Kezdődik a fűtési szezon és sok tévhit kering a tűzifával kapcsolatban, melyre most összeszedtem pár fontos tudnivalót, mint gyakorlott fával fűtő vidéki háziasszony.
Akár nőként, akár férfiként állunk a tűzifa-kérdés előtt, az fontos, hogy az alapvető tudnivalókkal tisztában legyünk, hogy ne tudjanak se átvágni minket, se azzal ne szembesüljünk, hogy állunk a füstölgő kályha előtt, ami nem akar begyulladni.
A száraz tűzifa és az idén kivágott esete
Rezsiemelkedés ide vagy oda, számos hirdetést találni az internet mély bugyraiban, hogy van eladó tűzifa, melyre a sorban állás akkora, hogy november vége, december vagy akár január lesz a sorszámunk alapján a sikeres vásárlás várható ideje. Az egyik legfontosabb tényező ebben az lesz, hogy a frissen vágott fa tüzelőnek nem alkalmas. Egy, de akár két évet is szárítani kell a tüzelőnek szánt faanyagot ahhoz, hogy alkalmas legyen a fatüzelésre és ne csak füstölögjön, pattogjon begyújtáskor. Így ha valaki abban gondolkodik, hogy a gázárak emelkedése miatt idéntől fával fűt, akkor a rossz hírem az, hogy ha frissen kivágott fát tud csak venni, akkor idén az még nem lesz alkalmas a meleg otthon megteremtéséhez.
Száraz tüzelőanyagot viszont idénre alternatív helyekről is lehet szerezni, sokszor akár olcsón vagy ingyen! Ugyan a legtöbb ingyenes esetében kétszer fogunk melegedni is, mert össze kell gyűjteni a szállításhoz és átrakodáshoz, de szükség esetén megéri a munkát.
Egyik ilyen megoldás lehet a feleslegessé vált raklapok feldarabolásából készülő tüzelőanyag. Nagyobb ipari telepeken a törött raklapok csak ott hevernek szerte-szét, érdemes rákérdezni, hogy elhozható-e tüzelőanyagnak!
Ugyanígy kihúzott gyümölcsösökben is sok, akár már pár éves faanyag hever a területen: meggyfától a szőlőtőkékig, és bár a meggy nem a legideálisabb fűtőanyag, de szükség esetén megoldást jelenthet, ha semmi más lehetőség nincs. Itt is természetesen el kell kérni a gazdától a feleslegesnek tűnő fát, attól, hogy nincs ráírva, hogy valakié, az attól még nem szabad préda!
Mi az az erdei köbméter? Mennyi az egy mázsa fa?
Egy erdei köbméter tűzifa az 1 méteres sorokba rendezett, 1 méter hosszú darabokra vágott feldolgozatlan rönkökből 1,7 méter magas farakást (sarangot) jelent. Az 1,7 méteres magasság úgy jön ki, hogy az összerakott rönkök között mindig lesz hézag, és így ez adja majd ki “tömören” az 1 köbmétert, mint 1 köbméter faanyag.
Mennyi akkor az egy mázsa fa?
Tudom, igen 100 kg, de hogy ez mennyire nem mindegy, hogy milyen faanyagból keletkezően lesz 1 mázsa, az már a fűtésben betölthető szerepét jelenti.
A frissen kivágott fa nedvességtartalma minimum 40%, a légszáraz, fűtésre alkalmas tűzifa mindössze 15-20% vizet tartalmaz. Ahogy szárad a fa, úgy veszít a köbméterenkénti tömegéből (sűrűségéből). Tehát nem jelent használható faanyagban ugyanannyit a frissen vágott fából 1 mázsányi és egy fűtésre alkalmas tűzifából 1 mázsás mennyiség.
A tűzifa térfogata tehát nem változik a száradás során, de a súlya igen (csökken).
Mikor vegyünk akkor tűzifának valót?
A legjobban akkor járunk, ha tavasszal vásárolunk tűzifát és egész nyáron hagyjuk feldarabolva száradni. Ha nedves fával fűtünk, akkor igen komoly energiaveszteséggel számolhatunk.
Kiemelt kép: Pexels
