A növények tápanyagutánpótlása nélkül elég nehéz termelni, ezt azt gondolom sokan tudjuk és el is fogadjuk. Talajaink eléggé ki vannak már zsarolva, sokszor a szakszerűtlen talajműveléssel és a nem megfelelő táplálással is rontunk a helyzeten. A tápanyagok utánpótlása nem egy olyan folyamat, amelyet gondolkodás nélkül lehet végezni, sokösszetevős, sokszor hozzáértést igénylő dolog. De magunk is megtanulhatjuk és most a nyár elején is már alkalmazhatjuk új tudásunkat.
A gyökeresedés és a foszfor
A frissen kiültetésre kerülő palántáknak elsőként nemcsak a napfénnyel (természetes fénnyel) kell megbírkózni, hanem az új helyen való beilleszkedéssel is. Gondolunk itt az időjárási viszontagságok mellett a gyökeredesére is. A megfelelő gyökeresedés a kulcsa: egy palánta képes lesz-e egészséges növényként növekedni és majd virágozni és teremni.
A gyökeresedéshez foszforra van szüksége, mint tápelem, így érdemes foszfortúlsúlyos tápanyaggal ellátni vagy külön lombtrágyában is akár felvehetővé tenni a növények számára. Sok készítmény van már, mely akár beöntözésre, akár kipermetezve lombtrágyának is alkalmas. A foszforhiány tünetei nem feltétlen a talajban levő foszfor hiányára utal, hanem sok esetben (melyet az időjárás idéz elő többek között) relavít foszforhiány van csak. Ez azt is jelenti, hogy a talajban ugyan van foszfor, de nem felvehető valamiért a növény számára. Ezt okozhatja a hőmérséklet nem optimális megléte, de akár a talaj (vagy az öntözővíz) pH-ja is. A foszfort a legjobban a pH 6-7.5 értékek között tudják növényeink legjobban felvenni.
Elrúgja a bimbókat a paprika?
A kérdést kiterjeszthetnénk sok más növényfajra is, a napokban igen sokan a cukkininél, más tökféléknél, uborkánál is ugyanezt kérdezték. A bór stimulálja a generatív folyamatokat. A bórhiány egyik tipikus tünete a rengeteg elhullajtott virágbimbó és bekötés nélküli palánta. A bór a pollentömlő hajtását és fejlődését segíti, fokozza a sejtfal stabilitását. Hiányában csökken a megtermékenyülés, akadályozott a kötődés. Esszenciális mikroelem lévén jelenléte valamennyi kultúra számára létfontosságú, különös tekintettel a szőlő- és gyümölcskultúrákra, az olajos növényekre és az egyes zöldségfélékre, mint a fent említett paprika vagy akár a kabakosok.
A bórt a legegyszerűbben lombon keresztül tudjuk pótolni, mert akkor kizárjuk a talajból való felvehetetlenség problémakörét is.
A kálium és a nitrogén
Akár a kálium, akár a nitrogén hiányzik, mindkét esetben egyenlőtlen, aránytalan lesz a fejlődés vagy akár meg is torpannak kedvenc növényeink. A kálium rengeteg biológiai folyamatot szabályoz jelenlétével, gondoljunk akár egy paprikánál a magházpenészesedésre vagy akár az élettel teli növekedésre. Míg a káliumot szintén lombon keresztül a legpraktikusabb kijuttatni, addig a nitrogénre számos más lehetőségünk is van, akár biogazdálkodásban, akár konvencionális vagy integrált növényvédelmi szemléletben gazdálkodunk a kiskertben. A nitrogén sok növényi ázalékkal is eredményesen pótolatjuk és ha nyitottak vagyunk az új dolgokra, akkor a csalánlé mellé bátran beilleszthetünk más növényi ázalékokat is, hiszen egy porcsinkeserűfű nemcsak dús nitrogénben, de rendkívül sok Omega-3 zsírsavat tartalmaz, melyre a talajnak is ugyanúgy szüksége van, mint nekünk embereknek.
