Nyáron nem győzzük csodálni, télen meg mintha rá sem ismernénk? Miért sárgul télen a vízipálma levele?
Az egyike vagyok azoknak, akik amit csak lehet a lakásból kipaterolnak tavasszal a fagyok után a kertbe: minden növényemet a megfelelő helyre. Így a vízipálma azonnal megy egy átültetés után a kerti tóba, egyrészt a helyhiány miatt a házon belül, másfelől meg azért, mert ott érzi igazán jól magát.
Ekkor jön el az, hogy duplájára nő őszre és vihetjük vissza az addig sem kis cserépnyi, már-már dézsaméretű vízipálmát a lakásba. Ott viszont hamar elkezd sárgulni. De mi okozza?
A vízipálma igénye
A vizipálma, ahogy nevéből is adódik a vizet szereti. Nem is jó szó a szereti: igazából hidrokultúrában érezné a legjobban magát, tehát víz, víz és még több víz a kulcs.
Ezt egy nyáron a kerti tóban megkapja, mi több természetes vízként kapja meg.
Emellett fényigényes és melegigényes is, nem véletlen találkozunk vele a botanikus kertekben is a vizes helyeken vagy a melegházakban.
Jön a tél és mi lesz a vízipálmával?
Miután tavasszal egy kis szoktatás után kivisszük a vízipálmát a kertbe, onnantól elkezd kizöldülni és új hajtásokat növeszteni. Viszont ősszel egyre kevesebb lesz a fény számára, a hőmérséklet is esik. Ez a vízipálma szempontjából hátrányos, ezért is visszük be a lakásba.
Viszont a lakásban még ha az állandó öntözésre oda is figyelünk, addig a fénymennyiségre nehezebb. Így, ha nem tudjuk napfényes ablakba tenni, ahol ráadásul még meleg is van szinte állandóan (mert a szobai fikuszhoz hasonlóan az ingadozó hőmérsékletet sem kedveli), akkor rendre száradni és sárgulni fog a növényünk.
Sokan betegségre gyanakodnak
A jó hír viszont az, hogy a vízipálmának nincs jellegzetesen betegsége. Viszont a talaja hamar penészedhet, ha nem megfelelő a szellőzés (ez nem huzatot jelent). Illetve a pajzstetvek is előszeretettel károsítják, de volt, hogy gyapjastetvektől kellett megvédenem nekem is, melyek átcsalinkáztak a vízipálmára egyenesen a nyíllevélről és lepkeorchideáról, illetve a szintén kertből behozott majomkenyérfáról.
Viszont pont emiatt, hogy lakásban vannak, a növényvédelem is nehezebbnek tűnhet, mert “komoly” szerekkel nem dolgozhatunk zárt térben. Ilyenkor jönnek előtérbe az olyan SoftGuard megoldások, amik nekem is a nagy kedvenceim egy ideje már. A kitozán (a rovarok kitinjeként ismert lehet a hatóanyag alapja) erre lesz egy ideális megoldás, mint növényvédelem, hiszen nemcsak bio megoldás a kitozán használata, de még a növény számára egy bőrszövet erősödést is eredményez, így ellenállóbb lesz a kártevőkkel szemben.
Kisgyermekes anyukaként nekem ez egy alapszempont, hogy a növényvédelemnél is odafigyelünk a vegyszerekre, és amennyire lehet elkerüljük. Így, ha szelíd védelmet keresünk, akkor arra is van már szerencsére megoldás.
Kiemelt kép: Pexels
