. Ezen a hőmérsékleten a növény nem fejlődik tovább a tél folyamán, így kiküszöbölhetjük a laza szövetű téli hajtások kialakulását. Csak akkor álljunk neki a teleltetésnek, ha ezeket a feltételeket biztosítani tudjuk!
Gyakori hibák a teleltetésben
Még társasházban élő időszakomban – mert egy pár évet éltem társasházban a kertesház mellett – azt tapasztaltam, hogy a teleltetés a legtöbbször a fűtött folyosókon, lépcsőházakban zajlott, majd sorra ürült ki a lépcsőház, ahogy a tél előrehaladtával a muskátlik és más egynyáriak megadták magukat.
Itt egyrészt a fényhiány miatti megvékonyodott növényi részek lettek fogékonyabbak a betegségekre és kártevőkre, emellett gyakran öntözték őket azért, mert fűtött volt a lépcsőház.
A teleltetés így viszont nem adott egy nyugalmi időszakot a növényeknek, és egy köztes állapot jelent meg: se nem pihentek, se nem fejlődtek érdemben, és tavaszra kimerültek a növények.
Kiemelt kép: Pixabay
