Közeledik a hidegebb időjárás, nappal bár még ragyog a nap és akár 20-25 C fok is van, éjjel azonban már hűvös a légköri levegő, amiben a szobanövények már aligha lesznek boldogok. Ilyenkor elkezdhetjük fokozatosan visszahordani őket a lakásba.
Minden helyváltoztatás sok(k)
A legtöbb növény érzékeny a helyváltoztatásra, nagyobb mozgásra. A szobai fikuszok tipikus példái ennek, akik nemcsak a huzatot nem szeretik, de azt sem, ha állandóan másik helyet találunk nekik a lakásban. Az érzékenységet onnan ismerjük fel, hogy a levelek vesztenek fényükből, egyre több betegséget kapnak el, leáll a növekedés, netán lombhullás jelentkezik. A szemfüles kertész általában már az első jeleket észreveszi, a kevésbé gyakorlottak már csak a komoly problémánál veszik észre, hogy valójában baj van.
Nézzük át a növényeket
A kintről behozott növényekkel együtt kártevőket, netán kórokozókat is behurcolhatunk a lakásba. Mielőtt bevinnénk őket, mindig nézzük végig, hogy növényvédelmi szempontból milyen állapotban van a növény. Ha kártevőt vagy fertőzést látunk a növényen, előbb szüntessük meg a problémát (napközben még gond nélkül tudunk kint permetezni is) és csak utána vigyük vissza a lakásba a többi szobanövény mellé.
Egyes dézsás növények még a fagypont felett 3-5 C fokot is elviselik időszakosan és annyiban érdekes dolog ez, hogy ebben a hőmérsékletben már a kártevők áttelelő állapotai is megjelennek. A leanderek a kisebb éjjeli fagyokkal például pont megvédhetők a téli takácsatkásodástól vagy pajzstetvesedéstől.
Az orchideákkal, dracénákkal, fikuszokkal vagy nyíllevelekkel például a gyapjastetveket lehet könnyen behurcolni. A levelek hónaljaiban bújnak meg először kis fehér „pelyhek” formájában. Ha kevés ilyet látunk, akkor azt még kézzel is könnyen szétnyomhatjuk. Ha több van a növényeken, akkor mindenkinek saját hite szerint vagy bio vagy vegyszeres kezeléssel érdemes megszüntetni a kártételt még behozatal előtt.
Nem nőtte ki a cserepet?
A szabadba kivitt növények sokszor hatalmas növekedést tudnak produkálni akár egy nyár alatt is. A gyökerek ilyenkor kibújnak a cserepek alján.
Mielőtt behozzuk a nagyra nőtt növényeket, még napközben bőven olyan az időjárás, hogy a koszolós munkát is kint elvégezhetjük. Az átültetéskor legalább két ujjnyival nagyobb cserepet válasszunk. Szükség esetén az elhalt gyökérrészeket vágjuk le. Sok növény meghálálja, ha a gyökerét megmozgatva, szétszedjük kicsit. Így az új helyre való begyökeresedést is segítjük.
Átültetés után rögtön öntözzük meg, hogy a talaj kellően tömörödhessen és ne legyen „levegős” a talaj, mert akkor a gyökerek kiszáradhatnak.
Ne lepődjünk meg!
Nyáron a növényeink egy teljesen más levegőn, más fényviszonyok mellett és más páratartalomban töltötték mindennapjaikat, jobban kitéve a légmozgásnak, hőmérsékletváltakozásoknak. Előfordulhat, hogy a bevitel után a szobanövényünk kicsit sokként éli meg a költözését. Ilyenkor előfordulhat némi lombhullás, de erőteljesebben elindulhat a fény felé is, mert hozzászokott a magasabb fénymennyiséghez a hónapok során. Ez teljesen normális és ha jót akarunk a kis növendékeknek, akkor tápanyagozással szépen csökkenthetők ezek a sokkhatások is.
