A broméliák trópusi növények, amelyek lenyűgöző, színes leveleik miatt különösen népszerűek szobanövényként.
A broméliák a trópusi és szubtrópusi esőerdők jellemző növényei, ahol változatos élőhelyeken fordulnak elő. Sok faj epifita életmódot folytat, vagyis más növények – leggyakrabban fák – ágain vagy törzsén telepszik meg, anélkül, hogy kárt okozna azoknak. Emellett néhány broméliafaj talajlakó.
Rozettás leveleik sajátos szerkezetük révén fontos szerepet töltenek be a víz és a tápanyagok összegyűjtésében. A levelek szorosan egymáshoz illeszkednek, és tölcsérszerű képződményt alkotnak, amely az esővizet felfogja. Ez a vízgyűjtő rendszer nemcsak nedvességet biztosít a növény számára, hanem tápanyagokat is: a tölcsérben felhalmozódó szerves törmelék – például elhalt levelek, rovarok vagy madárürülék – lebomlik, és a növény számára felvehető tápanyagokká alakul.
A broméliák helyigénye és gondozása
Világos, de közvetlen napsütéstől mentes helyet igényelnek. A reggeli vagy esti napfényt kedvelik, ami segíti a virágzást. A broméliák magas páratartalmat kedvelnek, ezért különösen alkalmasak világos fürdőszobákba. Más helyiségekben rendszeres permetezéssel vagy vízzel teli edények elhelyezésével biztosítható a megfelelő páratartalom.
A broméliák virágzása
A broméliák élénk színű leveleit gyakran tévesztik össze a virágokkal. A valódi virágaik azonban általában szerény megjelenésűek. A broméliák egyszer virágoznak, majd elpusztulnak, de eközben sarjakat hoznak létre, amelyek tovább növekedhetnek.
A broméliák virágzását egy egyszerű trükkel elősegíthetjük. Tegyünk egy almát vagy banánt a növény közelébe. A kibocsátott etiléngáz stimulálja a virágképződést.
Miért érdemes a broméliát felkötni?
Az epifita broméliák eredeti környezetükben nem a talajban gyökereznek, hanem más növények ágain vagy kérgén kapaszkodnak meg, így imitálhatjuk a természetes élőhelyüket. Felkötve a broméliát könnyen elhelyezhetjük egy világos, de nem közvetlen napfénynek kitett helyen, amely ideális a növekedéséhez.
Használhatunk természetes anyagú zsinórt, például kókuszrostot vagy rafiát, amely nem károsítja a növényt, és idővel lebomlik. Rögzítéskor ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne sérüljenek. Az alátámasztás érdekében egy kevés moha vagy más természetes anyag is kerülhet a gyökerek alá.
Házi praktikák a broméliák táplálására
Kerüljük a műtrágyákat, használjunk természetes, kímélő tápanyagforrásokat (kávézaccot, használt tealeveleket, burgonyafőző vizet, tojáshéjat vagy banánhéjat, esetleg rebarbaralevél főzetet).
Ezek a házi módszerek elegendő tápanyagot biztosítanak a növény egészséges fejlődéséhez.
Tippek az átültetéshez
Az átültetést legjobb tavasszal, a növekedési időszak kezdetén elvégezni. Ellenőrizzük a gyökereket átültetéskor, és távolítsuk el a sérült vagy elhalt részeket.
Milyen típusú föld alkalmas a broméliák számára?
A földben gyökerező broméliák jól áteresztő talajt igényelnek. 50% minőségi virágföld és 50% homok vagy ültetőgranulátum keveréke ideális számukra.
Az epifita broméliák esetében orchideaföld és tőzegmoha keveréke szükséges. Ez a keverék utánozza a broméliák természetes élőhelyét, és biztosítja a gyökerek szellőzését.
Bizonyos broméliafajták, mint például a Tillandsiák, egyáltalán nem igényelnek talajt. Ezek a növények fára, kőre vagy parafára rögzíthetők, és közvetlenül a levegőből veszik fel a szükséges nedvességet és tápanyagokat.
A broméliák télállósága
A broméliák többsége nem tűri a hideget, és nem alkalmasak a szabadföldi teleltetésre.
A Fascicularia bicolor azonban néhány mínusz fokot is képes elviselni. Ez a növény Chile partvidéki területeiről származik, és nyár végén lenyűgöző vörös színű rozettát képez, amely közepén egy díszes kék virágzat jelenik meg.
Néhány más broméliafaj – a Puya berteroniana, a Puya atra vagy a Puya venusta – rövid ideig elviselhetik a -12 °C-os hideget is.
A Ochagavia carnea állítólag -10 °C-ig fagytűrő, de ez esetben is tanácsos a megfelelő téli védelem.
