Léteznek olyan növények, melyek segítségünkre lehetnek a lakás páramentesítésében? Egyáltalán hogyan lehet a párát csökkenteni a lakásban anélkül, hogy mesterségesen beavatkozzunk páramentesítő gépekkel?
Kertészmérnökként mindig felkapom a fejem, amikor izgalmas témákat találok, és amiben van egy kis kísérletezési lehetőség. Így került elém egy téma nemrégiben, amikor olvasói kérdés hatására segítséget kellett adjak, hogy milyen növényekkel lehet párát csökkenteni a házon belül.
A növények nem pont párologtatás céljából vannak?
Egy lakáson belül a szén-dioxid és oxigén aránya a szoba vagy tér növénymennyiségétől is függ. Természetesen attól is, mennyien tartózkodnak a lakásban egyidejűleg, mennyire szellőztethető, és még lenne pár tényező azért a listán, de maradjunk csak a növényeknél.
Egyes kutatások az utóbbi időben azt mutatták, ami nagyon meglepett, hogy az Amazonas sokkal több szén-dioxidot bocsájt ki, mint amit megköt. Ez azért érdekes, mert egy időben az erdőtelepítéseknél és városi növényesítéseknél pont az volt az érv, hogy a sok oxigén így kerülhet a levegőbe, úgy frissül a levegő, ha sok a növény, mert megkötik a szén-dioxidot.
Ha szembeállítjuk a két állítást, akkor némi ellentmondást látunk. De mi az igazság?
A növények lélegeznek és párologtatnak
A növényi légzés, ha nem szaknyelven kéne leírjam, akkor a nappali és éjjeli időszakban eltérő végeredménnyel jár. Nappal ez a fotoszintézis miatt van. De kérem, hogy ezt így vegyük most nagyon leegyszerűsítve, hogy a nagyon kezdő kertészkedők is értsék. A folyamat ennél sokkal összetettebb.
Éjjel természetesen teljesen más folyamatok zajlanak le a növényben.
Volt már akváriumunk? Ott van egy jó gáztermelő dolog, amihez egy műanyag cső, egy befőttesüveg és melegben elindított élesztős lötty kell. A gáz a csövön keresztül a vízbe jut (csak a gáz!) és a növények úgy nőnek, mint a csuda az akváriumon belül. Ez a gáz nem más, mint a szén-dioxid, melyre szüksége van nappal a növényeknek.
Valahogy ez fóliaházon, üvegházon, de egy erdő méretében is így működik. Ez a légzés egyik oldala. Másik oldala a párologtatás.
Ahogy mi emberek, úgy a növények is párologtatnak, a gázcserenyílásaikon keresztül, ezzel is hűtve a környezetüket és magukat.
De akkor hogyan lehet páracsökkentő egy növény, ha folyamatosan a légzés által párologtat is?
Fordítsuk meg a dolgot! Melyek azok a növények, melyeknek nagy a páraigényük, és akkor fejlődnek szépen, ha van honnan párát megkötniük?
Páramegkötő növények világa
A páramegkötő növények közé tartoznak az epifita növények is, mint a szakállbromélia, egyes orchideafajok, melyek nagy légzőgyökereiken keresztül a vizet is felveszik!
Ugyanígy a kedvelt szobanövények közé tartozik a szobai borostyán, a szobai futóka, a nyíllevél is, melyek főleg párás környezetben fejlődnek igazán szépen.
Egyes ajánlások szerint ide sorolnak több pozsgást, de ezzel azért óvatosan, mert a pozsgás növények pont a vízmegtartó képességük miatt képesek penészesedni, rothadásnak indulni, ha túl sok a nedvesség a környezetükben. Inkább maradjunk a klasszikus páraigényesek körénél, amit lehet szobamérettől függően kiterjeszteni a könnyezőpálmáktól kezdve egészen a diffenbachiákon át a banánfákig.
