Ismerjük a talajunkat, vagy csak azt hisszük, hogy ismerjük a talajunkat? Vagy nem is érdekel minket, csak “adjanak rá valamit, hogy teremjen benne minden”? Nézzük végig, hogy miért fontos a talaj ismerete!
Nemrégiben ért véget az egyik legnagyobb kertészeti kiállítás, és mint szaktanácsadó végig ott ültem a tanácsadói standon és lehetett hozni hozzánk talajt is, mely bevizsgálásra kerül majd, de már ott is elég sok minden kiderült abból, amit láttam. Azon túl, hogy szinte mindenki úgy érkezett – tisztelet a kevés kivételnek -, hogy neki bizony agyagtalaja van. De vajon tényleg ennyire agyagtalajokkal van teli az ország?
Homoktól a barna erdőtalajig
Lássunk csodát: a talajminták jó 85%-a messze nem agyagtalaj volt. Rengeteg homok, löszös homok, némi homokos vályog is volt bennük, de igazán agyagtalaj szinte csak 2-3 darab volt a több, mint 50 beérkezett mintából.
Hogyan lehet ez?
Elterjedt adott körökben, hogy cím alapján, ránézés nélkül csodatevők mondják meg, hogy milyen talaja van a kedves kertbarátnak. Így lehet. És a sok követő, sokszor sok ilyen félreinformált dolog alapján megy aztán a kertészetbe növényt venni.
Ahány kert, annyi talaj?
Nagyon fontos, hogy ismerjük a talajunkat! Főleg akkor, ha új telepítés lesz egy építkezés után. Miután a kertek jó része egy nagy építkezést követően talajcserével indul, így még inkább izgalmas, hogy valaki bemondásra meg tudja jósolni telefonban a talaj milyenségét. Ilyen valljuk be, nincsen.
Léteznek talajtani térképek természetesen, melyek adatai jó 40 évesek akár, de hogy az mennyire fedi a valóságot? Jó kérdés.
Amikor családi körben egy talajszondás fűtőrendszert telepítettek egy rokonnál, két méter mélységben kiszedték a talajt az egész kertből, elvitték és új talajt hoztak a végén a helyére. Két méteres mélységig talajcsere történt. Ez túl nagy szám ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy akkor minek is kell tudni a talaj milyenségét, hiszen ha a Kossuth utca vályog, akkor ott minden vályog. Látható, hogy messze nem.
Aztán a másik izgalmas része a dolognak, amikor érkezett két egymás melletti kert tulajdonosa, homlokegyenest eltérő talajjal. Nem értették mi az ok. Tipikusan a szomszéd fűje mindig zöldebb eset állt elő: más talajműveléssel, más minőségű talaj keletkezett. A talajtakarással kertészkedő kertbarát kertjében, bár a kiindulási alap homok volt, de messze humuszosabb, sötétebb talaj volt, mint a mellette lévő kert “mindent kapáljunk fel” tulajdonosé.
Tehát, ha csak ebből indulok ki, hogy eltérő művelési módnál is ekkora különbségek lehetnek, akkor nem is kérdés: a talajt ismerni kell.
Sok pénzt bukhatunk
Játszhatunk is a gondolattal: nem érdekel a talaj, majd megoldom! Mióta a bugás hortenzia, a korallberkenye országa vagyunk az utóbbi években, a legtöbb olvasói levél is ebben a témában érkezik be: mi a bajuk? Miért nem fejlődnek?
Aki most telepít kertet, ott még izgalmasabb, hiszen sokmilliós összeg egy komplett kert növényesítése. De ha nem ismerjük a talajt, akkor honnan fogjuk tudni, hogy mészkerülő vagy meszes talajt bíró növények kerülhetnek-e bele? Hogy könnyen melegedő-e a talaj vagy sem?
Egy komplett kert esetében rengeteg növény láthatja kárát, ha rosszul választjuk meg a talajhoz, és abból véletlenül se induljunk ki, ami szintén most nagy divat: majd megoldjuk, majd savanyítjuk stb.
Főleg egy fenntartható kert esetében a legelső kiindulási pont, mindig a talaj. Ez nem reklámszöveg, hanem tény. Ha ismerjük a talajunkat, akkor már egy hatalmas lépést tettünk afelé, hogy növényválasztásnál is jól fogunk dönteni.
Tapasztalat talaj témában
Nagyon divatos most mindenféle talajregeneráló készítményt forgalmazni, de ez még csak a kereskedelem. Ahhoz, hogy ebben is jól tudjunk dönteni, kell az az alap, hogy honnan indulunk.
A hozzánk beérkezett 50 talajminta esetében – ez egy országos rendezvény volt – azt látom, hogy rengeteg homok vagy homok alapú talajt kaptunk. Nagyon kevés volt jelenleg az igazán fekete, jó minőségű talaj. Talán összesen kettő volt a kupacban.
De ez nem jelenti azt, hogy labor nélkül, pusztán szemrevételezéssel teljesen pontos adatokat lehessen adni. És az is biztos, hogy vályogtalaj és vályogtalaj között is nagy különbségek lehetnek eltérő országrészeken. Még akkor is, ha az alap ugyanaz lenne, hiszen a gazdálkodásunk, a kertészkedésünk már alakítja az alap talajunkat is.
Kiemelt kép: Pixabay
