Szeretne Ön is kitűnő minőségű komposztot készíteni a kertje, virágágyásai és a többi növénye számára? Egy saját (zöld hulladékból épített) kerti komposzthalom hatalmas értékkel bír, az ebből létrejövő kész komposzt ugyanis nagyszerűen táplálja a növényei termőföldjét. Feltöltheti vele a zöldségeskertjét, a virágágyását, a magaságyását és a kert egyéb részeit. A komposzt ráadásul univerzális, hiszen a növények minden fejlődési szakaszában alkalmazható és folyamatosan pótolható.
De bármennyire is hasznos a komposzt, sok hobbikertész számára komoly kihívást jelenthet az elkészítése. A házi komposzthalmok ugyanis igencsak gyakran válnak rothadó szemétheggyé, vagy az udvar hátsó sarkában felejtett gallyak, összegereblyézett levelek és egyéb kerti törmelék kupacává.
Bár minden háztáji szemétkupac idővel lebomlik és komposzttá alakul, a rendetlen vagy inaktív halmok problémát jelenthetnek. A túl nedves vagy telített halmok zsírosak és rendkívül büdösek (konkrétan rothadás-szagúak) lehetnek, ráadásul vonzzák az élősködőket is. Hasonlóképpen, a száraz, kérges, inaktív halmok, ahelyett hogy a kertünknek egy kis extra tápanyagot nyújtanának, összeaszalódva csúnya látványt nyújtanak és idővel számos rovar és kártevő otthonává válhatnak.
A jó hír azonban az, hogy nem kell ennek így lennie! Néhány egyszerű tipp segítségével ugyanis gyorsan használható, „profi” komposzthalmot építhet fel, amely hamar átmelegszik, és hihetetlen mennyiségű „fekete aranyat” termel a virágágyásai és a kertjében élő növények számára.
A kiváló komposzt-készítés 4 titka
#1 Az összetevők felaprítása
Szeretne egy tökéletes komposztkupacot építeni, amely a lehető leggyorsabban remek minőségű házi komposztot eredményez? Ez esetben aprítsa fel a hozzávalókat, mielőtt a kupachoz adná! Az egyik legnagyobb probléma ugyanis, ami miatt a házi komposzthalmok olyan hosszú ideig nem bomlanak le, az, hogy a beléjük kerülő zöld-hulladékok egyszerűen túl nagyok.
Ha a háztartási hulladékot hozzáadás előtt felaprítja vagy ledarálja, hamarabb megkezdődik a bomlás. A tépett, egyenetlen szélek nagyobb felületet tesznek szabaddá a halomban, arról nem is beszélve, hogy minél kisebb egy adott anyag, annál kevesebb ideig tart a lebomlása.
Az aprítási folyamatnak nem kell bonyolultnak vagy költségesnek lennie. Természetesen beruházhat egy kisméretű aprítógépbe, ha szükséges, de van más gyors, egyszerű és gazdaságos módja annak, hogy felaprítsa ezeket az anyagokat.
A levelek, a fű vagy a szalma gyors felaprításához használjon tolós vagy motoros fűnyírót. Ezen túlmenően a konyhai hulladékot néhány extra vágással aprítsa fel késsel, mielőtt beletenné a komposztáló kupacba. De bármit is tegyen, jegyezze meg, minél kisebbre vág össze minden zöld-hulladékot (és komposztba való anyagot), annál hamarabb fogja Önt a kerti komposztáló halom remek minőségű házi komposzttal megajándékozni.
#2 Az alapanyagok megfelelő arányú keveréke
Két alapvető anyagtípus van, ami a komposztkupacba kerül – a barna anyagok (inaktívak) és a zöld anyagok (aktívak). A komposztkupac akkor működik a legjobban, ha a kettő megfelelő keverékéből áll össze.
A barna anyagok szénalapú anyagok: ilyenek a levelek, a gallyak, a faforgács, a hamu, a száraz fű vagy a nyesedékek. A zöldek viszont nitrogén alapúak, vagyis olyan anyagok, amelyek felmelegítik a halmot annak érdekében, hogy a barnák lebomoljanak. A zöldek közé tartozik a csirke-, nyúl-, ló- vagy tehéntrágya, a friss zöld-hulladék, a zöld fűnyesedék vagy akár a kávézacc. A zöld anyagok gyakran hiányoznak az otthoni komposztkupacokból.
Hogyan készítsük el a megfelelő keveréket a tökéletes komposztkupachoz?
Mi tehát a barna és zöld anyagok megfelelő keveréke? Általános szabályként elmondható, hogy a komposztkupac akkor bomlik le legjobban, ha az arány 4 rész barna anyagot (szén) és 1 rész zöld ( nitrogén) anyagot tartalmaz.
