Házikert

Zöld küllő – Az agrártájak biodiverzitására is hatással van a 2022-es év madara

Agrofórum Online

Hangja jellegzetes, színezete összetéveszthetetlen, viszonylag gyakori, és zöldes tollazatával, piros "sapkájával" egyértelműen a legszebb magyarországi fajok közé tartozik. Gyakran láthatjuk a talajon keresgélni, de a harkályfélékre jellemző módon a fák törzsén is előszeretettel kutat élelem után. Fasorokkal, ligetszerű, erdős foltokkal tarkított agrártájakon gyakori, de a városi parkokban is szívesen fészkel. 2022-ben az év madara a zöld küllő.

Gyerekkorom óta a kedvenc madaraim közé tartozik a zöld küllő. Jellegzetes, „klü-klü-klü-klü-klü” hangját akár már február végén hallani lehet, jelezve, hogy lassacskán hátunk mögött hagyjuk a telet, és közeleg a kikelet, a tavasz. Március közepétől az egyre gyakoribb és hangosabb lármázása mellett mind többször láthatók az egymással veszekedő példányok is.

Gyakori harkályféle

A zöld küllő gyakori harkályfélénk, szinte egész Európában előfordul, hazánkban is találkozhatunk a fajjal sík- és hegyvidékeken egyaránt. Leggyakrabban a ligetes erdőkben, ártereken, fasorok közelében látni, de jól urbanizálódott, így nem ritka a városokban sem. Parkokban, temetőkben nagy számban fészkel, ha talál magának idős fát, ahova odúját készítheti. Ezen tevékenysége egyébként a biodiverzitás szempontjából kiemelten fontos, hiszen a harkályfélék odúiba mérettől függően számos más madár-, de akár emlősfaj is menedéket, valamint szaporodóhelyet talál. Gondolhatunk például a sárganyakú erdei egérre vagy a pelékre.

A zöld küllő fő tápláléka a hangya, ezért is látható gyakran a talaj felszínén kutakodva, de más harkályfélékre jellemzően a zöld küllő is fogyaszt fák kérge alatt megbúvó lárvákat, bábokat. Télen gyümölcsöt és magokat is eszik, ezért előszeretettel keresi fel a madáretetőket. Ha az elég nagy a számára, akár percekre is „beköltözik” a napraforgó-magok közé a széncinegék, zöldikék és egyéb madarak nagy bosszúságára.

Harkályfák

A harkályfélék állományának megőrzéséhez, populációjuk esetleges növeléséhez (például a fekete harkály esetében) a legfontosabb tényező az úgynevezett harkályfák, vagyis a lábon álló vagy már kidőlt holtfák megőrzése egy adott területen. Ha a mezőgazdasági táblák szomszédságában álló fasorokból, foltokból nem távolítjuk el a kiszáradt, pudvás fatörzseket, a különböző harkályfajok, többek között a zöld küllő is előszeretettel látogatja majd a területet.

Zöld küllő a talajszinten – Fotó: Gribek Dániel

Az év madarának egyik rokona, a fekete harkály, az erdős területek fontos biodiverzitás-indikátora. A faj kiemelt figyelmet kapott a NATURA 2000 programban, állománya a természetközeli erdőgazdálkodás elterjedésének köszönhetően az elmúlt időszakban növekedett.

Így írtak róla majdnem 150 éve

Ha pedig erdőgazdálkodás: az Erdészeti Lapok 1876. évi, 6. számában találtam egy cikket „Erdeink harkály-féle lakói és azok erdészeti jelentősége” címmel, amiben a zöld küllőről, pontosabban az akkor csak zöld harkályként emlegetett madárról is írt Kriesch János műegyetemi tanár.

„A zöld és szürke harkálynak főtápláléka a hangyák, de ezeket a fekete harkály is szereti. A hangyákat pedig becsüljük azért, mert sok oly hernyócskát pusztítanak el, melyek részint bebábozás végett a földre kerülnek, részint pedig magoktól a hangyáktól az ágakon ragadtatnak meg. A hangyabolyoknak a zöld harkály által való szétrombolását tehát érdemnek tekinteni éppen nem lehet”.

