Vajon tényleg félni kell a babérmeggytől?

Kezdjünk kicsit talán távolabbról. Amikor egy adott növényről elkezd terjedni, hogy rendkívül veszélyes alkaloidokat tartalmaz, akkor az anyukás csoportoktól kezdve az összes kertészeti oldalon ezektől a félelmektől zajos az éter. De mivel ezek a növények jelenleg is a kertek alapnövényei közé tartoznak, így rögtön feltenném a kérdést: akkor eddig miért nem derült ki, és most miért lett ennyire izgalmas a dolog?

Mérgező növények a kertben

A mérgező növények a kertben annyira sokan vannak valójában, hogy ha mindenki tisztában lenne velük, akkor visszatérne a térkövezett világ. Jó, talán ez ki van sarkítva, viszont a gyűszűvirágtól kezdve a tiszafáig, de még a leander is ide sorolandó: elképesztő mennyiségű allergén vagy veszélyesnek mondható növény van egy kerten belül. A játszótéri szabványoknál is megvan, hogy tájépítészetileg milyen cserjéket lehet ültetni, mert ott a csemegézésre hívogató bogyók a gyerekekre veszélyesek lehetnek.

Ezen mérgező növények 99%-a olyan, hogy meg kell enni ahhoz, hogy az mérgező hatású legyen, és míg egy gyermeknél nagy gondot okozhat, addig egy felnőttnél lehet, hogy csak hasmenést vagy hányást idéz elő. Ezek a tünetek sokfélék lehetnek.

Azért lett a babérmeggy most “érdekes” téma, mert ha a leveleket megeszik, úgy mérgező hidrogén-cianid képződhet a gyomorban. Így 2013-ban a cserjét az év mérgező növényének választották Svájcban.

Fogalomzavar és riadalom

Ma is, ami a cikk megírásának okát képezte egy olvasói telefonhívás, miszerint a kertjében tele van babérmeggyel és “minden része ciánt tartalmaz, és akkor mi lesz a veteményesével?” – a téves információk sokasága és a fogalmak nem ismerete nagyon sok riadalomra adnak okot a kerttulajdonosok körében.

Mi tagadás, a cikk megírása előtt órákig bújtam a netet, hogy találok-e arra bármilyen kutatást, hogy a talajon keresztül, esetleg gyökérkapcsolaton keresztül a növényben lévő ciánvegyületek képesek-e átmenni más növénybe, netán haszonnövénybe. Semmit nem találtam a témában sem itthon, sem a külföldi szakirodalomban. Így azt gondolom, hogy aki nem legeli le a babérmeggy bokrokat, annak nem kell tőle félnie, és attól sem, hogy a sárgarépában cián lesz.

Veszélyes-e ez a rovarvilágra?

A telefonhívó másik kardinális kérdése: a babérmeggy sövénye akkor ki fogja az állatokat, rovarokat pusztítani a kertjében? Hirtelen meglepődtem a kérdésen, hiszen jó 20 éve ültetik legalább hazánkban is a babérmeggyet, és ha ilyen veszélyes lenne, akkor már rég tudnánk róla.

“Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Biodiverzitási Tanácsa (IPBES) jelentése szerint az inváziós fajok kulcsszerepet játszottak abban, hogy kihalt az állat- és növényfajok 60 százaléka.” – írja a 168.hu. Újabb fogalomzavar lett a képben, hiszen itt az inváziós növényekről van szó és nem arról, hogy ha a levéltetű beleszívogat a babérmeggybe, akkor elpusztul tőle, hanem teljesen más megközelítésben jelenik meg a cikkben is.

Mi tagadás, újabb órányi kutatás az interneten, hogy a mérgező növények hogyan hatnak a rovarokra, ha szívó-rágó kártétellel adott növény kártevőiként nézzük ezeket. Itt sem találtam érdemben semmit, de elgondolkodtató, hogy míg bio növényvédelemben ázalékot készítünk levéltetvek ellen a rebarbarából, mert természetes rovarölő anyagokat tartalmaz, akkor miért van tele állandóan maga a növény levéltetűvel?

Ezek mind olyan kérdések, melyekre keresni kéne a válaszokat, hogy ne tudjanak olyan riasztó cikkek megszületni, amitől olvasói levelek sokasága és telefonhívások érkeznek hozzánk szakemberekhez is, hiszen már csupán a fogalomzavarok nagyon sok nehézséget okoznak.

És mi a baj a babérmeggyel?

Egyrészt a változó időjárás is változó növényválasztást fog magával hozni, és ami a kertekben működött régen, az újabban nem biztos, hogy jó lesz.

A másik probléma vele ugyanaz, mint a tuják egy részével: „túl lett használva” növényként, így speciálisan megjelenhetnek ezen növények kártevői is, ami tömeges növénypusztuláshoz vezet(het). Persze ez is több év, mire egy ilyen kialakul és emellett ki is vadulhat a növény, ami miatt az inváziós jelzőt is megkapta, így módjával ültessünk babérmeggyet, ha mindenképp ez a szívünk választottja.

Babérmeggy helyett a kerttervezésekkor mi már inkább bangitákat javaslunk és más levélörökzöldeket, melyek akár szebbek is, mint a fent említett babérmeggy.

A következő cikkben viszont kitérek az inváziós, idegenhonos, őshonos növények kérdéskörére is, mert úgy látom ez is fontos, tisztázandó kérdés lett a mai kertészkedők körében.

Kiemelt kép: Pixabay