Muszáj az aránynak ennyire pontosnak lennie? Nem, de ha közel marad ehhez az arányhoz, a hulladékhalom gyorsabban melegszik fel és gyorsabban bomlik le. Ha például négy vödör levelet tesz a halomba, akkor egy vödör trágyát, kávézaccot vagy friss zöld fűnyesedéket kell hozzáadnia, hogy a rakás egyensúlyban maradjon.
A megfelelő méretű halom létrehozása ezekkel az összetevőkkel szintén fontos. Ha a halom túl kicsi, nem termel elég belső hőt a bomláshoz. Ha pedig túl nagy, lehet, hogy egyáltalán nem tudja majd megforgatni.
A tapasztalatok alapján a 90 cm magas x 90 cm széles halom a legjobb. Ez elég nagy ahhoz, hogy hőt termeljen, és mégis, még mindig elég kicsi ahhoz, hogy a kertész kezelni tudja a komposztot.
#3 A komposzt forgatása
Az emberekhez hasonlóan a komposztkupacnak is szüksége van oxigénre, hogy lélegezzen, „éljen” és hatékonyan működjön – ehhez pedig az kell, hogy a rakást gyakran átforgassuk és ezzel oxigénnel feldúsítsuk.
Amennyiben erre néhány naponta valóban szán egy kis időt, észre fogja venni, hogy drasztikusan lecsökken a kész komposzt előállítási ideje. Ahogy a halom belül bomlásnak indul, oxigént használ fel a folyamathoz. Ahogy az oxigén fogy, úgy lassul a folyamat.
A komposzthalom gyakori átforgatása újra meg újra oxigént juttat a rakás közepébe, oda, ahol épp a legnagyobb szükség van rá. Minél több oxigénhez jut a halom, annál melegebb lesz a „magja”, ami annál hosszabb ideig marad melegen, minél több oxigént juttat hozzá.
Legalább hetente egyszer forgassa át a kupac összetevőit. Használjon vasvillát vagy lapátot a növényi összetevők alapos átforgatása érdekében. Még jobb, ha ezt a műveletet nem csak hetente egyszer, hanem 2-3 naponta elvégzi. Próbálja meg úgy forgatni a kupacban lévő anyagokat, hogy a külső összetevőket a halom közepére kotorja, hogy a komposzthalomban tökéletes oxigénszintet hozzon létre.
#4 Tartsa nedvesen a halmot
Az oxigén mellett a komposztkupacnak vízre is szüksége van a fejlődéshez. Ha azonban a halomban nincs elég nedvesség, a bomlás gyorsan leáll.
Miközben átforgatja a kupacot, adagoljon a hulladékokhoz néhány liter vizet, ha úgy látja, hogy a kupac közepe száraz. Hosszan tartó, száraz, meleg időben használhat ponyvát is, hogy elősegítse a nedvesség megtartását. Ne feledje: nedvesség nélkül a rakás csak nagyon lassan bomlik le, ezért mindig figyelnie kell erre!
Mennyi nedvesség elég? A tökéletes komposztkupacnak olyan állagúnak kell lennie, mint egy jól kinyomott mosogatószivacsnak. A nedves, de nem csuromvizes állapot az ideális.
Sajnos azonban a túl sok nedvesség is káros lehet a halomra nézve. A telített, vízzel elázott komposztdombban még jobban lelassulnak a bomlási folyamatok, mintha száraz lenne. Tartsa hát a rakást ponyvával letakarva a nagy esőzések idején, hogy a felesleges vizet elvezesse. Győződjön meg arról is, hogy a komposzt-kupac nem áll annyira alacsony helyen, ahol a víz összegyűlhet. Ha mégis ilyen helyre telepítette a komposzt-rakást, ásson vízelvezető árkot a kupac köré.
Néhány extra tipp
Végezetül jegyezzen meg egy fontos dolgot: amikor új komposzt-kupacot készít, mindig használjon aktiválószert, hogy beindítsa a bomlási folyamatokat. Az aktiválószer nem más, mint olyan mikroorganizmusok és baktériumok elegye, amelyek segítenek a bomlás mielőbbi elindításában. Ez pedig nem más, mint a régi halomból származó komposzt! Ebben ugyanis már minden olyan mikroorganizmus megtalálható, amire szüksége lehet az új rakásnak ahhoz, hogy megkezdődhessenek benne a bomlási folyamatok.
A kész komposzt tele van különféle baktériumokkal és mikroorganizmusokkal. Néhány vödör régi komposzt egy új komposzthalomba keverve gyorsan újratelepíti ezeket az élő szervezeteket, hogy megkezdődjön a friss nyersanyagok lebontása.
A cikket fordította: Ordódy Eszter
