Régen, még gyerekkoromban a mogyoróormányosokkal feküdtem és keltem, fogtam őket befőttesüvegbe és vizsgálgattam, mert a hatalmas szemek, az érdekes ormány és a nagy test rendkívül viccesnek tűnt gyerekként. Mára már felnőtt és kertészmérnök végzettséggel kicsit másképp tekintek az ormányosbogarakra a kertünkben.
A lomblevelű fák egyik lakója
A lombos fákon a legkülönbözőbb rovarfajok érzik otthonosan magukat. Az egyik ebből a mogyoróormányos (Curculio nucum), mely egy szemmel is könnyen észrevehető rovar, akár 1 cm-es nagyságot is eléri. Általában világos vagy sötétbarna színű. Ormánya jellegzetesen hosszú és hajlott. Érdekessége, hogy a nőstények ormánya a testük hosszával egyenlő, míg a hímeké rövidebb.
A mogyoróormányos a törökmogyoró egyik legkellemetlenebb kártevője.
A nőstények májusban az ormányukkal átfúrják a még friss, zöld mogyoróhéjakat és ebbe helyezik el a petéiket, természetesen az ormányuk segítségével.
A lárvák elkezdenek dolgozni és kirágják a mogyoró belét, majd lyukat rágnak a már keményebb héjon és elhagyják a terméseket, hogy a földben un földgubót készítsenek.
A földgubóban telelnek át.
Érdekessége, hogy a lárváknak csak alig 2/3-a bábozódik be tavasszal, a többi a földgubóban marad még 1-2 évig is akár. A fiatal bogarak májusban kelnek ki.
A legtöbb fajt számláló család
Világviszonylatban az egyik legtöbb fajt számláló család az ormányosbogarak családja. Világszerte mintegy 50-60 ezer fajt számlálnak a tudósok.
Magyarországról 922 fajuk ismert, így biztosan mindenki találkozott már ormányosbogárral!
További érdekességük még, hogy a felső jura idejéből is találtak fosszíliákban ormányosbogarakat, csak azok hossza nagyobb volt, a ma ismertekhez képest. A legnagyobb, Magyarországon honos faj, az acsalapu-ormányos (Liparus glabrirostris) hossza elérheti a 15–22 millimétert, de a világ trópusi övezeteiben ennél lényegesen nagyobb ormányosbogarak is élnek. A legtöbb ormányosbogár oligofág, de vannak polifág és monofág fajok is.
Mivel az egyik legváltozatosabb rovarfajnak számítanak, így sokfelé találkozhatunk vele. Ormányukkal lyukat fúrnak a növényekbe, és ebben helyezik el petéiket. Lárváik pedig a növényben fejlődnek ki – ez okozza a fő kártételt is ezáltal. Szaporodásuk miatt az ormányosbogarak számos, kultúrnövényeken élő faja mezőgazdasági kártevő. Sokszor nem is gondolnánk, hogy ormányosbogarakkal van dolgunk, így például a hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici) lárvái a lucerna és a szőlő, a lisztes répabarkó (Cleonus punctiventris) a cukorrépa gyökereit, az apró csipkézőbarkók (Sitona spp.) pedig a pillangósvirágú növények leveleit károsítják.
Mivel védekezzünk ellenük?
Mivel változatos fajról van szó, így a kultúrnövényhez igazodóan érdemes megválasztani a rovarölő szereket vagy a mechanikai megoldásokat. A mogyoróormányos esetében kora tavasszal érdemes lerázni a bokrokról a rovarokat egy ponyvára és úgy könnyen összeszedhetők. A megfelelő és alapos talajmunka is jó megoldás, majd bátran engedjük rá a tyúkokat és megteszik a megfelelő csipegetési szakmunkát. A fertőzött mogyorók összeszedhetők és célszerűen el érdemes égetni őket (nyáron). De a májusi rajzás idején rovarölő szert is alkalmazhatunk. Sajnos természetes ellensége alig ismert.