A jól érzékelhetően korabeli felfogásban (Herman Ottó „A madarak hasznáról és káráról” című korszakos könyve például 1901-ben jelent meg) készült írás szerint egyébként a harkályfélék „igen nyughatatlan, mozgékony madarak, melyek éles hangjuk és dobolásuk által az erdőt elevenítik”.

A zöld harkály és a szürke harkály (mai nevén hamvas küllő) példányai egyébként eszerint is

„inkább az erdőszéleken, egyes fákon, mintsem a sürü erdőben tartózkodnak, gyakran a földre is ülnek. Minkettőnek testök főszinezete zöld. A zöld harkálynál a fejtető- és a nyakszirttollak hamvaskékek piros csúcsokkal, a hímnek vörös, a nőstényeknek pedig fekete pofasávja van. … Mindkettő állandó madár melyek nyáron a tölgy- és a bükkfaerdőkben, télen pedig a kertekben, az emberi lakásokhoz közel tartózkodnak”.

Mezővédő erdősávok, fasorok

Az elmúlt években tapasztalhatjuk, hogy erős a kormányzati törekvés a mezővédő erdősávok, fasorok területének országos szintű emelkedésére, amihez a következő KAP-ciklusban talán komoly pályázati források is társulhatnak. Ezek a területek idővel kedvezőek lesznek a harkályfélék, így a zöld küllők számára is, ami pozitív hatással lehet az agrártájak egyelőre inkább csak pusztuló biodiverzitására.

Így marad gyönyörű a jukka a nyár végéig

2025. augusztus 19. 13:10

A jukka nyári virágzása látványos, de csak megfelelő gondozással tartható meg a friss, díszes állapot egészen a szezon végéig.

Mit kell tudni a fitoplazmáról?

2025. augusztus 19. 05:40

Miután hazánk szőlőültetvényei is sorban fertőződnek a szőlő legpusztítóbb, bejelentésköteles kórokozójával, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával, sajnos érdemes közelebbről is megismerkednünk ezzel a kórokozóval.

5 ok, amiért a beporzók rajonganak a kasvirágért

2025. augusztus 17. 13:10

A kasvirág nemcsak szép, hanem nélkülözhetetlen is a beporzók számára – egész nyáron táplálja őket és életet visz a kertbe.

Miért jó a paradicsom gyökerét a talajban hagyni?

2025. augusztus 16. 16:10

A paradicsom gyökerei a talajban kincset érnek. Javítják a talajszerkezetet, táplálják a talajéletet és növelik a termékenységet.

Környezetkímélő növényvédelem: a szőlő megoldható ,,bioval”

2023. július 12. 08:10

Varga Tamás a Steigler Pincészet birtokigazgatója, a Balf lankáin mozaikosan elterülő, összesen 14 ha kiterjedésű szőlőjében a kezdetektől fogva biológiai növényvédelmi megoldásokat alkalmaz. A szőlész-borász Ausztriában kizárólag biodinamikus, illetve ökogazdálkodásban szerzett tapasztalataiból építkezik. A Soproni borvidéken elhelyezkedő szőlőterületein 2018-ban kezdték meg a biológiai növényvédelmi átállást, és a szakember meggyőződése, hogy egy szőlő növényvédelme megoldható biológiai eszközökkel.

Kétségbeejtő: 300 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület tűnhet el az évtized végére – csak Németországban

2023. október 31. 08:10

Nemcsak az építkezés és a közlekedés, hanem a megújuló energia, a biodiverzitás és a klímavédelem is csökkenti a megművelt földeket.

Közös ügyünk a méhvédelem!

2019. június 20. 16:42

A méhekről sokaknak a finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos.

Dunazugi Denevérkutató Program - 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

2019. június 9. 11:35

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.