Ha már a komposztálásról beszéltünk, akkor ideje a következő lépést is megemlíteni, ami az őszi talajelőkészítés.
Veteményben a talajt aszerint kell előkészíteni, amit következő évben termelni szeretnénk rajta. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha pl. fűszereket termelünk csak a konyhakertünkben, akkor elegendő egy kis talajlazítás, de nem kell nagyon mélyen. Míg ha gyökérzöldségeket termelnénk, akkor érdemes rendesen fellazítani a talajt és kellemesen porhanyóssá tenni, mert az apró magvakat helyrevetéssel tavasszal könnyebb lesz elvetni, plusz a gyökerek is könnyebben növekednek egy puhább, lazább talajszerkezetben.
Díszkertben kicsit már az őszi talajelőkészítés. Ha például nincs mulcsrétegünk, akkor annyival könnyebb a dolgunk, hogy a komposztos talajt csak szétszórjuk a növények között, ugyanígy az érett szarvasmarha trágyát is kiszórhatjuk és elgereblyézhetjük, majd locsoljuk is be, hogy lehetőség szerint ne száradjon ki.
Ha mulcsrétegünk van, akkor azt először felgerebenezzük és csak utána tudjuk a plusz tápanyagdús talajkeverékeket kijuttatni.
Miért van szükség időszakosan tápanyagdús talajkeveréket pótolni?
A válasz nagyon egyszerű. Főleg díszkertben ritka az, amikor a tápanyagok utánpótlására odafigyel a kerttulajdonos és a komposzt vagy a marhatrágya az, amit ha kijuttatunk, akkor javítani tudjuk a növények kondícióját.
Gyomok és növényi szármaradványok
A gyomok nagy része azért van egy kertben, mert ökológiai értelemben visszahódítják az üres részeket és takarják lombozatukkal a talajfelszínt. Gondoljunk csak a kövér porcsinra, vagy akár a talajon szinte már kúszó fűfélékre, mint pl. az átoktüske. De ugyanígy lehetne említeni a kora tavasszal burjánzó tyúkhúrt is.
A gyomok viszont a legtöbb esetben esztétikai okokból is kikerülnek a kertből. Ősszel érdemes azért legalább a talaj felett visszavágni a gyomokat, még ha a gyökereket nem is húzzuk ki, hogy a gyommagvak ne a kertben szóródjanak szét.
Ugyanígy vágjuk le és különítsük el a beteg növényi részeket, a moníliás gyümölcsmaradványokat.
Mi legyen a tarackkal?
A tarack ellen nagyon sok mindent sajnos nem tehetünk. Egyesek a gyomírtóra esküsznek, mások a talajtakarásra. Évek óta talajtakarunk, igen masszívan és lassan, de biztosan talán eljutunk oda, hogy a nagyon tarackkal „fertőzött” kertrészek taracktól lakatlanok lesznek. De többször jártunk már úgy az évek során, hogy a kitakarás után látszólag tarackmentes terület pillanatok alatt újrazöldült.
A tarackkal ráadásul az a baj, hogy ahol elvágjuk, ott rögtön kettő lesz belőle, tehát minden vágási résznél új erőre kap, így akár szántásnál, akár kapálásnál nem fogjuk tudni hosszútávon megoldani a szituációt. Talán ha a gyökerek mentén nekilátunk ősszel és tavasszal kiszedegetni, az gyériti időszakosan, de ez is hozzátartozik az őszi talajelőkészítéshez.
Talaj állapotától függ, hogy mennyi komposztot vagy szervestrágyát kell ráhordanunk. A nagyon gyenge homoktalajoknál a világ összes szervestrágyája is szinte kevés, de ha van pl. vályogtéglánk, akkor ősszel azt is kivihetjük rá széttörve és a téli csapadéktól szépen elmállik majd.
A jobb víztartású talajoknál gyakoribb, hogy nagy flaszterokba, görgetegekbe áll össze a talaj, amikor ásunk. Ilyenkor igyekezzünk porhanyósabbá elmunkálni, hogy a talaj ne tudjon könnyen kiszáradni.
