A cikória szabadföldi termesztése és hajtatása

A cikória szabadföldi termesztése és hajtatása

Agrofórum Online

A szerző az elmúlt évek adatainak tükrében mutatja be és elemzi a világ és az EU-28, köztük Magyarország búzatermésének, valamint a hazai búzaexportnak az alakulását. Az írás második felében pedig azokat a tényezőket foglalja össze, amelyek 2013-ban Magyarországon a búza felvásárlási árára jelentős befolyással voltak.

A cikória régóta ismert, de nem elterjedt nálunk, napjainkra is igazi zöldségkülönlegesség maradt. Tótfalusi 1847-ben megjelent könyvében (Magyar gazda, mint kertész) – elsősorban külföldi szakirodalmi források alapján – már részletesen leírta, „cikória, kerti katáng” néven. Említést tett a levelek összekötözésével elvégzett „fehérítésről” is. Géncentrumát azonban helytelenül Dél-Indiába helyezte. A hazai szakirodalomban az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején alig található említés róla. Később a zöldségkülönlegességeket tárgyaló szakkönyvekben részletesen ismertetésre került, és a legtöbb egyéb szakkönyv is megemlékezett róla. A cikória termesztésében és fogyasztásában az utóbbi évtizedekben világszerte robbanásszerű fejlődés következett be. Az Amerikai Egyesült Államokban pl. nagy eltartó és foglalkoztató képessége miatt a kisebb földterülettel rendelkező farmok számára ajánlják. Nálunk még a cikóriában rejlő lehetőségeket nem ismerték fel, a helyzet változatlan maradt. Célszerű és időszerű ezért a növénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók áttekintése. Általános tudnivalók Az Asteraceae családba tartozó cikória (Cichorium intybus L.) Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és Európa nagy részén őshonos. Hazánkban is megtalálható vad alakja, a katángkóró. Régóta ismert és fogyasztott. Az első évben karógyökeret és levélrozettát, a másodikban magszárat fejleszt. A magvak 2-3 mm hosszúak és kb. 1 mmes bóbita található rajtuk. Ezermagtömege 1-1,2 g, 1 kg-ban 40-45 ezer darab található. Csírázóképességét 4-5 évig őrzi meg. Napjainkra 2 fő típusa, illetve hasznosítási módja alakult ki: a gyökeréért termesztett (Cichorium intybus var. sativus) és a a leveléért termesztett változat (Cichorium intybus var. foliosum) Ez utóbbi lehet: szabadföldön előállított zöld (vagy a radicchio esetében antociános elszíneződésű) friss saláta és szabadföldön termesztett gyökerek felhasználásával, fénytől elzárva hajtatott etiolált levélrozetta. A gyökércikória pótkávéként, a levélcikória zöld, illetve halványított salátaként hasznosul. A halványított cikória termelési volumene, jelentősége messze meghaladja a zöld változatét. A hajtatott, halványított cikória alapanyaZ Ö L D S É G T E R M E S Z T É S ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ROVA TVEZETŐ: Dr. Terbe István egyetemi tanár A cikória szabadföldi termesztése és hajtatása Dr. Hodossi Sándor DE AGTC Kutatási és Fejlesztési Intézet Dr. Terbe István BCE Kertészettudományi kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékga a cikóriagyökér, amelyet szabadföldön állítanak elő egy tenyészidőszak alatt. Azaz a halványított, hajtatott cikória előállítása kétfázisú folyamat, az első évben a hajtatásra felhasznált gyökereket termesztik meg, majd ezek segítségével állítják elő a halványított hajtáskezdeményeket az ősz és tavasz közötti időszakban. A fontosabb cikóriatermesztő országokban ez a két folyamat napjainkra elkülönült egymástól. Egyesek a gyökér előállításra, mások a hajtatásra szakosodtak. Az utóbbiak vásárolják a hajtatásra felhasznált alapanyagot. A cikóriasaláta elsősorban Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban (Kalifornia, Oregon és New Jersey államok) kedvelt és népszerű zöldségféle. Európában a legnagyobb termelő – és egyben exportőr – Belgium, ahol több mint 12 ezer hektáron termesztik a hajtatáshoz szükséges gyökereket. A teljes cikóriavertikum 8-10 ezer család megélhetését biztosítja. Belgiumban a fogyasztás is számottevő, 5,5 kg/év/fő. Nem véletlen, hogy a halványított cikóriasaláta egyik neve „belga endívia” a közismert chicory, chikon, witloof megnevezések mellett. A világ legnagyobb importőre az Egyesült Államok. Szükségleteit elsősorban Nyugat-Európából szerzi be, ahonnan 2340 tonna cikóriát vásárol 5 millió amerikai dollár értékben. A cikóriagyökér előállítására Magyarország egész területe alkalmas. Optimálisak számára a laza és középkötött talajok. A nagy cikóriatermesztő országokban a gyökereket bakhátakon termesztik (mint a sárgarépát). A vetéshez gondos talaj-előkészítésre van szükség. Hidegtűrő, igényei hasonlóak a petrezselyeméhez és a sárgarépáéhoz. Ideális számára a 15-20 °C hőmérsékleti tartomány. Vízigénye mérsékelt, átlagos csapadék ellátottság mellett öntözést nem igényel. Elsősorban kálium- és nitrogénigényes. A hajtatására (halványított levélrozetta előállítására) és fogyasztására a nagy cikóriatermesztő államokban szeptember vége és május eleje között kerül sor. A zsenge, fénytől elzártan fejlődő hajtáskezdemények kifejlődéséhez – 15-22 °C hőmérsékleti tartományban – 19-28 napra van szükség. A cikória rövid idő alatt előállítható, télen friss állapotban rendelkezésre álló, alacsony kalóriatartalmú értékes zöldségféle, amelynek figyelemre méltó az ásványi só és karotin tartalma (4-5 g/100g) is. Jelentős nagyságrendű kalcium, foszfor és jód is található benne. Mint táplálék elsősorban emésztést elősegítő hatású. A gyökerekben inulin is található, amelynek egy része a felszedés és a hajtatás közötti hideg tárolás alatt elbomlik és cukorrá alakul. Ízét többen a spárgáéhoz hasonlítják. A cikóriavertikum sok embert foglalkoztat, sok embernek biztosít megélhetést, mert a termelési költség 60 %-át képezi a közvetlen kézimunka-ráfordítás. A termelés – ezért, vagy ennek ellenére – évről évre növekvő tendenciát mutat. Különösen sok kézi munkaerőre van szükség a gyökerek előállítása során a vetés, egyelés és a gyökérfelszedés idején. A hajtatás során kiemelkedő munkacsúcsot jelent a folyamatos hőmérsékletmonitorozás, illetve -szabályozás, a szedés és a csomagolás. A jó minőségű áru értékesíthetőségének egyelőre nincsenek korlátai. A hajtatáshoz szükséges gyökerek előállítása A magvetés legmegfelelőbb időpontja május vége, június eleje. Ennél későbbi vetés csak öntözött körülmények között vállalható fel. A korábbi vetéseknél nagy a megfázás kockázata, amely magszárképződést válthat ki. Az ilyen gyökerek már nem alkalmasak halványított levélrozetta előállítására. Síkművelésben 30-35 cm-es, szimpla bakhátas művelésben ágyásonként 70-80 cm széles 2 sor kialakítása javasolható. A vetőmagszükséglet 4-5 kg/ ha, a vetési mélység 1,5-2 cm. Számolni kell avval, hogy az elvetett magvak mintegy fele kel csak ki. A tőszámbeállításra 4-5 lombleveles korban kerül sor 10 cm növénytávolságra. Ennél kisebb térállásban vékonyabb gyökerek fejlődnek, amelyek kisebb levélrozettákat fejlesztenek. Az ideálisnak tartott 2,5-5 cm gyökérvastagság (hektáronkénti 300 ezres növényszám mellett) 120-140 napos tenyészidő alatt érhető el. Azaz a május végén, június elején elvetett cikória szeptember vége és október közepe között takarítható be. Ekkor a gyökerek szárazanyagtartalma 23 % körül van. A nagy cikóriatermelő országok újabban a gyökerek szedésre érettségét azok cukortartalma alapján határozzák meg. A felszedést óvatosan kell végezni, hogy a gyökerek ne sérüljenek. A felszedett gyökereket megtisztítják és a lombozatot 2 cm-es csonkra vágják vissza. Ezután vastagság szerint osztályozzák azokat. Az osztályozásra azért van szükség, hogy a hajtatás során egy konténerbe azonos méretű (azonos méretű levélrozettát fejlesztő) gyökerek kerüljenek. A megtisztított, osztályozott gyökereket a hajtatás megkezdéséig hűvös (2-3 °C) körülmények között tárolják. Belgiumban a tárolási hőmérséklet 1 °C, és a gyökereket 1 hét alatt fokozatosan melegítik fel a hajtatási hőmérsékletre. Az ennél alacsonyabb hőmérsékleten (0 °C) tárolt gyökereken rosszabb minőségű hajtások fejlődnek. A halványított levélrozetta előállítása A hajtatás a gyökér visszavágásával Radicchió napjainkban Olaszországban és Dél-Svájcban népszerű zöldség. Itthon a konyhakész levélzöldségkeverékekben forgalmazzák.kezdődik, legalkalmasabbak a 15-20 cm-re visszavágottak. Egy konténerbe azonos hosszúságú és vastagságú gyökereket kell ültetni. A hajtatás egész időtartama alatt biztosítani kell a fény kizárását és a megfelelő hőmérsékletet. Az előbbire azért van szükség, hogy a levélrozetták zsengék legyenek, és minimális nagyságrendben tartalmazzanak (elsősorban a fényben képződő) keserű agyagokat. A hajtatás időtartamát (a levélrozetta előállításához szükséges időt) a hőmérséklet határozza meg. A levélrozetták a hőmérséklet függvényében 30-60 nap alatt fejlődnek ki, és érik el a 16-20 cm-es hosszúságot: 4 °C-on 60 nap 8 °C-on 45 nap 12 °C-on 35 nap 16 °C-on 30 nap 20 °C-on 28 nap 24 °C-on 24 nap 28 °C-on 30 nap A hajtatás idején 16-20 °C hőmérsékletet érdemes biztosítani. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten túlságosan hosszú lesz a tenyészidő, e fölött pedig a fűtés többletköltsége már nincs arányban a hajtatási idő további lerövidülésével, ill. a tenyészidő nem is rövidül tovább, hanem meghosszabbodik, mert a hajtatási idő 28 °C-on ugyananynyi, mint 16 °C-on. A hajtatás történhet a gyökerek földbe helyezésével, és ezt követő föld- vagy fűrészportakarással, és tápoldatban történő termesztéssel, takarás nélkül a fény kizárásával. A takarás a régi fajták (Totem, Witloof de Brusseles) árnyékolásán túl a levélrozetták tömörségét is biztosítja. Az újabb hibridek (Mitado, Tardivo) azonban már takarás nélkül is hajtathatók, mert e nélkül is kompakt levélrozettákat fejlesztenek. Föld nélküli termesztésben a mesterséges rögzítő közegbe ültetett gyökereket tartalmazó tálcákat 2 óránként 10 percre árasztják el tápoldattal. Ezen hibridek úgy is hajtathatók, hogy a gyökereket ládákba helyezett földbe ültetik 18-20 cm légtér biztosításával felettük. Ezután 5-6 ládát egymásra helyeznek. A felső láda kizárja a fényt az alatta lévőből (csak a legfelsőre kell takarót helyezni). Takarás mellett történő termesztés esetén a szedésre akkor kerül sor, amikor a levélrozetták megemelik a takaróközeget, vízkultúrás termesztésnél pedig akkor, amikor azok elérik az értékesítéshez szükséges méretet. Betakarításkor a levélrozettákat 3-4 mm-es gyökérrésszel vágják le, azért, hogy a levelek egybe maradjanak, ne essenek szét. A halványított cikória etiléntermelése minimális, ezért 2-3 °C hőmérsékleten, 95-98 % relatív páratartalom mellett 2-4 hétig eltartható. A friss cikóriasaláta előállítása szabadföldön A friss cikóriasaláta – a fejes salátával ellentétben – tárolható. 3-4 °C-on hosszabb ideig megőrzi frissességét. Előállítása két időpontra időzíthető: tavaszra (májusra) és őszre (szeptemberoktóberre). Ahhoz, hogy májusra fogyasztható legyen, a magvakat márciusban el kell vetni. A folyamatos áruellátás érdekében néhány héten keresztüli szakaszos vetésre van szükség. A magvakat tömör magágyba, 40-50 cm sortávolságra, 1,5-2 cm mélyen kell elvetni. A vetés után is célszerű tömöríteni a talajt. Vetőmagszükséglet 3-4 kg/ha. Őszi fogyasztásra (amely újabban egyre jobban terjed Nyugat-Európában) július-augusztusban kell elvetni. Amikor a lombozat eléri a kb. 25 cmes magasságot, akkor kerül sor a levelek csúcsi részének összekötözésére: a halványításra. Evvel zsengévé válnak a belső levelek és jelentős mértékben csökkenthető azok keserű íze is. A halványítás mintegy 2-3 hetes folyamat. A zöld cikóriasaláta előállítás kb. 60 napot vesz igénybe. Radicchio A radicchio a cikória különleges típusa. Különlegességét a levelek antociános elszíneződése jelenti. Eredetileg csak Olaszországban és DélSvájcban volt kedvelt. Mára azonban az Egyesült Államokban is népszerűvé vált, ahol napjainkban a kis farmprogram egyik növényeként ajánlják. A radicchionak nemcsak antociánt tartalmazó fejesedő típusai vannak, hanem zöldek is. Sőt létezik nem fejesedő változata is. Az antociános változat úgy alakul ki, hogy fénytől elzárt körülmények között a klorofill lebomlik, és egy intibin nevű vörös színanyag kerül túlsúlyba a levelekben. A radicchio hosszabb tenyészidejű cikória, a fejek kb. 80 nap alatt fejlődnek ki. Létezik hajtatásra való változta is, amely a hajtatás megkezdése előtt hideghatást igényel (legalább 8-10 °C hőmérsékletet). Olyan gyakorlat is létezik, hogy a szabadföldön előállított fejek levágása után a gyökereket felszedik és hajtatásra használják fel. A radicchio kemény, ropogós, ezért nemcsak nyersen fogyasztják, grillezik is. Milyen előnyöket biztosíthat számunkra a cikóriatermesztés? A cikória funkcionális, az egészség alakulására is hatással lévő élelmiszer. Magas rosttartalmú, keserűanyagok is találhatók benne, amelyek serkentik a máj működését. Gyulladásgátló és általános roboráló hatású. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy fogyasztása mérsékli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Figyelmet érdemlő a jód- és karotintartalma. Ez utóbbiból alig tartalmaz kevesebbet, mint a sárgarépa. Mintegy 15 % inulin is található benne. Nagy előnye, hogy a fejes salátával ellentétben frissességét hoszszabb időn keresztül megőrzi és nitrát (nitrit) felhalmozódásra sem hajlamos. Viszonylag rövid tenyészidejű, a friss saláta szabadföldön 60 nap (a radicchio típus esetében 80 nap) alatt termelhető meg. Így elő-, ill. utóterményként is számításba jöhet. A halványított levélrozetta 25-30 nap alatt állítható elő. Most, hogy napjainkra a hajtatáshoz szükséges gyökértermesztés és a hajtatás különvált egymástól, Magyarországnak lehetősége lenne a gyökerek előállítására és exportjára. Egyelőre azért csak erre, mert a hajtatáshoz bizonyos beruházásra is szükség van (helyiségek kialakítása, konténerek beszerzése, bizonyos mértékű klímaszabályozás kialakítása stb.) A cikóriavertikum nagy eltartó (ill. foglalkoztató) képességű ágazat. A teljes ráfordítás 60 %-át teszi ki a kézi munkaerő költsége. Ezért jelentős szerepe lehet a vidéki lakosság foglalkoztatásában, megélhetésének biztosításában is.

Olvasás PDF formátumban

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen