Csak a korai burgonyának van jövője Magyarországon?

Csak a korai burgonyának van jövője Magyarországon?

Agrofórum Online

Július végén a NÉBIH Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásán rendezték meg a hagyományos Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozást, Fajta-, Növényvédelmi és Technológiai Bemutatót.

  • Merre van Gyulatanya?

Szinte látom, ahogy kihajtják a térképet, vagy kézbe veszik az okostelefont: Hol lehet ez a Gyulatanya?

Elmesélem: Nyíregyháza és Tokaj között, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központjától 12 km-re találják a valamikori OMMI egyik fajtakísérleti állomását, ahol az idén is számtalan bemutatóra invitálta az érdeklődőket Augusztinyi András a kísérleti állomás vezetője, aki egyben az Augusztinyi-Agro Kft. ügyvezető tulajdonosa is.

  • András, mi motivál téged, hogy sorra rendezed a bemutatókat? Most éppen a burgonya a téma. Mi érdeked fűződik hozzá? Nem forgalmazol szaporítóanyagot, nincs eladható portékád…

Lehet, hogy nagyképűen hangzik; a szakmaszeretet. Aki idejön, valamiféle tudással távozik innen – és általában jó hangulatban.

  • Hányadik éve is szervezed ezeket a bemutatókat?

Évek óta főzőversennyel színesítjük a rendezvényeket. Most a burgonyáé a főszerep, meg a hozzávaló pörköltféleségeké.

Ha jól emlékszem ezerkilencszázkilencvenháromban, amikor maszek lettem – a ti jóvoltatokból – akkor kezdtem.

Persze előbb is voltak már ide szervezett bemutatók. Szerintem közel 30 éve fogadjuk az érdeklődőket. Burgonya mindig volt, a többi növényre pedig akkor került sor, amikor bemutatóra alkalmas állapotot mutattak.

  • Az érdeklődés?

Növekszik, és ennek kimondottan örülök. Ezért csinálom. Most is háromszáz fölött regisztráltak, de ennél többen voltak.

  • Ha valaki csak úgy beesik ide Gyulatanyára, milyen növényeket láthat?

Lényegében azokat, amelyekből bemutatót is tartunk: repce, kalászosok, napraforgó, burgonya, cirok és kukorica. Ez utóbbit szeptember elejére tervezzük.

  • Jelentős cégek is növekvő számban vannak itt kiállítóként. Mi Gyulatanya vonzereje?

Ebben a térségben nincs még egy olyan kísérleti bázis, ahova szívesen hozzák a cégek a portékáikat kipróbálni és bemutatni. Ezek zömmel technológiai jellegű kísérletek, növényvédő szerek, műtrágyák, de a meghatározó természetesen a fajtavizsgálat.

Ne szaporítsuk a szót, mert kezdődnek a tanácskozás előadásai, majd a szántóföldi bemutató, ahol kollégám, Gribek Dániel a burgonya jövőjéről kérdezett két érdekelt szakembert.

” András, sok sikert és további eredményes munkát kívánunk.
b.l.

A burgonyáról folytatott szakmai beszélgetésekre nagy szükség is volt, hiszen a burgonya magyarországi vetésterülete folyamatosan csökken. Az Agrofórum egyik legfrissebb videójában ennek okait próbálta megtudni.

Északi vetőburgonya-előállítás féláron

„Nem túl biztató a jövőkép” – állt kameránk elé Dr. Kruppa József agrármérnök, címzetes egyetemi tanár, a Kruppa-Mag Kft. ügyvezetője, aki beszélgetésünk végére azért egy árnyalattal optimistább képet festett fel a magyar burgonyatermesztéssel kapcsolatban.

A szakember szerint az ágazat nehéz helyzetének alapvető oka az áru szabad áramlása az EU-n belül. Hiszen a tőlünk északabbra fekvő államok jelentős mennyiségű étkezési burgonyát hozhatnak be az országba, amit sokkal olcsóbban tudnak előállítani.

„Tőlünk északabbra az ökológiai viszonyok kedvezőbbek a faj számára. Ennek a tápanyag- és vízigényes növénynek ugyanis a nálunk leeső csapadékmennyiség nem elegendő, ami különösen igaz a megváltozott klímát látva. Így az eredményes burgonyatermesztéshez öntözni kell, az viszont növeli a költségeket. Észak-Európában több a csapadék, hűvösebb a klíma, aminek köszönhetően ugyanazzal a tápanyag-mennyiséggel, ugyanazzal a technológiával és ráfordítással kétszer nagyobb termést tudnak produkálni, mint a magyar termelők. Ez pedig azt eredményezi, hogy ősszel kamionszám érkezik az étkezési burgonya például Lengyelországból, amit olcsóbban tudnak értékesíteni, mint ahogy a magyar gazdálkodóknak megéri termelni” – magyarázta Dr. Kruppa József, aki azonban hozzátette, hogy a vetőburgonyát is sokkal kisebb költséggel tudják előállítani.

Azt ugyanis olyan területeken termesztik, ahol nem, vagy csak csekély mértékben kell védekezni vírusokat terjesztő levéltetű ellen. Míg Magyarországon egy hektár vetőburgonya előállítása minimum 5-600 ezer forint, például Lengyelországban nagyjából ennek a fele, vagy még kevesebb. Gyakorlatilag az étkezi burgonya technológiájával tudnak jó minőségű, vírusmentes (pl. levélsodró vírus, Y-vírus) vetőburgonyát előállítani, ami komoly helyzeti előny.

created by dji camera

Bizonytalan piacra nem lehet alapozni

„Elég borúlátó vagyok” – kezdte beszélgetésünket Pákh Tibor, aki majdnem fél évszázada termeszt burgonyát. Emellett az Eurosol Kft. kelet-magyarországi képviselőjeként 80-féle fémzárolt, biztonságos burgonyafajtát kínál a magyar gazdálkodóknak, tehát két különböző oldalról is jól ismeri a gondokat.

„Látom azt a lejtmenetet, ami az utóbbi időkben van. Probléma a munkaerőhiány, de az is, hogy átalakul a termelői kör. A régóta burgonyával foglalkozók abbahagyják, a helyükbe lépő fiataloknak viszont még nincsen elég gyakorlati tapasztalatuk. Ahogy sok esetben nincsen elég eszközük és pénzük sem ahhoz, hogy elinduljanak. A burgonyát pedig nem elég csak elvetni, a termesztésének rengeteg feltétele van, egy hektárba minimum 1,5 millió forintot ’bele kell rakni’. Ezt viszont csak biztonságos piaci helyzetben vállalható, szerződéseket viszont csak nehezen lehet kötni” – fogalmazott a nyírségi szakember, aki szerint a tendencia még folytatódni fog, ám lesz szebb jövő a magyar burgonyaágazatban.

„Már csak azért is hiszek ebben, mert most olyan mélyponton vagyunk, hogy gyakorlatilag csak az 50-60%-át tudjuk megtermelni a magyar igényeknek. Ha azonban a feltételek meglennének, akár teljesen önellátóvá is tudnánk válni. A jó fajták adottak, ami mellé kellenek az eszközök és a piaci biztonság, és akkor megfordulhatna ez a negatív tendencia. Mindezek mellett viszont a szaktudás is elengedhetetlen” – fejtette ki Pákh Tibor. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős a tárolóhiány, amit meg kell oldani az ágazatban, hiszen nem lehet mindent nyáron eladni, a burgonyát sok esetben érdemes lenne később értékesíteni.

Viszlát, magyar burgonya?

A legfőbb kérdés ennyi probléma esetén adott. Érdemes egyáltalán burgonyával foglalkozni Magyarországon? Dr. Kruppa József szerint alapvetően igen, ám át kell értékelni a termelési szokásokat.

„Úgy gondolom, hogy a korai burgonyának van jövője. Így mire az északi országok kamionjai megjelennek nálunk, a Magyarországon megtermett árut el is adtuk. Erre én már 20 éve is felhívtam a figyelmet, mostanra pedig be is igazolódott, hiszen a 8000 hektár burgonya vetésterület jelentős részén korai burgonyát találunk. Az őszi felszedésű, téli tárolással foglalkozó cégek egyre kevesebben vannak.”

A korai burgonya előállítása történhet fűtött vagy nem fűtött fóliasátrakban. Ezekben az esetekben akár már április végén, májusban szedhető az újkrumpli. De a szabadföldön előhajtatva, csíráztatva ültetett burgonya is két héttel előbb szedhető, mint a hagyományos. Ha ezt még átmeneti fátyolfóliával is takarják, akkor további két hetet lehet nyerni, így június elején, közepén hektáronként 20-30 tonna foszlóshéjú újkrumplit tudnak betakarítani a gazdálkodók, ami egy magyar sajátosság, és aminek hazánkban megvan a piaca.

A következő szedési időszak a nyári burgonyáé júliusban, augusztusban, amit a magyar piac szintén fel tud venni. Ilyenkor legfeljebb csak Dél-Európából jöhet be az országba kisebb mennyiségű burgonya, de ez jellemzően nem zavarja meg a magyar piacot. Szeptember végétől viszont megjelenik az északon termesztett áru, amivel nem nagyon lehet versenyezni.

Azt pedig mindezek mellett szintén látni kell, hogy az étkezési burgonya fogyasztása, ha lassan is, de csökkenőben van Magyarországon, aminek egyik oka az édesburgonya népszerűségének növekedése. A folyamat esetleges felgyorsulása további nehézségeket jelenthet a burgonyatermesztők számára.

Tekintse meg a magyar burgonyatermesztés jövőjéről készített videónkat az Agrofórum honlapján.
www.agroforum.hu/videok

Gribek Dániel

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen