A kockázat csökkentése felér egy győzelemmel 

Az elmúlt években extrém időjárási jelenségeknek lehettünk tanúi. Magyarországon, de más európai országokban is tavasszal és kora nyáron megnövekedett a száraz és forró időszakok száma, míg a téli hónapokban szélsőségesen hideg napokat tapasztalhattunk. A jövőben ez folytatódni fog, az extrém időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek.

Ennek drámai kihatása van a mezőgazdaságra, a növénytermesztésre, és ezen keresztül az élelmiszer-, az energia- és a nyersanyagtermelésre. Nincs még egy másik tevékenység, amely olyan mértékben függne az időjárástól, mint a mezőgazdaság. Az extrém időjárás a növények esetében különösen nagy stresszhatást vált ki, növeli a terméskiesés veszélyét és ezzel korlátozza a mezőgazdasággal foglalkozó üzemek gazdálkodásának eredményességét.

Az olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok, mint a tartós szárazság vagy az extrém hideg, fagyos időjárás a mezőgazdasági termelést nagymértékben veszélyezteti, ezzel a világ lakosságának élelmiszer-ellátását közvetlenül kockáztatja. Tudósok jelenleg nagy erővel foglalkoznak a klímaváltozás globális és a regionális kérdéseivel. Egyúttal olyan megoldásokat is keresnek, amelyekkel a mezőgazdaság ezekre a kihívásokra válaszolni tud. Az időjárásban jelentkező egyre gyakoribb száraz periódusok volt az indítéka annak, hogy a K+S KALI GmbH közelebbről is megvizsgálja a növénytáplálás és a növények vízfelhasználásának összefüggéseit. A giesseni, a hallei, a kieli és az isztambuli egyetemmel közösen végzett széleskörű kutatási együttműködés eredményeként megállapították, hogy a magnézium és a kálium javítja a növények transzspirációs mutatóját. Ebben a cikkben erről és más lehetőségekről is beszámolunk, mellyel nagyobb esélyünk van stabil termésre extrém időjárás esetén is.

A kockázatcsökkenés a mezőgazdaság győzelmét jelenti

A szélsőséges időjárás növekvő bizonytalanságnak teszi ki a mezőgazdaságot, ami a gazdálkodás eredményességét veszélyezteti. Míg a jégverés ellen létezik biztosítás, addig a fagyok és a szárazság ellen nincs igazán. Ugyanakkor a kitettség csökkentésére léteznek jó megoldások.

A növényfaj és a fajta számára jól megválasztott termőkörzet, és a hozzá igazított termesztési eljárások mellett a növények tápanyagellátása, táplálása is egy hatékony eszköznek bizonyul. A kiegyenlített és szakszerű trágyázás még kedvezőtlen körülmények között is lehetővé tesz egy elfogadható terméseredményt. Optimális tápanyagellátással a gazdák az időjárás okozta kockázatot nagy mértékben tudják csökkenteni. Világviszonylatban is számottevő az a hatás, amit a növények tápanyagellátása az élelmiszer-biztonságra jelent.

A csapadék Magyarországon is a növénytermesztés limitáló tényezője

Kutatások szerint a vízfelhasználás Magyarországon is átalakul. A jelenlegi éves csapadékmennyiség nem sokat fog változni, de a téli hónapokban várhatóan több lesz az eső, és nyáron kevesebb. A száraz periódusok, az aszályos időszakok száma növekedni fog elsősorban akkor, amikor a termesztett növényeink a legtöbb csapadékot igényelnék, rontva ezzel a termésképzés esélyét. Az első ilyen hatásokkal már sok gazdálkodó az elmúlt években találkozott. Ezek jellegzetes kora nyári szárazságok voltak, amelyek igen kedvezőtlenül hatottak a kultúrnövények kezdeti fejlődésére. Később a keletkezett kárt és az így mutatkozó terméskiesést már számos helyen nem tudták kompenzálni, aminek eredménye meglehetősen gyenge termésátlag lett. Az elmúlt években tapasztalt szárazság és aszály megmutatta, hogy mennyire fontos a termőhely és a talajféleség vízmegtartó képessége. Azokban a régiókban, melyek kifejezetten aszálynak kitettek, előfordulhatott, hogy a gyökérrel átszőtt talajréteg (120-150 cm) alatti mélységben többé-kevésbé kiszáradt a talaj. Ahhoz, hogy a kiszáradt talaj újra feltöltődjön vízzel, a beköszönő téli és tavaszi csapadék jelentős mennyisége kívánatos. Amennyiben ez elmarad, megfelelő mennyiségű és egyenletes csapadékra van szükség a vegetációs időben, hogy a növény vízigényét fedezze. Azonban ahhoz, hogy a talaj gyökerekkel átszőtt rétege újra feltöltődjön megfelelő mennyiségű vízzel, tudnunk kell, hogy míg a lazább talajoknak és a csak sekély mélységben művelt területeknek általában elegendő a téli csapadékmennyiség, addig a kötöttebb talajokon ennél nagyobb vízmennyiségre van szükség. Az elkövetkezendő vegetációs időszak csapadékmennyisége elég meghatározó ezért a talaj vízellátására. Ugyanakkor az elmúlt években egyre többször fordult elő, hogy hirtelen, egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék esett. Az sem volt ritka, hogy egyszerre hullott le akár egy egész havi csapadékmennyiség, amikoris a hirtelen felgyülemlett vizet a talaj nem tudta olyan gyorsan elvezetni. Ennek következményeként a talaj felső rétegét a víz elárasztotta, lejtős területeken kissé elsodorhatta, nagyobb lankák esetén erózió is bekövetkezhetett.

Különösen azokban a talajokban, melyekben magas az agyagásványok aránya, nehezen tud elvezetődni a víz. Ennek az az oka, hogy ezekben a talajokban kevesebb nagyméretű pórus található, mely nem teszi lehetővé, hogy az altalajba gyorsan lejusson a víz.

A kötöttebb talajoknak emiatt a vízelvezető képességük csekélyebb, ezeknél a talajoknál célszerűbb az altalajlazítás, a talajművelés során a vízelvezető képesség javítása. Különösen nagy jelentősége van a jó vízelvezető képességnek akkor, ha a területen gyakran előfordulnak szárazabb időszakok, ugyanis ha a növény számára több víz áll rendelkezésre azáltal, hogy a korábban leesett csapadékot a mélyebb rétegekben elraktározta, segít a növénynek abban, hogy a szárazabb időszakokat könnyebben átvészelje. Az elmúlt években láthattuk, hogy azokon a területeken, ahol a talaj szerkezete és a tápelem-ellátottsága megfelelő volt, ott az extrém időjárás esetén is termésstabilitás megmutatkozott. Ez már elegendő ok arra, hogy ne csak a vetésforgót gondoljuk végig, hanem azt is, hogy a vetésforgóhoz hogyan tudnánk hozzá igazítani vagy javítani a talaj szerkezetét és annak tartós megőrzését. Ehhez, egyes esetekben, a tápanyag-ellátást is feltétlenül hozzá kell igazítani, hogy a területen biztosítani tudjuk a maximális termést. Ott, ahol a téli csapadék nem tudott elvezetődni, víznyomásos maradt a talaj, melynek nyoma az egész vegetációs időszak alatt látszódott. A tél végi fagyok beköszöntével, februárban, márciusban a vízzel telített talajok a talajszemcséket illetően meglazulnak, ezzel javulnak a talajfizikai tulajdonságaik. Ugyanakkor azok a talajok, amelyeknek kevesebb az agyagtartalma, kevésbé tudnak lazulni, mivel kevésbé szoktak „repedezni”. Azaz azok a talajok, amelyek önmaguktól nehezebben lazulnak (=alacsony agyagtartalmúak), kevés csapadékvíz esetén, mélyebb lazítást igényelnek. Így lehet a tömődöttségüket vagy az esetleges szerkezeti sérüléseiket mechanikailag feltörni. A lazább talajok, melyek szerkezetükben sérültek, de tavasszal jól átnedvesedtek, egy enyhébb lazítással megművelhetők, így a vízelvezető képességük javul és a gyökerek is könnyebben átszövik a talajt.

A talajszerkezet javítására alkalmasak a vetésforgóban zöldtrágyaként vetett növények is, általuk a gyökerek jobban átszövik a talajt, megtartva a talaj szerkezetét, ezáltal jobban elvezeti a lehulló csapadékvizet. Ezen kívül jobban beárnyékolják a talajt, kevesebb víz párolog el belőlük.

A legújabb kutatási eredmények szerint a kálium képes javítani a talaj víztároló képességét. A talaj víztároló képessége alapvetően a talajpórusoktól függ. A növény növekedését a talajpórusok nagysága határozza meg: a túl kis pórusok olyan mértékben megkötik a vizet, hogy azt a növény nem képes felvenni. Ha a talajpórusok túl nagyok, elengedik a vizet olyan mélyre, ahol a gyökerek már nem érik el. A növény számára felvehető víz miatt fontosak a közepes nagyságú pórusok. Egy nagyon fontos ismertetője a termőhelynek, beleértve a vízszolgáltató képességet is, a felvehető (hasznosítható) vízkapacitást, amely alapvetően a közepes nagyságú pórusok térfogatától függ. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a jó káliumellátottság a talaj felvehető vízkapacitását növeli. Ez a hatás a rossz vízmegtartó képességükről ismert könnyű talajok esetében akár még nagyobb is lehet, mint a kötött talajú termőhelyeken. Összegezve, a kálium növeli a talaj növény által hasznosítható vízkészletét (1. ábra).

1. ábra A kielégítő káliumellátás, a közepes nagyságú pórusok képzése által, növeli a talaj vízkapacitását, amit az „agyagásvány-hidak” biztosítanak

Sikeres termesztést kívánunk!